Egy lány gondolatai

A lány egész éjjel nem aludt, csak forgolódott az ágyában, mivel a szomszédban ünnepeltek. Ricsaj, zene és minden, ami ilyenkor lenni szokott. Ő is átment a korai órákban, de inkább lelépett, mert korán kellett kelnie. Éjjel még bezörgettek hozzá többször is, csalogatva őt, de a fejét a takarója alá húzta és azt vette észre, hogy remeg. Félt, pedig nem volt mitől, nem egy elvetemült társaság volt, csak buliztak. Megint valami rossz emlék, beidegződés zavarta, de az is lehet, hogy a tegnap esti film, ahol a hasonló jelenet után a lányt megölték. Végül nagy nehezen elaludt. Reggel viszont nem tudott, vagyis inkább nem akart kikelni az ágyból. Az éjjel valami történt vele, nem értette mi, de történt. Néhány kérdés járt csak a fejében. Miért kell azt tennem, amit nem akarok, már 15 éve ez megy. Pedig nem lenne muszáj, de meg kell felelnem az elvárásoknak, de miért? Be kell mennem a városba. KELL? Kikelt az ágyból, majd megitta a szokásos reggeli kávéját, de most nem öltözött fel. Leült a TV elé és bekapcsolta. Egy romantikus történetet adtak, máskor átkapcsolta, hisz már egy ideje nem bírt egyet sem végignézni, de most mégis csak bámulta a TV-t. Végignézte. Majd Leült a számítógépe elé: – Nem megyek! Bekapcsolta és írni kezdett:
Amikor csak úgy vagy az írógép előtt ülsz, de lehet akár ez egy Laptop is, PC, egy toll papírlappal a kezedben, teljesen mindegy. Hisz mindegyikkel lehet alkotni valamit, amit majd visszaolvasol egyszer, esetleg mások olvassák a gondolataidat. Meglehet, ezt úgy teszed, hogy teljen tiszta a tudatod, meglehet, hogy túl vagy egy-egy rosszul sikerült szeretkezésen, vagy egyedül töltöd az éjszakát. Mindegy miért, csak csináld! Én is így kezdtem, azaz, volt valami, ami megindított. Tapasztalati emberként soha nem szerettem olvasni De rá kellett jönnöm, hogy olvasni jó, nagyon jó. Ad valami mást, elvon kicsit a valóságtól. Mindenki van úgy – gondolom -, hogy jó lenne néha elszökni, elmenekülni, nem gondolkodni. Nekem ez a menekülés. Csak csináld, ne várj a sült galambra! A lelked csak úgy lehet igazán szabad, ha alkotsz valamint, nem mások kedvéért, magadért. Magadnak csak úgy. Kapni fogsz kritikát, hogy minek foglalkozol ezzel-azzal, ez tök haszontalan, vagy rossz. Inkább valami értelmessel foglalkozz: tanulj, szerezz olyan szakmát, amitől sok pénzed lesz…stb. Csak elveszi ez a hülyeség az idődet. A legtöbb tehetség ezek miatt a negatív hozzáállások miatt veszik el. Manapság a pénz lett a legfontosabb, én is hajszoltam, de nem teljesen, mert sosem érdekelt. Csak elvárták tőlem. Rabnak éreztem magam, pedig körülnézve szabad voltam mindig is, de csakis elméletben, ez most más. Most érzem magamat először igazán szabadnak: nemet mondtam egy elvárásnak. Jobban vagyok….
Ahogy nézte a papírra vetett gondolatait, a mondatoktól mosolygott. Kinézett az ablakon és már másnak látta a napfényt, hűvös volt, de mégis melegséget érzett. Felkelt és a tükör elé állt, nézte az arcát, csak nézte: – Sosincs késő, csak csináld!