Erdő mellett!

Erdő mellett!

Otthon voltam a hét végén. Nagyon jól éreztem magam, visszahozta emlékeim a régi reggelekről. Gyerekkoromban erdő mellett éltem. Amikor nap felbukkant a hegyek mögül, ébredezni kezdett az erdő minden lakója. Énekórát tartottak a madarak, jó magam, a madárének megszállottja vagyok! Úgy tudom, vannak fajok, amelyek apáról fiúra szálló éneket énekelnek. Hihetetlen milyen intelligensek, nem is gondolná az ember, hogy mennyi szeretet van ezekben a kis madarakban. Gondoskodóak, párban vannak, és mindkettőnek meg van a feladata, amit soha nem felednek el. Mennyire védik tojásaikat, fészküket. Bennünket úgy neveltek, hogy tisztelni kell a természetet, nem szabad bántani a madarakat, és más erdei állatot sem. Figyelni kell őket. Tanulni lehet tőlük. Emlékszem, órákig álltam egy fészek előtt mozdulatlanul, mert látni akartam, hogyan etetik a kis fiókáikat. Fészkeiket megfogni, megrongálni tilos! Mondták otthon, meghálálják énekükkel. A fülemülék, már kora tavasszal áprilisban vígan énekelnek. Az erdei madarak, főleg a hímek, akik átadják utódaiknak énektudásukat. és mesteri módon szövik dallamaikat. Aztán vannak igazi virtuózok is. Például feketerigó és a sárgarigó, amelyeknek sok fajtáját ismerünk. Ők kötelességüknek tartották, reggeli éneklést. Seregélyek, néhány varjúféle, baglyok, sasok, ölyvek, erdei és házi verebek, akik nem az énekükkel, hanem a csiripelésükkel hívják fel magukra a figyelmet. Reggelente kánonban énekelnek, csiripelnek.
Ma reggel, a madarak kevesebb énekét hallottam. Már mennyivel más lett minden, mint régen!
Az erdő egy részét kivágták, a madarak, félelmükben fészkeiket elhagyták, messze az erdő közepébe készítettek fészket maguknak, távol a házaktól és a gépek zajától. Máshol kerestek menedéket. Pedig milyen jól kijöttünk egymással, mi nem bántottuk őket, ők meg hálából sokat énekeltek nekünk. Mennyire hiányoznak! Az erdőt parkosították, játszótér, teniszpálya, kosárlabdapálya, asztalok, padok, gyönyörűen kitisztított tó, ami mellett kis kápolna, turistaház, tornapálya egész a hegy tetejéig, kilátó, vadaspark. Mennyire szép! Szívemmel, lelkemmel, agyammal, is imádom! Sok turista, és helyi lakos is szép számmal látogatja. Persze autóval. Igazi kis gyöngyszem. Nekem mégis, hiányzik valami. Talán az akácos, ami a tóig be volt ültetve? Az árva csalán, amelyen sötétedéskor rengeteg szentjánosbogár zöld kis szárnyai világítottak a szürkületben? A lapulevél, amely alatt elbújtak a szarvasbogarak, a rét ahol sóskát, gombát szedtünk? A mókusok, akik a tölgyfáról ugráltak, a rókalyuk, ahol kis rókákat néztünk? Vagy a tó mellett kivágott szomorúfűz, ami alatt sokat tanultam hatalmas békakuruttyolás mellett? Az erdei virágok ibolya, gyöngyvirág, erdei harangvirág, erdei szamóca, aminek az íze még mindig a számban van. Gombák, a fenyvesben, amelyek ehetők voltak? A szánkó pályák ahol, reggeltől estig szánkóztuk, csak nagymamánk hívó szavára mentünk haza. A télen a házakig bemerészkedő hatalmas agancsokkal a dámvadak eltévedt őzek? Vaddisznók a csíkos malacokkal? Nem tudom, nem sírom vissza a vadregényes erdőt, de mégis valami hiányzik! Talán a madarak éneke, a természet adta és csinálta szépség, a tó varázsa, a tiszta levegő, és a boldog gyerekkorom.

