Egy kirándulás emlékei

Pár napja szűkebb hazám, a szívemnek, lelkemnek kedves Zala megye dimbes-dombos tájain kirándultunk. Csoportunk minden évben szervez kirándulást, az ország különböző tájaira, most "itthon" maradtunk. Kicsi a megyénk, de nem szűkölködik látnivalóval. 
A koronavírus-járvány megjelenése  óta ez volt az első alkalom a találkozásra.
Zalaegerszegről indult a buszunk, kanyargós úton értünk fel a Kandikóra, megyénk legmagasabb pontjára. A hegy legendájáról nem mindenki hallott, most idézek egy kicsit belőle.

"A népvándorlás idejében a zalai vidék réme Kandikó vezér volt, fosztogatott, pusztított és Csatár magyar vitéz feleségére pályázott, ezért vadászatra hívta. Csatár el is fogadta a meghívást, ám a megbeszélt helyen Kandikó katonái várták, és a mélybe dobták. Hogy meggyőződjön Csatár haláláról, Kandikó a hegy szélére lépett, ami ekkor füstöt és tüzet hányt, magával ragadta őt magát is a mélybe. Ezért, ha tiszta a Kandikó, az jó időt, derült égboltot ígér, ha viszont gőzölög, akkor rossz időt jósol.)  "

Tovább haladva, dombra fel, dombról le kanyargott az utunk. A dombhátakra települtek anno a szegek. Ezek kicsi falvak voltak, s egy-egy családról kapták a nevüket, mint pl. Vargaszeg, Barabásszeg, Kereseszeg, Milejszeg, Gombosszeg, Kustánszeg stb. 
Autóbusszal kirándulni szépséges az erdővel borított dombok látványa, de régen bizony nagyon vendég marasztaló volt a Göcsej sárga agyagos földje.
Utunk a bőséges gomba terméséről híres szilvágyi erdő mellett vezetett tovább, majd megérkeztünk Zalabaksára.
Ez a kicsi falu volt a kirándulásunk első megállója, ahol a polgármester úr fogadott bennünket. Alkotóházában megcsodálhattuk az általa faragott, csodálatosan csipkézett emu tojásokat, és fafaragásait. Csipkézett tojásainak egyik talán legkülönlegesebb darabja, melyre a szózatunk első  versszakát faragta és csak az összekapcsolt betűk sora tartja egyben a tojást. Kedves feleségének szépséges hímzései, festett tojásai is teljesen elbűvöltek bennünket.
Sokoldalúságát az általa lópatkókból összehegesztett cicák is bizonyítják. Igazán egyedi alkotások, ők bizony nem nyávognak és nem csavarognak el, igaz, egeret sem fognak.
A polgármester úr szíves invitálására a falu templomába is betértünk, amely még a rendszerváltás körüli években épült. Fából faragott szobrait csíkszeredai faragó művészek faragták.
A templom különlegessége egy szépséges Mária szobor, amely egy 1921-ben leégett templom romjai alól épségben került elő. Megtalálói évtizedekig rejtegették, majd  az új templomnak ajándékozták…
Lenti városát elhagyva, utunk következő állomása a Kerka folyó által körülhatárolt Szécsisziget volt. A templomnál  már várt ránk Kati néni aki készségesen elmesélte az 1750-es években épült barokk templom építésének történetét.
A templomot Szapáry Péter építette fogadalomból, hogy sikerült kiszabadulnia a török fogságból. Még fogsága idején fogadalmat tett, hogy szabadulása után hálából kettő templomot épített. Egyet Letenyére, egyet pedig Szécsiszigetre. A tervezők valamilyen oknál fogva felcserélték a terveket, így a kicsi falucska kapta a méreteiben nagyobb templomot. Érdekességként megemlítette, hogy a falazáskor bort kevertek a habarcsba, hogy stabilan álljanak a falak. A templom oltárát, szobrait fából faragták, a mai napig az eredetit láthatjuk.
Különlegessége a körüljárható oltár, melynek hátsó részén a purgatórium van megfaragva. Aki körbejárja az oltárt, keresztül sétál a purgatóriumon, annak bűnei eltöröltetnek. Kicsit mosolyogva hallgattuk Kati nénit, de csoportunkból senki sem hagyta ki a sétát. Sőt, biztos ami biztos, volt aki többször is körbe járta…
Az oltár fölötti oratóriumban egykor a grófi család tagjai hallgatták a miséket, a kicsiny helységben ma egyháztörténeti relikviák kiállítása található. A templom különlegessége még orgonája, melyet Anton Römel tervezett 1760 körül, és még ma is működik. A templom sötét kápolnájába is érdemes pár pillanatra betérni. Kerek ablakán csak rövid ideig süt be a Nap, pontosan Jézus halálának órájában, és bearanyozza sugaraival a Pietát.
Kati néni minden látogatót csak egy közös éneklés után bocsájt útjára. Mi sem voltunk kivételek, örömmel énekeltünk.
A szécsiszigeti Szapáry kastélyban ma szálloda működik. Egykor cölöpökre építették a Kerka által körülölelt mesterséges dombra. Kertjében most a bivalyok élnek nagy nyugalomban.
Magtárát szépen felújították, ottjártunkkor, citerások, néptáncosok gyakoroltak benne. A kastély előtti kicsi téren felállított energia kőnél, feltöltekeztünk energiával, és tovább sétáltunk a vizimalomhoz.  Jelenlegi tulajdonosa szépen felújíttatta, udvarán termelői piacokat tartanak. Jövőre tervezi elindítani hatalmas malomkerekeket, a majdani látogatói így láthatják majd az őrlés folyamatát.
A kicsi falu gazdag látnivalói után, a Vörcsöki hegy felé kanyargott az utunk. Kedves vendéglátóink finom ebéddel és saját termésű boraikkal vártak bennünket. A csodálatos panorámájú hegy kilátójából Szlovénia és Horvátország szépen megmunkált földjeit is megláthattuk.
Már késő délutánra járt az idő, amikor megérkeztünk Pákára, Öveges József professzor úr szülőfalujába. 

