Régebben mintha második otthonom lett volna, lányom London mellett egy kis városban ment férjhez egy ott állomásozó amerikai katona tiszthez.
Bevallom Anglia mindig kedvenc helyem volt, szeretem a végtelen történelmüket, végváraik szerte az országban tündökölnek. Nem lehet kifogyni a látnivalókból talán akik ott élnek sem láttak mindent.
Szerintem a legnagyobb érdekesség a Westminister Abbey ami London város gyöngye. Koronázási katedrális amit 960-ban kezdték építeni ami közel 150-évig tartott.
Az Abbey a Gothic építészet legszebb remekműve. Világhírességek, királyok, királynők, Írók, tudósok, a listának nincs vége, kik itt lettek eltemetve falban vagy a márvány padlózat alatt. Körben járni a katedrálist ismerkedve több mint ezer éves Angol történelemmel.
Felejthetetlen élményt nyújthat a tudásra vágyódó szomjúhozóknak.
A Tower of London. Londonnak a tornya ami évszázadokon át börtön volt, az egyik része két emelet mélységben a föld alatt az angol királyság ékszerháza, múzeuma ahol
hihetetlen értékű királyi ékszerek koronák láthatok.
A St, Paul katedrális, a Londom National Múzeum ami a világ egyik legnagyobbja.
A Piccadilly Cirkus (ami egy körtér a város közepén) számtalan park, a legnagyobb és a legnépszerűbb a Hyde park a város közepén.
Túristáknak a legnépszerűbb látványosság a Buckingham Palace előtti őrségváltás amit mindenkinek látni kell mert nincs még egy ilyen.
Egy alkalommal Queen Elizabeth jótékony célra pénzt gyűjtött, és az volt az első különleges alkalom, hogy megnyitották a palotát látogatok számára jó borsos árért.
Mondhatom felejthetetlen élményben volt részünk akárcsak egy múzeum felbecsülhetetlen értékek tárultak szemeink elé. Időzni nem lehetett csak egy röpke pillanatot tölteni egyes tárgyak előtt. A királyi pár nem volt jelen habár köztudott a Queen Elizabeth nagyon népszerű és közvetlen szereti a népét. Talán egy ritkaság részemről,hogy egy évben születtem vele. A nép nagy százaléka imádja a királyságot habár mindig voltak és lesznek kivételesek kik unják a nagy költséges cécót, szeretnének köztársaságot. Habár tudjuk, hogy a köztársaság is egy szemfényvesztés pompa nélkül.
Alkonytájt végighajózni a Thames csendes folyóján ami egy csodálatos benyomást kelt a város kepéről.
Autóbusszal utaztunk fel északra ahol William Shakespeare szülőházát látogattuk Stratford városában az Avon folyónál. Régi igazi Anglo – Saxon település ahol érdemes hosszabb időt tölteni a sok látványosság miatt. A régi évszázados házakat gyönyörűen karbantartva.
Mintha nem régen építették volna.
Nem messze innen az Oxford és Cambridge egyetemeket látogattuk amik mind egyedüli csodálatos érzelmeket biztosítanak a tudomány hódolóinak.
Sok a látnivaló, soha sincs elég idő, bejártuk Írországot, Skóciát amikről talán egy más alkalommal teszek említést.
Ha netán valakit érdekelne az angolok története egy könnyebb értékelésben ami visszavezethető a Viking és a Római birodalom aranykorába nem tudom, hogy lefordították-e Ken Folett könyveit az egyik a ( Pillars of the Earth ) A földnek az oszlopai ami jó képet ad az akkori életről.
Utóirat:
Valamikor régen, nagyon régen egy fiatal, szegény fiú aki szegényebb volt a templom egerénél karton dobozokban gyűjtögette féltett könyveit s arról álmodott, hogy szerette volna bejárni ezt a nagy világot. A helyzete kilátástalan volt, míg egy nap fordult a kocka. Amit nem úgy gondolt, de a helyzet úgy hozta, mikor vértócsában feküdt a Rákoczi úton érezte, hogy valaki van mögötte aki az életét, az útját igazgatja.
Ágoston Tibor
2018 Arizona
“A ködös Albion” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Viola !
Életünket nem mi,valaki más irányírtja mi csak haladunk az
előre kimért úton,köszönöm,hogy olvastál.
Szeretettel : Tibor
Kedves Tibor!
Nagy érdeklődéssel olvastam írásod. A vége pedig megdöbbentő! Te lehettél az a szegény fiú, ott a Rákóczi úton?
Hát megérdemelted, hogy teljesüljön kívánságod.
Szeretettel gratulálok: Viola :](l):]