Őrizd a lángot!

Bakancslista, 1968-ból. Nézegetem az elmúlt idő jegyzeteit. Karantén van, most lehet válogatni a sok írásból. Rendet szeretnék tenni, de olyan vagyok, mint a kisgyerek, játékaival. Semmit nem enged kidobni! Vagy mint édesanyám lomtalanításkor semmit nem enged kidobni! Mire a végére értem a nagy munkámnak rádöbbentem, hogy semmit nem dobhatok ki! Főleg az 1968-as „bakancslistámat.”
Az egyik feljegyzésen az a kívánságom, hogy boldog akarok lenni. Zárójelben annyi, hogy „Őrizd a lángot.” Bár halványak az emlékek, de tudom, hogy nagymamám mondta, egy beszélgetés alakalmával.
Lassan visszatér a lényeg. Nagyanyámmal meggyet magoztunk, volt idő őszinte, meghitt beszélgetésre!
– Mamikám, hány évet is éltek Papival?
– Hatvan évet kicsim. Miért kérdezed?
– Szeretném tudni, hogy ennyi évet, hogy tudtatok gyűlölködés, veszekedés nélkül leélni? Soha nem hallottam hangos szót.
-Volt, és van köztünk nézeteltérés, de mi másképp tudjuk le, mint ti fiatalok. Mi megőriztük a lángot, amit szívünkben hordozunk a mai napig. Tudod, mi nagyapáddal egy vásáron ismerkedtünk meg, mindketten szegény családból származunk. Esküvőnk után nagy terveket szőttünk, saját házat, földet akartunk, és nem utolsó sorban gyerekeket. Kívánságainkat nagyon lassan, de sikerült megvalósítani. Emlékszem, egy ötliteres dunsztosüvegbe raktunk cédulákat, amelyre ráírtunk a fontos dolgokat, mert ami rá lett írva az mind fontos volt. Így döntöttük el, hogy sorrendben mi következik. A láng, a tűz, soha nem aludt ki szívünkben. Ha nem értettünk valamibe egyet, akkor sem. Nem sértegettük, nem bántottuk meg egymást. Mindketten tudtunk, ha kialszik a láng, akkor vége a szeretetünknek, vége a múltunknak és jövőnknek. Ha nehezteltünk egymásra, mindig eszembe jutott a mézeskalács szív, amit nagyapádtól kaptam azon a vásáron. Neked is ezt ajánlom, ha egyszer megszeretsz valakit, soha ne feledd, hogy őrizd a lángot! Voltál már szerelmes?
– Még nem, de van, aki tetszik.
– Az még nem szerelem.
– Majd, ha azt érzed, hogy szíved minden óhaja, hogy mindig együtt legyetek, ha úgy érzed a szíved nagyot dobban, ha meglátod, ha nagyon várod a találkozást, ha reszketve fogjátok egymás kezét, és soha nem akarjátok elengedni. Bármit megtennél érte. A tenyerébe tennéd a szíved, és rá bízod, feltétel nélkül. Akkor érzed, hogy fellobbant a láng a szívedben. Ezt a lángot kell, őrizni. Nagyon könnyű fellobbantani, ám megtartani annál nehezebb.
A nehéz napokon jusson eszedbe, a jó, hogy a láng örökké égjen. Mert tudod a boldogság csak álom, minden más múlandó a világon. Csak a láng, amit őrzünk szívűnkben, az az egy, ami az egész életen át elkísér minket.
Szemem tele könnyel, szívem kitárva, hálás vagyok…

“Őrizd a lángot!” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Kedevs Szabolcs.
    Köszönöm az idézetet, és azt, hogy betekintettél hozzám.
    Üdv Rózsa(f)

  2. Ne haragudj, ha kijavitlak: Ilyen kifejezés nincs, nem létezik, ez nagyon rossz: de mi másképp tudjuk le,
    Értem én, mire gondolsz benne, de nem irodalmi.
    Szép írás. Meleg érzelmek, szeretet benne és a láng filozófiája, titka.

  3. Kedves Éva!
    Nagyon köszönöm, hogy nálam jártál. Megtisztelsz vele. Igen továbbadtam, az otthonról hozott neveltetést. Megérte!
    Szeretettel Rózsa(f)

  4. Kedves Rózsa!
    Annyi minden eszembe jutott e bensőséges írásod kapcsán, de a legfontosabb, hogy benned ez tovább él, és valószínű, tovább is adtad gyermekeidnek…, nagy szükségük van rá. Ma már ritkán ül össze az unka és a nagyi "meggyet magozni"…
    szeretettel olvastam!
    Éva(l)

  5. Kedves Margit!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál.
    Örömmel láttalak.(f)

  6. Drága Marika!
    Példaértékü házasságuk volt nagyszüleimnek és szüleimnek is. Nagyon jó lenne, ha mostanság is így lenne.Köszönöm, hogy nálam jártál.
    Szeretettel Rózsa(f)(l)

  7. Drága Kata!
    Örömmel láttalak nálam.Közeleg az anyáknapja, (f) nagymámra is szeretett gondolok.
    Ölellek Rózsa(f)

  8. Drága Rózsa! Szépen megirt szép történet. De jó is
    lenne a mai fiataloktól is majd hasonló szép történetet
    olvasni. Biztosan van, kik szépen élnek ma is, de sok
    ellenkezőjét is lehet hallani.
    Szeretettel: Mária(l)(f)

  9. Szia Rózsám! Nagyon szép történettel emlékeztél meg nagyanyádról. Gratulálok és ölellek szeretettel(f)Kata

  10. Kedves Rózsa!
    Megható, szép történetedhez szeretettel gratulálok:
    Klári(f)

  11. (f) őrizd e tüzet
    S ne félj, ha vész borúl:
    E szikra fényt ad és hevet
    S ég olthatatlanúl. (f)

    Vörösmarty Mihály

  12. Tudod Kitti ahogy írtam szegény sorsu emberek voltak a nagyszüleim, de emlékszem rá, nagyanyám egyik kezében könyv a másik kezével keverte a rántást, és nekem kellett fogni a kislábas fülét. Sok könyvet hangosan olvasott, hogy felhívja figyelmem az olvasásra. A nagyapám elsőnek rendelte meg a településen az újságot, tájékozott ember volt. Szeretettel gondolok mindkettőre. Köszönöm hogy olvastál.(f)

  13. Bölcs nagymama mondása de sok párnak elkélne manapság! Tetszett az írásod Rózsa! (f)

  14. Szép kis emlék volt, jó, hogy megőrizted. Igen, a régi öregek még tudtak valamit, amit aztán az emancipáció elsöpört.

    Szeretettel: Rita(f)

  15. Kedves Marika!
    Örömmel látlak nálam,
    Szeretettel.Rózsa(l)(f)

  16. Kedves Rózsa!
    Nagyon tetszett írásod! „Őrizd a lángot.”
    Szeretettel: Marika(l)

Szólj hozzá!