A szép környezetért

Összes megtekintés: 67 

Évek óta erőlködünk azon, hogy környezetünk szép, élhető legyen, de minden fáradság, pénz dacára, nem sikerül.
Napok óta többször sétáltatja gyönyörű magyar vizsla kutyáját fiatal srác.
Szánt szándékkal vezeti a virágok közé ebét.
Hiába szép szó, dorgálás, minden hiábavaló.
Ma kinézek az ablakon, áll a két négyzetméternyi kis virágágyásba kutyájával, konyhaablakomtól 2 méterre.
Nehezen hihető, de a kutyapiszkot magával hozta, s a virágok közé szórta, mert szegény állat nem bírta ki még ideér.Hogy miért? -mert a legkiválóbb eledelt kapja- mondja.
Ez az okos tekintetű fiú, szeptembertől az Árpád Gimnázium tanulója lesz.
Mind ezt onnan tudom, hogy "interjút" készítettem vele.
Most éppen itt biztatja kutyáját dolga elvégzésére.Hány óra is van? Éjszaka, negyed tizenegy.
Kérdezni szeretném: ilyenkor mit lehet tenni?

Milyen felnőtt lesz ez a gyerek, ha már most bosszút áll, mert tegnap csúnyán beszéltek vele?
…és az anyukája?
Készítettem róla fotót, személyiségi jogaira hivatkozott, ugyanis édesanyja ügyvéd.
Kirohantam.
Mutatja, s mondja:" idehoztam a kutyaszart."

Akár hiszitek, akár nem, ez így történt.

“A szép környezetért” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Kankalin!
    Gyermekkoromban pedagógusok voltak példaképeim. Nagyon szerettem volna tanítani, sajnos nem adatott meg.
    Most azonban, nem irigylem őket, nincs könnyű dolguk.
    Csak reménykedni lehet, változnak az idők, változnak az emberek.
    Ölellek. Marica

  2. Szia Marica!

    Nekem leginkább a szemtelen magatartás nem tetszett a fiú részéről. Sajnos a mai világban legtöbben nem ismerik a tiszteletet, a fiatalok öntörvényűek (tisztelet a kivételnek).
    Nem hallgatnak a felnőttekre, igen nehéz velük, ezt pedagógusként mondom.
    A virtuális világ "neveli" őket, a szülők kevésbé (itt is tisztelet a kivételnek).
    Tenni nem sok mindent lehet. Ők is előbb-utóbb kinőnek a gyermek- és ifjúkorból, majd akkor szembesülnek hibáikkal. Addig mindent meg kell próbálni, hogy a helyzet javuljon.
    Magam is ezen vagyok; olykor szélmalomharc, ám bízni kell a pozitív irányba tartó változásban. (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  3. Kedves Marica!
    Felháborító, hogy némely kutyás elfeletkezik magáról. A fiúból milyen felnőtt lesz? Kutyavilág!
    Szeretettel Rózsa(l)(f)

  4. Kedves Marica!

    Milyen nevelést kaphatott ez a fiú? Személyiségi jogaira tud hivatkozni, de mások jogait nem tartja tiszteletben, mert talán a szép környezethez mindenkinek joga van,
    Sok szeretettel,
    Magdi

  5. Kedves Marica!

    Elhiszem. Egyre inkább azt gondolom, hogy semmit nem lehet tenni. Talán megunja, talán nem. Ültettünk – a közös képviselővel közösen – az épület előtti kis kertrészbe – nincs lekerítve – apró kis tujákat. Naponta felváltva locsoltuk, majd észrevettük, hogy fogy. Mégcsak nem is úgy húzták ki, mint ha ritkítanák, hanem egymás mellől. Átültettük, locsoltuk, letaposták. Aztán arra gondoltam, hogy a szülői ház kertjéből hozok orgonát, azt talán nem szedik ki. Jó ötlet volt, szépen beeredt, már virágoztak is, szép kis élő sövény lett belőlük, felfogták a port és a zaj egy részét is, aztán valaki feleslegesek tartotta és kivágta az egészet. Ez van. Ugyanakkor akad olyan jó kis közösség is, ahol mindenki szereti a szépet, tele van a kiskert virággal, illatos, szép és nem viszi oda senki sem a kis ölebét.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!