Hajnali táj

Magasztos kék ég alatt lopakodik a bíbor színű hajnal.
Lombok közt ébrednek a madarak, fűszálakon harmat gyöngyözik. Még mindent csend ölel át, oly nyugodt áldott ez az időszak. Szőke hajú hold álmosan tekint szerteszét. Vadvirágos rétről mámorító virágillatot hoz a szél. Az erdő nyugodt, fák között szaladó, csacsogó pataknak csobogását hallani.
Néha reccsen az ág, szomjazó szarvas patakhoz siet szomját oltani. De már a lombok közt érzékeli a beáradó hajnali fényt. Aztán szökell egyet, s eltűnik a sűrű sötét erdő mélyében.
Színes tollú fácánkakas büszkén sétál a repce tábla közepén, néha komiszul rikoltozik.
Mire a hold köszönti az arany sugarait bontó napot, már jócskán virul a hajnali természet.
Dús, friss levegő árad, kellemes kint ülni a tornácos ház gangján. Kerekeskút nyikorgását hallani, ahogy friss vizet húznak a reggeli mosakodáshoz. Kútnak két oldalán két szál piros rózsa, kertnek ékessége.
Istállóban bőgnek már a tehenek, etetésre, s fejésre várnak. Mire a család legkisebb tagja felkel, nagy kerek szemével rácsodálkozik a világra. Kiszalad az istállóba, először nagyapját öleli szeretettel, aztán mohón issza langyos tejét pöttyös bögréjéből.
Lovak is kikívánkoznak a szabadba. Nyerítve futnak, izmuk megfeszül, sörényük lágyan suhan.
A nap már magasan jár, s elvesztek a hajnal csodái.

2019. május 26.

“Hajnali táj” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Henriett,
    Csodálattal olvasom írásaidat.
    "Magasztos kék ég alatt lopakodik a bíborszin hajnal "
    Elbűvölően szép ábrázolása a hajnalnak.
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

  2. Kedves Heniett!

    Írásoddal csodálatos hajnali tájat varázsoltál szemeink elé. Szeretettel gratulálok(f)Kata

Szólj hozzá!