Hamis próféták nyomában

Összes megtekintés: 36 

Néhány évvel ezelőtt , barátnőmmel együtt egy nagyobb munkába fogtunk . Hosszú listát állítottunk össze a beszerezendő holmikról , hiszen igen hosszú útra indultunk .Városról városra , faluról falura jártunk , a hamis és veszélyes próféták felkutatása volt a célunk,ezt a témát választottuk tanulmányunk középpontjául . Hihetetlen , hogy egyes emberek milyen könnyen becsaphatóak , hogy még akkor is követnek egy prófétát , ha annak jövendőlései nem következnek be . Követőik mégse tántorodnak el , továbbra is látogatják az összejöveteleiket . A hamis próféták okkultista személyek , akik kártyavetéssel , bálványimádással , szemfényvesztéssel , kuruzslással , átokkal és áldással foglalkoznak . Hazug és hamis látomásaik , amit valójában látnak , vagy látni vélnek , magától a Sátántól jöhetnek . Ha személyesen megismerik az embert , találni fognak valamilyen gyengeséget az életében , és aztán azt használják fel fogantyúnak arra , hogy elhitesse , ő az az ember , aki ezt tudta , és hogy pénzért cserébe segít majd a megoldásában . A naív embereket kizsákmá nyolják , és ha valaki nem gyógyul meg , az annak a személynek a hibája , mert nem volt elég hite , vagy nem adott elég pénzt az isteneiknek , és ehhez hasonlók . Biztosítják az embereket a jóindulatukról , megígérik , hogy imádkozni fognak értük , jólétet és pénzt ígérnek nekik . Ha véletlenül csoda történik a szolgálatukban , mindenki előtt parádéznak vele . Észrevették -e , hogyha csoda történik , a legtöbben akik ezt elhiszik , a szegények közül kerülnek ki? Ezek az emberek ugyanis – Isten áldja meg őket – azt gondolják , hogyha nekem is annyi hitem lenne mint a vezetőmnek , Isten megáldana engem is , mint ahogy őt megáldotta . Vannak olyan csalódott emberek ezekből adódóan , akik azt mondják , hogy Isten cserben hagyta őket . Gyakran elszakítják követőiket a családtagjaiktól , ragaszkodnak ahhoz , hogy tagjaik csak velük folytassanak eszmecserét , egyébként is megfognak mindent tudni idővel . Az információkat pedig felhasználják ellenük . A hamis próféták , szeretnek a figyelem középpontjába lenni . Pedig az igaz próféta jegyeit nem a hírnév és a meggazdagodás jellemzi , hanem a szenvedés és a nehézségek .
– Még Jézus sem a csodák által váltotta meg a világot , hanem szenvedései által – mondtam barátnőmnek , aki erre megbántottan ugrott fel . Őt már sajnos egy kissé megfertőzte a sokfelé látott okkultizmus . Szememre vetette alacsonyröptű filozofiai érveléseimet , hosszadalmas előadásba fogott az emberekben rejtözkődő , varázslatos képességekről , amikről úgyszólván sejtelmünk sincsen , valamint egyes embereknek a szokatlanul különös hajlamát a természethez kötödő , annyira szoros viszonyáról , amelyre egyesek bizony alkalmatlanok , s ezáltal nem is értünk hozzá .
– Te egy konzervatív , babonás alak lettél!- vágtam a fejéhez . Pedig nem volt igazam . Úgy gondolom , ő se tudta biztosan , de az is lehet , hogy csak nem akarta mondani , hogy egy bizonyos mimetizmust elfogadva, át kellet vennie az átlagos , közönséges emberek felfogását , észjárását , és el kellett fogadnia a mágikus műveltség szokásait – egyébként nem tudott volna az alapvetően fontos lényegükbe behatolni , és értelmetlenül állt volna valamennyi dolgok előtt , amik lépten – nyomon elénk tárultak , mi több bekerítettek bennünket . Én azonban cáfoltam az ilyenféle primitív gyakorlatok értékét , amiknek az összegyűjtésével , buzgósággal annyi időt elfecséreltünk – és kinevettem a naív gyermeteg szerencsétleneket , akiket rászednek a szélhámos jósok . Végezetül a jósokat nagyszélhámosoknak , sarlatánoknak mondtam , s olyan vérengző megszégyenítés és kigúnyolással beszéltem róluk , ahogy csak a nyelvem hegyére tódult . Barátnőm ijedten próbált elcsendesíteni , és könyörgött , hogy ne beszéljek így tovább . Ha valakinek a fülébe jutna azok közül , akiket emígy gyülőlök , biztosan nem hagyná megtorolatlanul , és borzasztó szenvedésre ítéltetne . Hiszen tudom , hogy milyen módszerei vannak az elátkozásnak . Szinte megint nekiestem , de zajokat hallottam az udvarból , s nem akartam , hogy meghallják a veszekedésünket .A házigazdánk akinél megszálltunk , nagyon tisztességes ember volt , csak azt az egyet nem értette , hogy miért éppen kuruzslók után járunk .
