A festő

Összes megtekintés: 51 

Imre szinte azonnal az irodalmi fakultás dicsőségévé vált . Ám sötéten ütött el kollégáitól , mint Lucifer az éden angyalaitól . A pad és az emelvény közötti párbeszédben meghonosította a kicsúfolást , sőt , mi több , a keserű ironiát . A többiek elmélkedése olyan volt , mint a betűkkel teleírt papírhalmoké , melyekből az egymásra tevés következtében lesz terjedelmes kötet , nála viszont a betűk szívdobogva és hevesen lüktettek , mint ragyogó csillagok . Az irodalom a többiek számára egy munka volt , az ő számára szellemi vágyakozás , ugyanaz a lendület , amely egyeseket az ég , másokat a pokol felé hajszol . Minthogy az irodalom tanulása nem elégítette ki , kisérőképpen festeni kezdett . A villám a derült égből csapott le , egy nő : Aranka képében .
Plátói szerelem? Igen . Van ilyen . Ő így szerette Arankát .
Reggelente álmából ébredve Aranka mellett , ötévi házasság után is zavart mosollyal nézte , mint aki este tavaszi fűben feküdt le , virradatkor meg violák és zsenge harmatcseppek közt ébredt . Feláldozta érte a festészetet és az irodalmat , azaz neki szentelte .
Házasságuk évétől , öt évig , vásznain egy hatalmas kastély ablakai voltak , melyben egy gyermek játszadozott – haja vörös , akár a letűnő nap sugara , szeme kék , akár az ég , ajka piros , akár a meggyszem , arca , teste , két gömbölyű melle meg rózsaszínű volt . Hol egyik , hol másik ablakban bukkant fel , mindig másként , pajkosan , más – más mosolygással és csodálkozással , ami mind belefolyt a színek és fények kincsestárába .
Aranka iránti szerelme nem ismert pihenőket , a szerelem szemének pillantását , nyitott szemmel szerette , ahogyan az egek nézik a földet . A leghatalmasabb szerelemnek is vannak azonban múló pillanatai , napjai , órái – vannak kimerült , és egyedülálló merengései , mulasztásai , azaz , akár az évszakok , a külső behatások után föld alatti erőt és csendet gyűjtenek . Ő szüntelenül , teljes lényével szerette Arankát . Az öt év , több milliárdnyi pillanata , mind szenvedélyes szerelem volt , bálványozta . Szerette lényének , minden egyszerűségével , tehetségének összes díszével .
Szép nagy házat vásárolt , ahol a kiváló tanárok , és festők , az ország minden tájáról , nem csak a művész vendégszeretetét ismerhették meg , hanem csodálatos feleségét , könyvtárát , és festményeit is megcsodálták . Eközben leste Arankája minden kívánságát . Aranka ki is használta , a főúri módon tárva – nyitva álló kaput .
Napközben tanárnő volt , Imre pedig bezárkozott a műtermébe és gyötörte a színeket .
Hétvégenként bőséges vacsorák közepette együtt mulattak a művész vendégeivel . Táncoltak , szórakoztak , élvezték a fiatalságukat . Egy nap , botrányos dolog történt . Egy nap mikor Imre bement a városba festékeket és vásznakat venni , hamarabb ért haza , mint azt ahogy Aranka számította . Az ajtón belépő Imrét , két meztelen nő vonaglásának látványa borzasztotta el . Nem hitte el . Nem tudta elhinni , hogy felesége egy másik nővel csalja . A válás a legalantasabb kiútnak tűnt számára , nyilvánosság elé hozni szerelmi életüket! Nem !Mindent otthagyott . A házból semmit sem hozott el , melyben szomorúan ordított a gyalázat és az ocsmányság . Megbízta ügyvéd barátját , hogy kezelje a pénzét , megosztván a jövedelmet közte , és a nevét viselő asszony között . Csupán a vizummal kapcsolatos külsőségek tartották még vissza . Amerikába készült , álmai országába . Mivel irtozott a repüléstől , hajóra szállt . Annyira szenvedett , hogy néha szeretett volna felsóhajtani , nyögni mint a vének . A pillanatok milliárdjai , melyekben ötévnyi szerelem izzott, fullasztóan füstölögtek . Undora oly hatalmas volt , mint a világrészeket elválasztó hasadékok , de valahogy még mindig szerette Arankát . Lelke megtorpant az utálattól a test előtt , melyet éjjeleken át védett és a rajongásig szeretett , naphosszat megénekelt és megfestett . Arankával együtt palettáját is eldobta .
Teltek – múltak a napok , az egyik kikőtőnél pedig felszállt a gyönyörű Orsolya .
Imre annyira összebarátkozott vele , és oly nagyra tartotta Orsolya barátságát , mely sugárzott , mint megannyi ablak lámpafénye – hogy szívesen látott vacsoravendége lett Imrének , egész hajóútuk idején . Orsolya zongora tanárnő volt , és Ohióba igyekezett . Egy nap levél érkezett , hogy Ohióban élő nagybátyja , aki nemrég halt meg , közvetlen utódok hiányában ráhagyta a birtokát . A művész pedig lassanként lebírta régi énjét , művészi képességébe asszimilálta mindazt a szomorúságot , ami kirabolta testét – lelkét . Imre meglelte egyensúlyát életének új részében . A pernye , a füst , a hamu fehérjében jelentéktelen Aranka már nem megrendítő emlék volt , hanem egy új festői művészi alkat Orsolya , mélyenszántó erjesztője . A Duna partján egy szerelem halt meg , az Atlanti – óceán víze pedig eltemette a múltat .
Esténként Imre úgy pillantott órájára , mint egy munkásember , kinek számára eljött a szabadság . Szikrázóan megfiatalodott , és egy fiatal csillag társául szegődött . Orsolya útja tiszta volt , és fájó a dallamok között . És nagyon hasonlított hozzá . Ő benne is egy művészlélek lakozott .
Egy nappal megérkezésük előtt , megkérte a kezét . Orsolya ajkán , boldog mosollyal igent mondott . Mosolya megcsókolta Imre szívét . A hajón pezsgőzéssel ünnepelték meg az eljegyzést , a hajóskapitány pedig sok boldogságot kívánt nekik .
10 év telt már el házasságuk óta , és Imre mindvégig megkoronázott királynak érezte magát Orsolya mellett .
A szerelem lapjai átfordítottak a tengeren , egy meselapot , kékre festett bárányfelhős éggel , bársonyos zöld fűvel , és két szerelmes szívvel .

