Boldog tudatlanság

Összes megtekintés: 56 

Jókedvűen ébredt. A reggeli nap folyékony fénye már tócsákba gyűlt a padlón. Az friss ózondús levegő beáramlott a félig nyitott erkélyajtón. Henry kiugrott az ágyból, lenyomott pár fekvőtámaszt, majd csinált néhány felülést. Jól esett a mozgás, tele volt energiával és majd kicsattant az egészségtől. Kiment a konyhába és készített magának egy gyümölcsturmixot. Minden oka megvolt, hogy jól érezze magát. Miért? Belenézett a tükörbe. Egy magas, sportos testalkatú, rokonszenves fiatal férfi vigyorgott szemtelenül vissza rá. Kicsit pózolt, ahogy a testépítők szoktak – megfeszítette az izmait, kockás hasát és széles vállait már sokan megirigyelték. A helyzetét súlyosbította, hogy ráadásul még okos is volt, tavaly végzett az egyetemen kiváló eredménnyel, aminek következményeként felértékelődött a munkaerőpiacon. Ravasz és tapasztalt fejvadászok próbálták jobbnál jobb cégekhez beszervezni, ám hiába, mert Henry Freeman nem volt hirtelen természet – egyszerűen kivárta a legjobb alkalmat. Hétfőn volt, egy állásinterjún, a Lenovonál, és tegnap értesítették, hogy felvették. A Lenovo Group Limited a világ egyik legnagyobb számítógép gyártója, mesés karrier áll előtte nem kétséges. A fizetés is jóval magasabbnak ígérkezett, mint amit ebben a szektorban egy hasonló pályakezdő kapna. Hab a tortán, hogy francia barátnője Rosalie igent mondott neki a hétvégén, úgyhogy öröme teljes lett. Már az esküvőt is kitűzték augusztus 27.-ére. Utána nászút, egy hét a francia Riviérán. Azt mondják a Cote d'Azur csodálatos nyár végén. "La vita e bella" – gondolta, miközben belépett a zuhanykabinba. Hamisan fütyörészett, miközben engedte magára a melegvizet.
*
Egy más dimenzió, emberi fogalmakkal nehezen leírható.
– Béke legyen veled Samael! – köszöntötte angyal testvérét Rafael.
– Béke legyen veled is! – hangzott a testetlen válasz.
Samael gondterheltnek tűnt, legalábbis a mi fogalmaink szerint az volt. Valamin rágódott, Rafaelnek ez már máskor is feltűnt. A gondolatai néha az emberi érzések mintázatát mutatták, holott tudta, nekik nincsenek, nem lehetnek érzéseik a szó klasszikus értelmében. Mégis mintha…
– Mi bánt testvérem? – kérdezte azon a gondolati nyelven, amit mi leginkább telepatikus átvitelnek mondanánk.
– Semmi, csak eltűnődtem. Ma egy emberrel volt munkám, be kellett avatkoznom az életébe, az Úr parancsát teljesítettem. Feltűnt nekem, hogy különösen boldog, pedig semmi oka nincs rá.
Egy pillanatra koncentrált így az információk Rafael számára is elérhetők lettek. Az információátadás a másodperc milliomod része alatt ment végbe. Bár itt az idő is más jelentéssel bírt.
– Világos – mondta Rafael. Ez azért lehetséges, mert ő a pillanatnyi helyzetét értékeli. Te távolabbról látod a dolgokat, és belenéztél a jövőjébe. Tudod hogy nyomós indok nélkül, még nekünk is tilos belenéznünk az Akasha-krónikába?
– Tudom barátom, mégis belenéztem… Kíváncsi voltam a jövőjére:
Henry most huszonhét éves és makk egészséges, de a nagy stressz miatt hamarosan rászokik majd az ivásra. Harminc év múlva ilyenkor, már két infarktuson és egy komoly gyomorműtéten lesz túl. Az alkohol addigra az összes szervét tönkreteszi. Meghízik, kihullik a haja és a fogai nagy része. A kezeletlen cukorbetegségtől súlyos szövődményei lesznek, egyik lábát amputálni kell majd. Mentálisan leépül, a személyisége megváltozik, durva lesz és kötekedő.
Rosalieval nem lesz boldog a házassága, a lány már az esküvőjük utáni második évben elkezdi csalni, és folyamatos csalja majd hét éven keresztül, miközben idegileg és anyagilag tönkreteszi. Megváltás lesz, amikor elhagyja egy teniszoktatóért. Két gyerekük születik, az első egy lány, Miranda, aki halva jön a világra. A második egy fiú John, aki tizenhét évesen elszökik otthonról majd beáll az idegenlégióba. Három év szolgálat után egy pakisztáni akció során örökre eltűnik. Egy taposóakna végez vele.
A Lenovónál csak három évig marad, aztán akaratán kívül egy csúnya botrányba keveredik, ami miatt azonnal menesztik. Utána már nem talál magára, a jó lehetőségek kicsúsznak a keze közül. Nehezen talál megfelelő munkát, szenved. Fél az álmait megvalósítani ezért, eltemeti őket. Öregen és betegen…
Samael hirtelen elhallgatott majd vörös szemeivel a másikra nézett:
– Folytassam, érdekel? – kérdezte.
– Inkább ne! Hagyd csak – válaszolt Rafael közönyösen. Ezek ilyen dolgok, Isten útjai kifürkészhetetlenek.

“Boldog tudatlanság” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A prognózis sajnos elég valószínű..sok hasonlót láthatunk.. a döntéseink, a sors, a Jóisten a karma ki tudja merre terelnek..tetszett !;)

Szólj hozzá!