Parafrázis Ely egypercesére

Ha azt mondanád ;szeretlek;, neked azt is elhinném, pedig egyáltalán nem vagyok szerethető, mert egy gomba vagyok, a mérgező fajtából. Te bagoly vagy, a bagoly nem szereti a gombát, és mégis, valamiért egymásra találtunk.
Figyelj csak! Úgy döntöttem, …ha te leszel a szél, akkor én szeretni fogom a szelet, akár tavaszi, édes, akár dacos őszi és hideg. A napot és a holdat is szeretni fogom, mindent, ami a képzelet…
…A gyermekünk olyan, amilyenek mi vagyunk. Tőlünk lesz szép, kedves, szerethető. Ő is tudja ezt, tudja és nem dacol, engedelmes, mert gyerek. Igyekszik örömet hozni az életünkbe, de nem azért, hogy dicsérjük, hanem mert tudja, hogy szeretjük…
Ha te egyszer öreg leszel, én öregebb, de én nem félek, ha ez veled együtt lesz. Én megfogom a kezed, te is meg fogod az én kezem és úgy megyünk lépésről lépésre. Minden nap leírjuk a gondolatainkat azért, hogy ha már nem emlékeznénk, az unokáink emlékezhessenek helyettünk.
Ha nem tudnám befejezni a megkezdett mondatodat, lapozz bele a füzetbe, amibe már előre beleírtam a legkedvesebb mondatokat, amiket valaha nekem mondtál. Nem tudsz már semmi olyat szólni, amihez nem illene ezek közül bármelyik. Nézd ezt a példát. Milyen nap van ma kedvesem? – kérded. Gyönyörű éjszaka van – válaszolom, és igazam lesz, mert nekünk minden napunk egy végtelen éjszaka… és a ruhád miatt se aggódj, együtt újra gomboljuk az egész életünket, bár lehet már késő lesz akkor, mert becsukják mögöttünk a kaput.
Ha nem emlékeznél rám, azt mondhatnék neked, amit akarok. Én csupa boldogságot mondanék. Azt, hogy milyen szép életünk volt együtt… Képzeld azt, hogy mesélek neked. A füledbe súgom, hogy ne hallja senki, mert ez mese egyedül csak a miénk.

“Parafrázis Ely egypercesére” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szia Kata!
    Írásod eltalált, nagyon tetszett. Ez az érzés ami szívből jön, és egyedül a miénk.
    Szeretettel gratulálok Rózsa(f)

Szólj hozzá!