Nagy csalódás!

Hazafelé utaztam vonattal, akaratom ellenére két lány beszélgetését hallgattam.
– Rita, most jól lebőgtünk – mondja az egyik lány.
– Ezt nem gondoltam volna soha, ilyen is csak velünk történhet – mondja Lizának nevezett másik lány. Emlékszel, hogy vártuk a siófoki strandon, minden nap? Minden előzetes megbeszélés nélkül, mindig tudtuk mikor kell kimenni strandolni, amikor ő is kint van. Milyen sármos, jóképű, kisportolt, okos intelligens fiú. Meg is beszéltük, hogy ilyen csak a mesékben van. Annyit tudtunk róla, hogy Karcsinak hívják. Közös programokat szerveztünk. Elmentünk együtt kirándulni. Mindenről tudtunk beszélgetni. Megcsodáltuk a tihanyi apátságot, aminek történetét Karcsi hosszan ismertette velünk. Nem tudtuk eldönteni, hogy melyikünk tetszik neki, így mindketten bizakodtunk, hogy talán én. Badacsonyi kirándulásunk egy esős napra esett. Nem számítottunk esőre, éppen ezért nem vittünk, esernyőt vagy esőkabátot. Karcsi természetesen felkészült, neki volt esőkabátja. Előszedte kis táskájából, és a fejünk fölé tartotta. Feltűnt, hogy nem akart szorosan mellénk húzódni. Nagyon jól éreztük magunkat társaságában. Egy hétig élveztük barátságát. Következő hétfőn nem jött, azután kedden és a szerdán sem. Tudtuk, hogy melyik szállodában lakott, bementünk és érdeklődtünk Karcsi felöl. A portás csak annyit árult el, hogy lejárt az egy hét nyaralási idő, elment. Szótlanul, nem búcsúzott el tőlünk, valami nem stimmel vele, vagy valami történt. Visszamentünk a szállodába és a portást kértük, hogy mondja meg a címét, de ő elzárkózott. Megvártuk a portás váltást, azt mondtunk neki, hogy nálunk felejtett valamit azt szeretnénk elküldeni, mondja meg a címét. A fiatal lány egy kicsit vonakodott, végül is megadta a kért címet. Mi felkerekedtünk és elmentük vasárnap délelőtt a kis településre. Hol keressük? Megbeszéltük, hogy a kocsmában érdeklődünk, ott biztosan útba igazítanak minket. A csapos nő félvállról oda szólt nekünk, hogy keressük a templomban, ott megtaláljuk. Nagyon vallásos lehet, gondoltuk. Templomban belépve hallottuk csodálatos orgánumát. „A szentmise véget ért menjetek békével!” Ez a hang ismerős tűnt. Uram fia ki állt az oltárnál papi ruhában? Karcsi, a jóképű, sármos, kisportolt, intelligens fiú, aki papnak öltözött. Ugyanis mert pap volt.
– Az évszázad sztorija – mondta Rita és mindketten nevetésben törtek ki.