Összes megtekintés: 175
Az a megtiszteltetés ért bennünket a párommal, hogy keresztszülők lettünk. Örültünk a hírnek és tanakodni kezdtünk mi legyen az ajándék. Mit adjunk, mikor megyünk babalátogatóba.
A keresztelésnél már tudtam mit kap a baba. Természetes volt szokásos a babának való kis ruhák, szülőknek ajándék. Azonban még akartam valami olyant, ami a babát élete végéig elkíséri.
– Kitaláltad már mit veszünk még?- kérdezte a párom.
– Ki. – vágtam rá.
– Mit?
– Egy babanaplót.
– Babanaplót? De még a gyerek mit kezd vele? – értetlenkedett a párom.
Ekkor elővettem egy dobozból az én babanaplómat.
– Gyere csak! Ezt a naplót én mamámtól kaptam.
Kezébe vette a naplót és hozzácsatolt másik könyvecskét is. Erre én írtam rá: Naplóm.
Ez már az a napló volt, amit iskolás koromban kezdtem írni. Naponta arról mi is történt.
Ahogyan párom lapozgatott láttuk a születési adataim, fényképem. Majd egy következő oldalon azt, ahogy anyukám leírta kimondtam az első szót, hogy ana.
Tovább lapozgatva egy kép. Földön ülök és pörköltet eszek a szőnyegen, nem a tányéron.
A kép alá anyukám ezt írta? Az ebéd a szőnyegen finomabb volt.
El is meséltem, hogy történt ez a nevezetes ebéd. Pisti a párom jót nevettet és tovább lapozgatott. Eljutott egy rajzhoz. Igazi krikszkraksz ez volt az első rajzom. Lapról, lapra haladtunk. Lapról lapra rengeteg emlék jutott eszembe. Amikor a másik naplóhoz értük már az én soraimat olvastuk.
Az egyik kerékpáros osztálykirándulást története volt. A másik egy szalonnasütés története, amit úgy emlegettünk, hogy vacsora- csatáztunk.
– Ez meg? – kíváncsiskodott Pisti.
Az oldalon szíveket láttam. Olvashattuk az első szerelem történetét, ami csak egy beszélgetés volt. Számomra az első szerelem.
– Ez érdekes volt- tette le naplókat a párom.
– No, látod keresztgyerekünknek ezért gondoltam a naplót.
– Igazad van. Ha így lesz kitöltve, mint a tiéd, akkor mindent tud majd gyerekkoráról. Lehet ő is folytatja majd írással, mint te tetted.
A babanaplót másnap meg is vettük a boltban. Mivel tudtuk kislány keresztszülei leszünk rózsaszínt.
– Beleírjuk, hogy tőlünk kapta? – kérdezte Pisti.
– Majd arra még lesz időnk- volt a válaszom.
Közben nagymamámra gondoltam, aki a babanaplómba azt írta:
“Az emlékeid őrzéséért, hogy engem se felejts el nagyapáddal.”
Nem felejtettem se nagyszüleim, se anyukámékat, kik a naplót szorgalmasan vezették. A napló segítségével nem felejtem el a gyerekkorom, nagyobb korom se. Az emlékek őrzésében segít a napló.
Kedves Katalin! Jó volt olvasnom írásodat, ha nem baj, "lopom" az ötletet. Pont aktuális, háromhetes kisbabának örvendezünk szűkebb családomban. Szeretettel gratulálok remek írásodhoz(f)Kata
Kedves Katalin!
Nagyon tetszik aranyos történeted a naplóról, szerintem nagyszerű ajándék ez a keresztszülőktől. Felnőtt majd idős fejjel milyen öröm lesz számára visszatekinteni a múltba.
Szeretettel olvastalak: Magdi(f)