Recenzió: BORNEMISZA ATTILA: EMBERARCÚ MAGASSÁGOK

Nemrég jelent meg Bornemisza Attila költő, író, esztéta Emberarcú magasságok című verseskötete. A szerző az országos Cserhát Művész Társaság elnöke, a Délibáb című irodalmi folyóirat főszerkesztője.
Ezt a legújabb kötetet tizenkettő már megelőzte.
Bornemisza Attila új könyvét méltatva meg kell, hogy emlékezzek arról a fáradhatatlan szervező munkáról, amelyet a Cserhát-Batsányi Művészkörben hosszú esztendők óta kifejt.
Irányítja a jövőre immár ötven esztendős művészkört, tavasszal és ősszel minden esztendőben Cserhát-gálát szervez, se szerei se száma azoknak a különböző kulturális rendezvényeknek, amelyek szervező munkája révén valósulnak meg Budapesten és az ország különböző városaiban. Összefogja a számos tagot számláló Cserhát Művész Társaságot, amelyben jelen vannak költők, írók, festőművészek, grafikusok, fotósok, mandalaművészek, népművészek, kézművesek.
A Délibáb Magazin mellett antológiákat is szervez, szerkeszt, pályázatokat ír ki a művészkör tagjainak. Emellett előadásokat is tart.
Tehát igen sokrétű Lovag Bornemisza Attila tevékenysége. Az egyik parancsnoka a Történelmi Szent Lázár Ispotályos Lovagrendnek, Quastor Priorja a Római Sas Birodalma és Rendje Lovagrendnek.
Sokrétű munkája mellett mégis jut ideje a fiatal költők, írók patronálására, köteteik megjelentetésének a segítésére.
Mindez természetesen rengeteg energiát követel meg, de Bornemisza Attila fáradhatatlanul dolgozik tovább.
Dezső Anna Ilona, a kör országos titkára, költő, író. festőművész írja a kötet epilógusában:
„Bornemisza Attila legújabb verseskötetében, amelynek címe:Emberarcú magasságok, életének különböző korszakai néhány szeletét mutatja be. Sokszor fonódik össze a haza és a múzsa, néhol egymástól elkülönítve, máskor szorosan összeölelkezve, egy-egy sajátos történelmi képet vetítve elénk. A költő egyéni sorsa része a magyar kortárs történelem egészének, különösen egy olyan nagy géniusz fiaként, aki Ihász-Kovács Évát, a Batsányi-Cserhát Művészkör egyik megálmodóját, a Magyar Kultúra Lovagját, költőt írót mondhat édesanyjának.”
Költészetében kiemelt szerep szeretett édesanyja, dr.Ihász-Kovács Éva , Cserhát József költő-újságíró , Batsányi János koszorús költőnk és felesége Baumberg Gabriella emlékének az ápolása.
Nem véletlen, hogy a művészkör névadójának Batsányi Jánost és Cserhát Józsefet választották. Mindkét költő munkásságához méltók kívánnak lenni, tevékenységükkel további vinni azt a fáklyát, ami költészetüket jellemezte.
E nagyszerű feladatnak természetesen nem könnyű eleget tenni napjaink változó világában, ahol sajnos sokszor nem az igazi emberi értékek a legfontosabbak, hanem a pénz, a hatalom.
Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító ,Bornemisza Attila egykori mentora, írja a szerző kötetének elején:
„Csakis azok a költők tudják visszaszerezni a költészet becsültét és hitelét, akik verseikkel nem csupán a szakma és a sznobok tetszését akarják kivívni, hanem fáradhatatlanul igyekeznek ébren tartani nemzetük igazságérzetét. És karbantartani embertársaik sokszorosan fenyegetett érzésvilágát. Akik gondosan ügyelnek arra, hogy amit írnak, dekódolható legyen a szakmán túl is.
Bornemisza Attila ilyen költő. Méltó az édesanyjához, Ihász-Kovács Évához. Tűzmadár című kötetét így ajánlotta nekem: „A mesteremnek-választott, csodálatos költőnek.” Nos, érettségét, kiforrottságát tekintve már ő is bízvást lehet mestere sokaknak. Sokrétű tevékenységének mindig is elismeréssel adóztam. Ám ő elsősorban költő nekem. Ezért szinte személyes öröm számomra, hogy egyre jobb kötetekkel rukkol el, mint most is.”
A kötet négy ciklusra osztott. A szálló lelkek dimenziója című részben csodálatos szerelmi költészetének lehetünk a tanúi.
Második ciklusa, a Gyökerek címet kapta. Ebben elsősorban őszintén vall múltjáról, jelenéről, hazafiságáról, a jövőbe vetett hitéről.
A harmadik ciklus:Imitációs episztola, ebben elsősorban művésztársaihoz szól, a mai költőkhöz, festőművészekhez. Őszinte szavakkal, barátsággal és féltéssel is.
A kötet utolsó, negyedik ciklusának címe: Égő zsoltár. Itt elsősorban a nagy költőelődökről szeretett édesanyjáról szól lírai vallomásában. Megemlékezik édesapjáról, Bornemisza Barnabás Jánosról, Cserhát Józsefről.
A kötet utolsó verse: Végrendeletem címmel jelent meg. Ebben írja:
„ Végrendeletemben csak ez a szó állhat:
Szerelemben élni az örök életben,
S együtt maradni fenn a Végtelenben.”
A címlap: Szegény Ildikó festőművész munkája.
A kötet illusztrációit, képeit, alkotásait készítették: Dáma Simon M. Veronika,Dáma Nógrádi Katalin, Szegény Ildikó, Szintai Katalin, Agárdi Gabriella, Dezső Ilona Anna, Kühner Ildikó, Marosi Hajnalka képzőművészek.
A kötetet a Cserhát Művészkör adta ki. A könyv kivitelezése, nyomtatása a Bíró Family Nyomda munkáját dicséri.
Lovag Bornemisza Attila Emberarcú magasságok című új verseskötetét tiszta szívvel ajánlom a költészetet szerető, a művészeteket kedvelő valamennyi irodalombarátnak!
Természetesen gratulálok a szerzőnek és várom, várjuk majd legújabb verseinek is a kötetbe foglalását.

Csató József
újságíró,író

“Recenzió: BORNEMISZA ATTILA: EMBERARCÚ MAGASSÁGOK” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Attila nagyszerű ember, és kiváló költő. További sok sikert kívánok Neki a további munkájához! Tibor (f)

Szólj hozzá!