A szép cigánylány

A szálódában reggel megfürdött, a puha törölközőt magára tekerte, vizes haját megtörölte. A szoba nagy tükrében nézte magát. Szemei könnyekben úsztak!
– Mit tettem! Mit tettem! – mondogatta és zokogásban tört ki. Reszketett a sírástól, görcsbe rándult az egész teste. Utálkozva nézte magát. – Mit tettem? – kérdezte újra magától? – Mi lesz velem?
Lassan megnyugodott, és végig gondolta a történteket.
Vidéki sokgyerekes családból származott. Az általános iskola elvégzése után szülei munkát kerestek. Hosszú keresés után találtak takarítónői munkát, az apa munkaadójánál. Még csak 14-éves.
A főnök, egy alacsony, kövér ember, kevés, zsíros haján, lehetett érezni az izzadság szagát. Felesége volt és két gyereke. Minden este túlórázott, nagyon tetszett neki, a szép ártatlan cigánylány.
Egy este, amikor a dolgozók elmentek az irodából, megjelent a kis cigánylány takarítani. A főnök leültette magával szemben és kérdezgette. Családról, fiúkról. A kis cigánylány arca bele pirosodott, de azért válaszolt a kérdésekre. Megkérdezte:
– Tudod, hogy milyen szép vagy? Neked tanulni kellene, nem itt takarítani. Majd én elintézem, hogy gyorsíró iskolát elvégezd, lehet belőled akár titkárnő is. Hány éves vagy?
– Tizenöt – hazudta a lány szemlesütve, pedig csak tizennégy volt, aztán felcsillant a szeme. – Igen, szeretnék titkárnő lenni.
A lány már elképzelte, hogy ott ül az írógép mellett és diktál a főnök. A főnök közelebb húzta a széket, a lány hátra tolta a magáét.
– Ne félj, nem bántalak, csak a ruhád szeretném megigazítani. Kigombolni!
A lány felugrott és melle előtt összefonta karját.
– Nem – mondta a lány és rémülve futott ki a folyosóra.
A főnök utána ment, megfenyegette, hogy nem fizeti ki a bérét, ha valakinek elmondja. A lány megesküdött, hogy soha senkinek. A főnök úgy beszélt, mintha a lány ajánlkozott volna fel neki. A fiatal teremtés azt sem tudta miről beszél a főnök, csak azt jegyezte meg, hogy senkinek nem szabad elmondani! Szomorúan ment hazafelé. Szülei már várták, kérdezték milyen volt a napja? Annyit mondott, olyan, mint máskor, félelem volt a szemében, lelkében, vacsora után azonnal lefeküdt.
Másnap, reszketve ment takarítani az irodákat. Mondogatta magában, nem lesz ott, nem lesz ott. De ott volt! A lány legszívesebben hátraarcot csinál volna, de meggondolta magát, mi lesz, ha nem fizeti ki a bérét? Mit mond otthon? Lassan ment, beköszönt.
– Jó estét főnök-
– Jó estét! Jó, hogy találkoztunk, már el akartam menni, ám kaptam a gyorsíró iskolából egy üzenetet, hogy valaki kimaradt, és helyette téged vettek fel. Örülsz? Ugye mondtam, hogy elintézem neked!
A lány nem is tudta mit is feleljen.
– Nekem nincs ruhám, amibe elmehetnék,
– Nem baj majd veszek neked!
– Megtenné főnök?
– Igen, holnap elmész ruhát venni, és ami kell az iskolához.
-A lány odarohant az apró termetű férfihoz megölelte, a férfi magához szorította, és egy ideig a karjaiban tartotta. „Már csak egy évet kell várni!” – gondolta. – Fog ez menni!
A lány kitakarított és boldogan dúdolt hazafelé, szüleinek elmondta a történteket. Anyja annyit mondott örömmel:
– Látod apu, a lányunk tanult nő lesz, örüljünk vele együtt!
Az apának nem nagyon tetszett a helyzet. Rákérdezett a lányra, hogy kért-e valamit cserébe a főnök. A lány válasza nem volt. Az apa elhitte lányának, megnyugodott.
Másnap a főnök adott pénzt a lánynak, elküldte az áruházba, hogy amit ő eltetetett ruhákat, hozza el. A lány ennyi szép ruhát, soha nem látott. „És ez mind az enyém” – gondolta. „Innentől kezdve már csak új ruhába, új cipőbe járok.” Boldog volt! Szemei csillogtak, szép húsos szája mosolygott.
Aztán két nap múlva iskolába ment, régen nem szeretett tanulni, ám itt nincs matek, fizika, kémia, csak írni kell. Behunyta szemét és látta maga előtt az írógépet, és saját magát amint ír, ír, ír, divatos szép ruhában, ujjai gyorsan ütötték le a betűket. Elhatározta, ha törik, ha szakad, elvégzi az iskolát. A főnök munkát ígért neki, ha befejezi. Milyen büszkék lesznek a szülei és testvérei!
Az idő gyorsan elszállt, a lány esténként takarított, nappal tanult. Mikor egyedül maradt az irodában, odaült a gép mellé, és írt. Milyen jó lesz nekem, bárcsak már holnap ide ülhetnék. Álmodozott a lány.
Eljött a vizsga napja, a lány nagyon izgult, égett a vágytól, hogy mielőbb megkapja bizonyítványát. Jól szerepelt a vizsgán, kéthét múlva meg is kapta, hogy kitűnő eredménnyel végzett. Gratuláltak az iskolában, az irodában és otthon a szülök is büszkén mondták el ismerősöknek, hogy lányuknak szakmája van, irodai dolgozó lesz.
Nem takarította már az irodákat, felvettek mást helyette. Élete legboldogabb napja volt, kapott asztalt, rajta új írógéppel. A munka jól ment, a fizetés is duplája az eddiginek.
Egy este a főnök megkérte, hogy túlórázzon, van egy fontos értekezlet, annak anyagát kellene leírni. Plusz pénzt is ígért a túlóráért. Nem történt más, mint lediktálta a beszámolót!
Pár hét után arra kérte, hogy menjen vele vidékre, mert ott is voltak érdekeltségek. A lány készült, még soha nem aludt szálódában. Most megrendelte a két szobát, főnöke és saját maga számára. A vidéki munka, estig tartott. Nem utaztak vissza a fővárosba, maradtak még egy éjszakát. Este a főnök meghívta beosztottját egy vacsorára. A lány izgatottan válogatta ruháit, melyiket vegye fel. Egy fekete szoknyát, piros fodros blúzt, választott magának, fülébe nagy karika fülbevalót tett. Fekete göndör haja a vállára omlott. Úgy nézett ki, mint egy festmény! Arca kipirult, az izgalomtól. Neki még arra is figyelni kellett, hogyan egyen késsel, villával.
A főnök le sem vette egész este róla a szemét. Lélegzete felgyorsult a nyála csorgott a lány után. A cigányprímás, felfedezte a lányt, asztalukhoz irányította a zenekart, a lány fülébe húzták a nótát. A vacsora után megittak néhány pohár bort. A férfi nagyon merész lett. Hevesen udvarolt, elárulta, hogy mióta meglátta, szerelmes a lányba.
– El sem hiszed, milyen régóta várom a pillanatot, hogy az enyém légy! Táncolj, te gyönyörű cigánylány – kérte a főnök.
Kevés rábeszélés után a lány felállt, a táncparkettre ment. A zenekar fergeteges cigánynótát húzott. A lánynak, minden porcikája kívánta a táncot. Megrázta felsőtestét, csípőjét ringatta, haját dobálta, kezével csettintett. A tánc után kimerülve ült le az asztalukhoz. Pihegett a fáradtságtól, és kérte, menjenek aludni, mert megártott a bor, szédelgett, nem szokott alkoholt inni. Ránézett a férfira és borsózott a bőre, nem akarta látni, undorodott izzadt kövér testétől. Felmentek szobájukba, rövid idő elteltével a főnök kopogott a lány ajtaján.
– Tessék bejönni! Tán elfelejtett valamit mondani?
– Igen azt, hogy ma az enyém leszel.
A lány kétségbeesve tiltakozott, a főnök eleinte dicsérő szavakkal illette, aztán nekiesett, nyálas szájával a lány száját kerete. Dulakodtak, a lány minden erejét bevetette. A főnök annál erőszakosabb lett. Majd segítségért kiáltott, a férfi megfogta a torkát és fojtogatni kezdte. Dulakodás közben a lány felkapott egy fa vállfát és azzal ütötte verte a főnök izzadt fejét. Majd leszólt a portára, hogy küldjenek mentőt. A kicsi kövér ember fejéből, szájából folyt a vér. Rövidesen a rendőrség is megérkezett, a lányt bevitték az őrsre vallomást tenni. Egész éjjel faggatták, aztán elengedték. A főnököt rövid kórházi kezelés után elkapták, fiatalkorú lánnyal való erőszakért. Hiába várt egy évet, a lány még csak pár nap múlva lesz tizenhat.

