Örökzöld fenyők látványa

2019 májust írunk, mióta itthon vagyok megállás nélkül esik az eső. Ez az időjárás tipikus mása a 2010-es évnek, akkor is ez volt ebben a hónapban. Jól tudom, mert akkor a kórházi ágyon feküdtem, s más dolgom sem volt, csak figyelni az esőfüggönyt, ahogy a cseppek szaladnak le az ablakról. Szóval Pongrác, Szervác és Bonifác, ismét meghozták az átlagosnál hűvösebb időt. Délutánonkét nem árt még befűteni, hogy estére átjárja a langymeleg a lakást.

Szegény újszülött madaraim bizonyára fáznak, illetve el is pusztulnak kint a szabadban. Napokig tartó szélvihar kárt tett a fészkekben, vagy teljesen megsemmisítette, amit a madárszülők rosszul rögzítettek a faágakhoz.

Ilyenkor, május derekán, amikor zöld a fű és kék az ég, új zöld lombot kaptak a fák.

Gyakran elidőzök a fenyőfák csodáján, amelyek majdnem az égig érnek. S ott a magasban olyan, mintha gyertyát tartana, lágy szellő lassú táncként ringatja. Lelógó ágain világoszöldek új hajtásai ; látványa olyan nekem mintha ujja lenne az óriásnak.; Fekete felhők jönnek-mennek, dörögve, csattogva, villámot szór az ég. Lombok közé bújnak a madarak, árva lelkük reszket, úgy félnek. Sötétkék az égbolt, tombolva fúj a szél. Vad táncba kezdenek a fák, ömlik a zápor. Csitul már a szél, hömpölyög a víz, a föld lassan nyeli.

Hatalmas fenyő, sötétkék égbolt alatt gyönyörű látványban fürdik szemem.

2019. május 22.

“Örökzöld fenyők látványa” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Magdolna
    Nagyon szépen köszönöm hogy olvastál. örülök ha tetszett írásom.
    szeretettel. heni

  2. Kedves Henriett!
    Csodálatosan szépen írod le a fenyőfák a viharban történetet.
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

Szólj hozzá!