Igaz történet alapján

Január eleje volt… Sokan még a szilveszteri pezsgő, vagy olcsó vermut hatásait nyögdécselték az ágyaikban, vagy a földön, padlón- ki, hol talált helyet-… De már elkezdődött az Új év… -Az iskolák, óvodák, már harmadikán szélesre nyitott kapukkal várták a gyerekeket… -Julcsi most kezdte az első osztályt, tetszett neki a sok új szín, illat, a barátok, az új arcok és Betti néni mosolya… Betti néni hangja olyan kedvesen csilingelt a fülében, mint a száncsengő aranyszínű szánkó előtt, melyről éppen tegnap éjjel álmodott valamit… Már nem tudta pontosan, mi is volt az álma, de arra világosan vissza tudott gondolni, hogy anya, apa és Betti néni benne voltak… Na meg a szép fenyő! Meg amit alatta talált Szenteste… Amit a Jézuska hozott Neki! – Csak Neki!… Egy nagy, bolyhos barna mackót! – Olyan puha volt…Vele aludt, Brumival azóta minden fogmosás után… -Nem, azt, nem tehette meg, hogy az első iskolai napon ne vigye be Brumit!… Este is vele aludt el… Hozzábújt, becézgette, ölelte, mint az Életet… -Kormos és hideg hajnal volt… Egész éjjel köd telepedett a tájra és ráadásul még fagyott is. A hőmérő alig ment mínusz tíz fölé! Apa keltette Julcsit (és természetesen Brumit!) Együtt mostak fogat… Apa már volt kint, mert elszívott egy cigit – amiért utálta magát – …de mégis! Anya sem örült ennek túlságosan…Vitáztak is ezért épp eleget. -A járda nagyon csúszott! – "Julcsikám! Fogd a kezem! El ne csúsz! És hagyd már azt a hülye mackót!" -"Apa! Ő Brumi! És nagyon okos!" Az iskola utcája rövid volt és sötét… Két átlagos lakóépület, a harmadik ház, maga az iskola… …Zoli bá, már 30 éve kamionozott… Jellemző volt rá, hogy szünet nélkül szivarkát szívott (illetve próbált szívni, hiszen az törvény szerint kialudt a szájában). Ilyenkor köpködött és "a szentségit!" – kezdetű "imádságot" harsogott a volán mögött krákogva… -Reggel az asszony elaludt, így még kávét sem ihatott… Az út meg jeges… A szivarka … 'a szentségit!"…most sem ég… Uram Atyám!!! – Tűnj el onnan!!! Satufék! Takarodj előlem gyerek! Nem fog megállni!!! 12 kerék csúszik, akár a korcsolya a jégen… Julcsikám!!! – Az apa már elköszönt és magához vette Brumit- -Légy jó! Napközi után, anya jön érted! -Ok! Szeretlek, Apa! Vigyázz Brumira! …Zoli bá szájában a szivarka már régen nem égett… Kávét sem ivott reggel, mert elaludt az asszony, … de azt bizonyosan tudta nikotin és koffein nélkül is, hogy ezt a kócerájt valahogyan meg kell állítania a jégpályán! … Ott egy kisgyerek, talán 6 éves … -Állj már meg! Állj meg! … 20 méter, 10 méter, 5 méter… Mindig csúszik! … Jó! inkább az árok, de elsodorja úgy is! … Jézus!!! Az apa nem gondolkodott! Tigrisugrással két méternél is többet repülve rántotta el a lányát! -…"Julcsika! Julcsika! Jól vagy? Nem esett bajod!? -…"Elejtetted Brumit!" – hüppögte a kislány! … Mire, egy szivarkára rágyújtó öregember kiszállt a kamionból -mely félig az árokban feküdt- Szemein látszódott, hogy nem kapta meg reggel a kávét, mert az asszony elaludt… …Szürreális módon egy havas bundájú mackót tartva a kezében, -mely úgy remegett, mint a nyárfalevél- …Szívott egyet még a szivarkába és odadörmögte a kislánynak! …"Ez a Tiéd, ugye?" V.L