A Földön ideiglenesen tartózkodó ember-szellemekről

Közreadja: Farkas Viola

A szférákon vannak olyan szellemek is, akik még nem éltek a földön, csak úgy kerültek a föld szféráiba, hogy ők egykor a földnél magasabb rendű bolygók lakói voltak, s bizonyos bűnök levezeklése céljából jutottak a Föld légkörébe. Az a bolygó ugyan, ahonnan idekerültek, őket már kitette, de a Földnek még igen jók ők és ezért, mint tanítók, mint természetet irányító erők osztatnak be, s csak akkor kell testet ölteniük a földön, ha elbuktak.
Így, nem minden szellem a Föld légköréből való, aki itt testet ölt, leszületik, ez egyben magyarázatul is szolgál a Föld sokszínűségére is.

Ha a Föld szféráin javulás céljából tartózkodó magasabb bolygóbeli szellem kigyógyul bűnéből, ismét szabad előtte az út a hazatérésre; de ha lesüllyed a Föld szellemei fokára, akkor már mindegy, akár a Mars, akár a Vénusz, vagy Jupiter lakója is volt, egyenlővé válik a Föld fluidjaival és lelki képességei is lefokozódnak.
Amíg valamely szellem nem egyenlő a földdel, addig kiváltságos erőket, képességeket tarthat meg a földön is, mint ember. Így vannak igen jó zenészek,, festők, tudósok, költők, papok, akik csak egy életre küldettek ide.
Vannak rövid idejű testet öltések is olyanoknak, akik homályosítani akarják emlékezetüket, hogy képességeiket erre az élettartamra elveszítsék, és a gőgtől megtisztuljanak. Ilyenekre mondják az emberek: égbe költözött angyalka volt.
Minél hamarabb testesül újra a szellem, annál világosabb fogalma van mindenről. Az emberi tudományokat, és szokásokat sokkal előbb sajátítja el, mint az, aki régen volt testben.
Lángész nincs, csak felhalmozott tudásraktár; az ismereteket, melyeket, mint ember megszerzett, megtartja a szellem-tudat, és a következő leszületésnél a visszaemlékezés által csak éppen érintenie kell az agyat s az értelmet, a kész világosságot ott találja.

A testnek feltámadása

Meghalt egy jámbor asszony, aki szó szerint hitt mindent, amit az egyháza tanított; pld. Hitte a testnek feltámadását. Amint meghalt, egy szép szférába került s igen csodálkozott azon, hogy teste,, illetve szellemi burokja van, mert azt hitte, hogy sokáig fog a sírban feküdni, amíg az angyalok harsonájára minden test fel nem támad. Találkozott több, előbb elköltözöttjével, akik szintén szellemi testben voltak.
Hogyan, hát talán megtörtént a feltámadás? Kérdi. Hamar lesietett a földre, hogy sírjánál körülnézzen, vajon mi van az ő testével? Mozdulatlanul feküd a koporsóban. Hiszen én nem támadtam fel, kiáltja; itt fekszenek a csontjaim. Hogy lehet ez? Jó ideig tartott, míg véd szelleme fel tudta világosítani. A te szellemed a te éned, amely feltámadt és szellemi testbe öltözött, mondta neki. Az emberi test a bukás mértéke szerint megsűrűsödött erő. A test a földé, az nem fog így feltámadni, mindössze erővé változik vissza. Ekkor megnyugodott és örült.

Sokan vannak a szellemvilágban, akik a testnek feltámadását várják, amikor minden sír megnyílik. Ebben a tévhitben ott ülnek sírjaikon, amíg a tiszta szellemek nem jönnek őket felvilágosítani.
Rengeteg ember van ebben a hitben eltemetve s az anyag körforgásához kötve; mert van abban is igazság, hogy a test is feltámad és ismét egyesül a lélekkel, vagyis az erővel. Ha tiltakozik ez ellen sok szellemhívő, ez valóság,, csakhogy nem olyan értelemben, mint ahogy azt ők gondolják. A lélek ereje nem vész el, még ha az egész föld a maga atomjaira bomlik is. A lélek, mint erő van összenőve a természettel, tehát a vágyak és az érzések világa megmarad, csak az erők ruházzák fel alakot változtatva, különféle megjelenési formával. A feltámadás egy lemerülési és egy felmerülési folyamata azoknak az erőknek, melyeket a lélek megsűrűsített. Ez a felemelkedés, ez az újjászületés, mely az anyag formaképződésének, megjelenésének a célja, az emberi léleknek feltámadás; új alakban, új körülményekben további tapasztalatgyűjtésre adott alkalom. Bizonyos körforgás után ugyanazok az erők, ugyanazokkal az éteri anyagokkal jutnak érintkezésbe, amelyekkel már egyszer együtt rotáltak.
Ez volna a feltámadás!

Farkas Viola

“A Földön ideiglenesen tartózkodó ember-szellemekről” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Viola!

    Míg fiatal valaki nem sokat foglalkozik, hogy élete befejeztével mi lesz a lelkével. Idősebb korban már annál inkább elgondolkodik ezen. Testünk elporlad, ez látható, bizonyított.
    Véleményem szerint is a lélek tovább él, csak nem tudni milyen formában. Még senki nem jött vissza elmondani, a lelkemmel ez és ez történt. Könyvekből, filmekből, újságokból kapunk a lélek halhatatlanságáról, sőt bizonyos különös észlelések is igazolják ezt.
    Érdeklődéssel olvastam írásod, nagyon tetszett, és köszönöm, hogy megosztottad velünk egy különös elgondolást, a feltámadást.
    Gratulálok!
    Sok szeretettel: Titanil

  2. Drága Viola!

    Már nagyon-nagyon régóta törtem a fejemet, mikor még nem olvastam ilyen magyarázatokat, azon, hogy hová lesz a lélek? A testet tudjuk, hogy elöregszik, működésképtelenné válik. Viszont mindaz a tudás, tapasztalat, amit életünk során megszerzünk, a saját személyiségünk, természetünk, tehát mindaz, ami a testen kívül sajátja valakinek, azzal mi lesz?
    Azóta olvastam már kísérletről is, más konkrétumról is, ami bizonyítja, hogy a lélek elszáll a testből, mint ahogy írásodból is kiderül. A feltámadást azért tartom furcsának, mert ugyan visszakaphatja az erőt a lélek által a test, de mégiscsak öreg már, mi értelme lenne, idős, beteg testben feltámadni? Szerintem csak a lélek él tovább és, hogy testet ölt-e vagy sem, visszatér-e a Földre vagy sem, arról valami felettünk álló intelligencia dönt.
    Nagy érdeklődéssel olvastalak, köszönöm munkádat! Gratulálok! Sok szeretettel Eszter

  3. Kedves Violám!! tényeket soroltál fel tudományos alapon..gratulálok szeretettel.Lexirózsa

Szólj hozzá!