“Erdő mellett!” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Szia Kitti!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál. Az elkésett levél című írásom kiegészítem, találkoztam Júliával.
    Üdv. Rózsa(l)(f)

  2. Kedves Rózsa! Írásodban felfedeztem azokat a természet adta csodákat, amiket én is hiányolok. A főváros más adottságai gyökeresen eltérnek attól, amit főleg záró soraid tükröznek vissza. Sokat nyaraltam én is a vidéken, erdei tanyán élő nagyszüleimnél. Pont ezeket a képeket láttam én is, mint amit most nálad olvashattam. A háziállatok mellett, a vadon kisebb és nagyobb egyedei, elvarázsoltak, máig kitörölhetetlen élmény. Pedig ló, tehén, kacsák, libák és sertések is voltak a tanyán, én mégis az erdő belsejében barangoltam mindig. Köszönet a történetért, örömmel olvastam!

  3. Kedves Kankalin!
    Kedves szavaid egy zsák örömöt hoznak nekem. Köszönöm szépen, hogy nálam jártál.
    Ölellek szeretettel. Rózsa(l)(f)

  4. Szia Rózsa! 🙂

    Nagyon át tudom érezni, amiről írtál, mert nekem is van olyan erdőm, ahova vissza-visszatérek, mert hiányzik.
    Ismét olyan gondolatokat olvashattam tőled, amelyek megmozgattak engem is, segítettek emlékezni, ráadásul tanulságos, amit a madarak életéről írtál. Sok tekintetben példát mutatnak az embereknek, de az eszeveszett rohanásban nem hallják meg az éneküket, pedig az egyik legszebb dallamforrás.
    Köszönöm, hogy olvashattam elmélkedésedet. 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  5. Kedves Rita!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál,és megtiszteltél véleményeddel. Rózsa(f).

  6. Kedves Ida!
    Köszönöm szépen ,hogy elátogattál hozzám.
    Mindig szívesen megyek haza, szeretem és el nem felejtem, hogy honnan is jöttem.
    Szeretettel. Rózsa(f)

  7. Kedves Rózsa!

    A gyerekkori emlékek feledhetetlenek. A leggondtalanabb korszaka az életünknek, hát ha még a környezet, a természet csodái is adottak, ahogy itt olvashattam, akkor nem csodálkozom a visszavágyódásodon. Szép történet volt.

    Szeretettel,
    Ida

  8. Kedves Kata!
    Örüéök. hogy nálam jártál. Szép napot kívánok szeretettel Rózsa(f)

  9. Kedves Magdi!
    Köszönöm szépen soraid. Szeretettel üdvözüllek.Rózsa

  10. Kedves Rózsa!

    Olyan élethűen írtál a természet szépségeiről, hogy szinte láttattad velünk az erdőt minden lakójával együtt. A madarak most valóban csendesebbek, költési időszak van, de az erdő átalakítása is részese lehet a csendnek. Jó volt olvasni írásodat, szeretettel gratulálok(f)Kata

  11. Kedves Rózsa!
    Nagyon élethűen irod le a természet varázslatos szépségét.
    Köszönöm, hogy olvashattam, ugyanis hasonló élményekben volt részem gyerekkoromban.
    Szeretettel gratulálok,
    Magdi

  12. Drága Klárika!
    Én köszönöm, hogy nálam jártál és elolvastad kicsi kis történetem.
    Sok sok baráti ölelés Rózsa.(l)(f)

  13. Kedves Marika!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál, a gyerekkorom élményének egy részét megoszthattam veled.
    Szeretettel.Rózsa(l)(f)

  14. Kedves Rózsa!
    Igazán szép képekben mutattad meg nekünk gyermekkori emlékeidet.
    Köszönöm, hogy olvashattam, gratulálok szeretettel, üdvözöllek: Klári(f)

  15. Jo visszaemlekezni az ilyen szep gyermekkorra.
    Szeretettel olvastam elbeszelesed.

    Szep napot kivanok.(f)

  16. Kedves BogIcu!
    Köszönöm szépen, hogy ellátogattál hozzám kora reggel.
    Baráti ölelés Rózsa(l)(f)

  17. Kedves Rózsa!

    Gyönyörű gyermekkorod volt. Megismerhetted a természet igazi csodáit, órák hosszat hallgathattad a madarak énekét, miközben csend és nyugalom vett körül.
    Örömmel olvastam visszaemlékezésed, nagyon szépen írtad.

    Gratulálok szeretettel: Icu(f)

Szólj hozzá!