– Na , ilyet találnak eleget a mi falunkban , az asszonynépségnél leginkább . Élelmet nehezebb kapni , mint jósasszonyokat .
A táj itt zord volt , és szinte őskori épületekből állt , őskori emberekkel . Nem volt sem iskolájuk , sem templomuk , csak egy kocsma árválkodott a faluban . A kőkorszakba csöppentünk . Máskülönben is hiába volt a felháborodásom . Már azonnal meg is bántam , és azzal a határozott döntéssel hagytam félbe értelmetlen veszekedésünket , hogy most azután bezárkozom a szobámba , mindenekelőtt szakítok a kívülálló dolgokkal , és belemerülők abba a világba , amiért végül is eljöttem ide . Aztán végigdőltem az ágyon , s elmélyült elmélkedésbe kényszerítettem magam .Voltak erre egyedi eljárásaim , hogy a koncentrálást a lelkesedésig növeljem . Egyféle ütem az életben tartó értelem működésében , szabályozása a lélegzetemnek , késleltetése , sőt , megállítása ha arról van szó , egyféle különös éberség , s szívverésem ellenőrzése , állhatatós csüngés egy látványon , amely ettől magasodni kezd , a belső látásban kitelik , és oly boldogsággal tölt el , mint a kokain mámora – csak megsemmisitő következmények nélkül . Éppen belső gyermek meditációm végére értem , amikor valami halk neszt hallottam , valakinek a jelenlétét éreztem és felnyitottam a szemem . Igen , valaki tényleg ott állt a szoba közepén és mereven nézett . Dehát hogyan jött be? Biztosra veszem , én magam zártam be az ajtót , hogy meditációm közben senki se zavarhasson .
– Diotrelész vagyok . – mondta a kísértet hangosan .
Felugrottam , és ijedten , bódultan szédültem meg , és most is csak a legelcsépeltebb szavakkal tudom kifejezni azt az örült izgalmat , ami ott és akkor torkon ragadott . Szívem vadul vert . Gondolataim , mint vízesés alján a forgatagok , keringtek , s dühödten forgott velem a világ . Mikor egy kicsit végre magamhoz tértem , egy Isten – igen , másképpen nem is mondhatnám , állt előttem és egy pohár teát nyújtott át nekem . Azt mondta igyam meg , jót fog tenni nekem .
Jóképű , magas , harmincév körüli férfi volt . Szeme áttetsző volt és tiszta mint a víztükör . Festők isteni képein látni csak hasonlókat . Körülötte a szerelem illata lengte be a szobát . Fellelkesedett ábrándjaimból szálott alá? Vagy netán ihletettségemből , amelyből felébresztett? Mindenről megfeledkezve tátott szájjal bámultam rá . Nem tudom , hogy sokáig néztem – e , vagy egy pillantással mértem fel egész teremtését , de tudom , hogy elengedhetetlenül , elbűvölő és tökéletes látványt nyújtott . Elképzelni sem tudtam , hogy mit tegyek .Sután hebegve – habogva kínáltam hellyel . Nem akartam hinni a szememnek , rettegtem , nehogy köddé váljon , mint egy álomkép . Különös forróság járta át a testemet , aminek többé nem voltam már ura . Hirtelen egy olyan ár csapott át felettem , melyhez hasonlót soha nem éreztem , úgy gondoltam , hogyha ez a férfi nem lehet az enyém , az az én kínszenvedéses végzetem lesz . Nem ismertem magamra . Ettől a pillanatól fogva megszűntem létezni , csak az a tomboló fékevesztett szenvedély Diotrefész iránt éltetett , akit az égből vontam le magamhoz a földre . Teljesen megbabonázott . A munkám többé már nem érdekelt . Nem érdekelt semmi és senki , csak ő . Egész nap lestem , nyeltem el a szememmel . Éjszakánként sírva aludtam el . Barátnőm megpróbált visszahozni a valóságba . Beszélt arról , hogy házigazdánk fia a falubeliek szerint gonosz kuruzsló , aki magába bolondítja a lányokat , elrabolja a lelküket . Sokan eltűnnek , sokan