“A szép cigánylány” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Szia MARIKA!
    Nagyon köszönöm soraidat, örömmel látlak nálam
    Ölellek szeretettel Rózsa(l)(f)

  2. Kedves Rozsa! Bizony, a szegeny sorbol valo kiemelkedesnek
    ara volt. Jol megirtad ezt a tortenetet. Biztosan megtortent
    eset is lehetne, vagy az is.

    Szeretettel gratulalok: Maria(l)(f)

  3. Kedves Szabolcs!
    Igen megtörtént eset, hátborzongató, hogy a mire képes
    egy hatalmával visszaélö ember. Jó pár éve történt, gondolom a mai rohanó világban is sajnos előfordul.
    Köszönöm, hogy nálam jártál.Üdv. Rózsa(f)

  4. Kedves Rózsa!
    Úgy érzem, megtörtént eseményt dolgoztál fel. Hatásosan mutatod be a két szereplő jellemét. A kis stílű akarnok indulatai által vezetett főnököt és a kiszolgáltatott, naiv beosztottat, aki végül sikeresen szabadul ki a reménytelennek tűnő helyzetből.
    Jó olvasmány!!!
    Szeretettel: Szabolcs

  5. Kedves Magdika!
    Köszönöm, hogy nálam jártál!
    Ölellek szeretettel. Rózsa.(f)

  6. Kedves Rita!
    Köszönöm, hogy nálam jártál.
    Szeretettel.Rózsa(l)(f)

  7. Kedves Rózsa!

    Nagyon izgalmas történet volt. Bátor volt a lány és jól is végződött a történet. A férfi meg azt kapta, amit megérdemelt.

    Szeretettel: Rita(f)

  8. Szia Kankalin!
    Véleményed sokat számít nekem. Nem régóta próbálkkozom ezzel a műfajjal. Őszinte véleményed írtad le hisz abból tanul az ember!
    Köszönöm, hogy nálam jártál.Rózsa(f)

  9. Szia Rózsa!

    Döbbenetes történet, hihető. Kirázott a hideg tőle, úgyhogy nagyon jól sikerült átadnod.
    Néhány elütés és apró hibák csúsztak bele, amiket lehetne javítani, de hatásos.
    Köszönöm, hogy olvashattam. (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

Szólj hozzá!