“A festő” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Enikő!

    Azért egy ilyen esetet elég nehéz lehet feldolgozni. Habár tudom, hogy az élet megy tovább, de nem biztos, hogy én ezek után még egyszer nősülni szeretnék. Főleg, hogy a férj teljesen elzárkózott az igazság kiderítésétől. Sem okokat, sem miért?-re válaszokat nem keresett. Pedig, nyilván ő is hibás volt, hogy így alakult a házassága, és így habár happy and a történet vége, nem hiszem, hogy egy újabb házasság lenne a megoldás számára.
    Szeretettel olvastam sokkoló írásodat: (f)

    Kata

  2. Kedves Magolna, örülök hogy elolvasta a történetet a művész úrról, és hogy tetszett ez az alkotásom is. Szeretek írni, láttatni az érzelmeket és a természetet. Úgy szeretek írni, hogy közben a kedves olvasom is átérezze a hangulatát.

  3. Köszönöm szépen kedves Rita, hogy újabb novellám elolvasta! Mivel Ön is akár Éva azok közé az emberek közé tartozik akik szeretettel olvassák el novelláim és verseim, szeretném hálámat és tetszésemet kifejezni azzal, hogy írok egy novellát amiben Ön is szerepelni fog. Természetesen ha a beleegyezését adja. Számomra megtisztelő lenne. Nemsokára elkészülök vele, de hát mindig van valami amit tennem kell. (f)(l):].

  4. Köszönöm szépen kedves Éva újabb gratulációját! Ha egy kicsit megkésve is, mindig van valami amit elébb kell helyeznem. Most is egy novellát írok, amiben az ön neve is szerepelni fog, hisz ennyit megtehetek Önért, ha minden írásom, versem elolvassa. Remélem nem sértem meg ezzel és a beleegyezését adja. Előre is köszönöm szépen! Egy napon egy írónő hív meg kastélyába olyan költőket, írókat akiknek még frissen publikálták a könyveit és többnyire az első kiadásait. Ezen az ünnepélyes estélyen fogom önt is közelebbről megismerni. A mű címe Egy ódon ballada zamata és egy kisvárosi kislány élete.

Szólj hozzá!