nálunk remeg, dübörög, negyedik emelet, ülve, állva, fekve, mosogatás közben, tótágason állva, mert nem nézi, nem érdekli, ki mit tesz ,
Remeg,
bevezetőnek, aztán csak kocognak a polc üvegei, a lámpa kileng, morajlik, mint a tenger, a hegyből villámok csapnak fel, lábad alatt hullámzik a parkett, potyognak a cserepek, násztáncot járnak a festmények, szédülnek, TV csúszik, adás nyet, kit érdekel,
Kiakadok,
támasztom a csavarodó falakat, az ajtó kicsapódik, recseg-ropog minden, belső szerveim átveszik a remegést, elfog a rettenet, menekülni , hova, ágy alá, ajtó közé, ki a házból, ösztönöd nem enged, hogy a hullámzó lépcsőkön riadt állatként menekülj, fél csórén mentenéd ami menthető, ágy alatt a nyüszítő kutya,
Állok
A szoba közepén, miért mentenék bármit, a túlvilágra nem vihetem, hát akkor minek, reinkarnáció mikor, hova érkezem, már más a trendi, minek a könyv, a ház, már nem számít akkor a pőreség , lelkem nem látják, fehér – fekete , fiú – lány leszek, kit kell újra éljek, hogy neveznek, ki leszek, csak legyek
Már nem remeg,
Elteltek órás-másodpercek, földre csusszanok, remegő kezek, nem működő telefon hívd a családot, vagy ne talán a mentőket, na-ná, tuti nem megy, de van a 112, segíts magadon, nem hiszem, itt vagyok,
Ülök
a szoba közepén , kiszolgáltatottan, nincs hír, imádkozom magamért-másokért, Ments meg Uram……
Írta: Balázsi-Pál Etel
Kedves ronika!
Köszönöm együttérzésedet. Igen még most is rossz rágondolni!
Szeretettel, Etel
Kedves Ida!
Igen, igazad van – ez csak a pillanatnyi átélés, amit átéltem, ezért jelenítettem csak egyszerű szavakkal az egymásutáni történéseket.
Köszönöm elismerő szavaidat.
Szeretettel, Etel
[color=#006633]Ez valóban félelmetes lehetett.
Hitelesen adtad át a kétségbeesést, a tehetetlenséget…
Jól megírtad, gratulálok!
Szeretettel
Ida[/color]
Kedves Katalin!
Átéltem már több földrengést, ez amire emlékszem az 1977-es amikor Bukarestben rengeteg ház omlott össze, több mint 1000 halott és rengeteg sebesült volt. Az ember kiakad s a gondolatok valahogy így jönnek – vagy nem jönnek.
Sorsát az ember nem kerülheti el.
Köszönöm, hogy olvastál. szeretettel, Etel