pedig öngyilkosok lettek miatta . Állításuk szerint a Sátán teremtménye , és azért jött , hogy minden lányt elveszejtsen . Szerencsére barátnőm kitartott mellettem , s ami nekem egy egész évnek tűnt , három nap leforgása alatt zajlott le . A falubeliek már tudták , hogy elbűvölt .Barátnőm elvitt a faluba egy kuruzslóasszonyhoz , habár ez sem ment neki olyan könnyen . Kábult állapotomban valahogy felöltöztetett , karon fogott , de mihelyt a kapun kiléptünk , meggondoltam magam , mintha valami különös láthatatlan erő makacsul húzott volna vissza . Ő azonban magával ragadott és valósággal elhurcolt , ám így is csak azzal az ígérettel boldogult velem , hogy a kuruzslóasszony még aznap este karjaimba adja Diotrefészt . Ekkor már olyan engedelmesen mentem mint egy kis gyerek , akinek csokoládét ígértek .Kinn a falu végén lakott a bűbájos asszony . Magas volt , szikár , hajlott hátú , horgas orrú öregasszony volt , arcát ezernyi ránc barázdálta . Igazi boszorkány ábrázata volt . Könyörögve kértem tegyen valamit az érdekemben , ha kell eladom a lelkemet is neki . .. Ő sajnálkozva hallgatott végig , fejét csóválgatta , majd megkérdezte tudom – e , hogy Diotrefész , egy gonosz kuruzsló? S hogy mindenfelé varázslattal bolondítja magába a nőket ? Hogy valójában egy csúf vénember? S mindezt ahogy kérdezte vetítette is elmémbe ördögi ábrázatát .Aztán valami nyálkás anyaggal betapasztotta a szemem , egymásután háromszor az arcomba fújt , aztán a szívem fölé , majd háromszor a hasam alá . Ezután valami bodító gyomokkal befüstölt , s a szívem fölé egy toll hegyével egy négyágú csillagot rajzolt . Végül befejezte a bűbájt , egy csontdarabkát adott a kezembe és hazaküldött . Azt mondta , hogy egyedül menjek , és ügyeljek , hogy senki se lásson meg . Ha mégis meglátna valaki , azonnal fordítsam félre a fejem , és vessek háromszor keresztet .Ha pedig hazaértem , rejtőzzek el , s úgy lessem ki Diotrefészt , hogy egyedül legyen . Akkor osonjak hozzá , s dobjam rá a csontocskát . Abban a percben pedig gondoljak rá jó erősen , és ha még akkor is akarom , az enyém lehet Diotrefész . Hevesen lüktető szívvel rohantam haza . Az úton nem találkoztam senkivel és Diotrefész is egyedül volt otthon , kint ült a kertben . Gyorsan mögéje lopóztam és rádobtam a csontot . Egy metsző kiáltással , ami a csontomig hatolt , megfordult és rámnézett . Leírhatatlan borzadály állt előttem , hatalmas sebhelyes orral , kidülledt szemekkel . Sovány volt és fogatlan . Bőre redőzötten lógott alá , és tele volt fekélyekkel . Bordái lötyögtek és dögletes bűzt árasztott . Örülten felordítottam . Aztán mindent hátrahagyva , rohanni kezdtem . Futottam , örülten futottam , le a hegyekből a faluba . Még aznap bementünk az első állomásra , és én csak otthon tértem magamhoz . Hogy akkor mi történt , és hogyan értünk haza , fogalmam se volt . Egyet biztosan tudok , hogy soha többé nem mentem a hegyekbe ,csak a napsütötte tengerre . És oda ahol közel volt a rendőrség , bármilyen esetre . Végül azzal maradtam , hogy undorodom a férfiaktól . Mindegyikükön ugyanazt a szörnyű halálszagot érzem , ami akkor megcsapott. Varázslók , kuruzslók , hamis próféták pedig mindig is voltak , és mindig is lesznek …

“Hamis próféták nyomában” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Tisztelt Éva ! Köszönöm, hogy ezt a novellám is elolvasta, és nagyon jól esik hallani, hogy tetszett, hogy izgalmas volt. Igyekszem izgalmas novellákat szerkeszteni. Nem tudok zongorán játszani, ügyetlen ujjaimmal hiába keresném a zene akkordjait, ám mégis társam ez a hangszer, csak én hangszer nélkül mondom el a történeteket, szeretem komponálni őket akár a művészek. Remélem majd a többi versem és novellám is ugyanígy fog tetszeni. :)(l)B) Szeretettel
    Enikő

  2. Kedves Enci! Ez egy irtó jó történet, nagyon hatásosan írtad le, végig drukkoltam az egészet! Gratulálok! Üdvözlettel: Éva

Szólj hozzá!