Mit tanultam járványtan órán?

Összes megtekintés: 60 

/nem csak kezet mosni…/

Most, hogy zárva vannak a templomok és nem tudok elmenni Isten házába, Ő JÖN EL HOZZÁM. Ilyenkor gyakran még pizsamában vagyok, és úgy beszélgetünk, mint ember az emberrel.
Mivel gyakran váratlan pillanatokban érkezik, nem bánja, ha a kanapén fekve fogadom. Egyszer megkérdeztem nem illetlenség-e ez, erre azt válaszolta, – ha beteg lennél és feküdnél, én akkor is eljönnék hozzád, különben te most itthon vagy, érezd úgy magad.
Amikor elmontam neki, mennyire hiányzik a közösség, mosolygott.
-Most sokkal közelebb vagy bárkihez, mint bármikor – mondta.
Magadóan bólintottam, azt hittem azokra gondol, akiket sokszor mások miatt hanyagoltam el, de most össze vagyok velük zárva. Ő azonban meglátta bennem a rejtett kérdést, azt, hogy mire gondolok.
A járvány előtt életidegennek éreztem a virtuális kapcsolattartást, azt gondoltam nem valóságos. Most pedig azt tanulom, hogy a szereteten kívül minden más, csak külsőség, eszköz.
A közösség is egy eszköz, a templom is, a szeretteim is, én magam is…
A szeretet a lényeg, ez kapcsol össze, ez kell motiválja a gondolataimat, a cselekedeteimet.
Ezen nem fog ki sem a betegség, sem halál a halál. Isten szeretetből teremtette a világot, a szeretet előbb volt, mint a világ. Előbb szeretett engem, még mielőtt megszülettem. Ezt hívják első szeretetnek. Ezt kell keresni mindenben, mert csak ez az egy igazság van.
Szeress, a többi nem számít! Minden eltűnhet körülötted, de a szeretet összeköt Istennel és mindenkivel. Minden, ami ezen kívül van külsőség és mulandó. Erről a szeretetről írt Szent Pál, amikor megírta a Szeretet himnusza című "művét".
Nem tudok, vagy nehezen tudok közösség nélkül imádkozni, de most megértettem:
minden szeretetből leírt vagy kimondott szó, imádság. Minden szeretetből fakadó cselekedet, vagy cselekedetet elindító, irányító gondolat imádság.
Imádság, ha valakinek segítesz, ha esténként tapssal fejezed ki háládat az egészségügyben dolgozóknak, ha vigasztalásul felolvasol, vagy énekelsz. Akkor is imádkozol, amikor szívet rajzolsz és kirakod az ablakba, amikor leírsz egy gyönyörű gondolatot.
Most hajnali 6 óra van, madárcsicsergésre ébredtem, imádkozni akartam a világért, és most így imádkozom…
Látjátok? Csoda történik, olyan ami minden képzeletet felülmúl, ezekben a napokban, hetekben az egész világ imádkozik…
\”Mondom nektek (…), ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.\”

“Mit tanultam járványtan órán?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!