Az ajándék

Minden születésnapom előtt készülők erre. Az elveszett egészségem és reményeim után, meglelve a bizakodást, nagyon fontos lett életemben! Valamit bizonyítani magam erejéből, fájdalmaim ellenére. Kezeim, lábaim ízületeinek merevedése az úszásban nagyon gátolt. Egy-egy táv után masszíroztam tagjaimat. A korábbi években, már sikerült 1000 métereket úsznom. Az utóbbi hetekben, 200, 200 és 300 m-t úsztam, igaz majd szétestem. Még a mozgás harmóniáját sem találtam meg, s a levegőt is kapkodtam. Bizony meglepődtem, elkeseredtem. Itt az idő, nem bírom tovább! Szeptember 4.-én Komáromban az úszómedencében terveztem 300 m-t úszni, s így meglesz az ezer, igaz négy részletben. Meglett az első száz, második, harmadik, szétesek, lihegek, zakatol szívem. A negyediket akarom! Nekivágtam és visszaérve tudtam, meglesz az ezer! Ezek után egyre könnyebben, szándékban, bizalomban, erősödve teljesítettem a célt! Másnapra megajándékoztam magamat a születésnapomra. Hálás vagyok Istennek, sorsomnak, hogy volt akaratom, kitartásom még ha csak hat és félperces átlaggal lassan úsztam a száz métereket. Óriási élmény számomra, képes voltam rá hetvenkettő évesen!

Szívből kívánom, keress és találj olyan lehetőséget, amellyel önmagadat megajándékozod, önmagad igyekezetének, küzdésének élményével.

“Az ajándék” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Laci!

    Nagyszerű írás. Az embernek az a legnehezebb, hogy saját magát leküzdje, és ez esetben ez sikerült.

    Szeretettel: Rita:)

Szólj hozzá!