"Öveges professzor neve és a hozzá kapcsolódó torzonborz, lobogó haj, gyermeki örömtől csillogó arc az 1960-as években népszerű televíziós műsorokban is feltűnt. Egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival gyorsan a nézők kedvencévé vált…"

Újra felépített szülőháza ma emlékházként működik .Láthattuk személyes tárgyait, és a tárlatvezető hölgy jóvoltából egy kis ízelítőt kaptunk a professzor úr egyszerű kísérleteiből. 
Hazafele a hatalmas novai erdő mellett vezetett el az utunk, amely szintén híres a benne termő gombákról. Szívesen megálltunk volna  vargánya gombát keresni, de a Nap sugarai már elbújtak a lankás dombok mögött. Szürkületben pedig nem tanácsos az erdőben járkálni, és a benne lakó állatokat zavarni. Egészen hajnalig ők az erdő urai.
Így is egy szép tartalmas napot hagytunk magunk mögött. Jó volt együtt lenni, rég nem látott ismerősökkel, sorstársakkal.

“Egy kirándulás emlékei” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves Marika!
    Örülök, hogy olvastad élménybeszámolómat, így egy kicsit bepillanthattál szűkebb hazámba, Zala megyébe.
    Szeretettel: Kata

  2. Kedves Kata!
    Nagy érdeklődéssel és szeretettel olvastam soraidat. Én sajnos keveset jártam Zala megyében. Így legalább kicsit én is kirándulhattam Veled.
    Szeretettel: Marika

  3. Drága Kata! Mikor elindultunk erre a hosszú útra, Zala megyén keresztül jöttünk. Akkor voltam e szép megyében először és már biztos, utoljára is.
    Szépen megírt beszámolód olvasva ismét ott járhattam, köszönöm.
    Ölellek.
    Mari(l)(f)(l)

  4. Köszönöm Rózsám, örülök, hogy együtt kirándultunk, szépséges szülőföldemen. Ölellek szeretettel(l)Kata

  5. Kedves Kata!
    Köszönöm az élményt! Öröm volt olvasni soraidat.
    Gratulálok szeretettel:
    Klári(l)

  6. Szia Kata!
    Zala megye, országunk egyik legszebb vidéke . Jó volt olvasni a kirándulás alkalmával megélt szépségeket. Részletes beszámolód olvasása közben én is utaztam veletek, Zala dimbes dombos útjain.
    Szeretettel.Rózsa(l)(f)

  7. Kedves Magdi, örülök, hogy egy zalainak is tudtam írásommal örömöt okozni. Szeretettel(l)Kata

  8. Kedves Rita, nagy élmény volt a professzor úr házában személyes dolgai közt sétálgatni, és egy kicsit részesévé válni az egyszerű kísérleteinek. Örülök, hogy tetszett írásom. Szeretettel(l)Kata

  9. Köszönöm Éva, valóban nagy élmény volt. Nem feltétlenül kell külföldre utaznunk, hogy szép tájakat lássunk, és még mennyi ehhez hasonló gyöngyszeme van kis hazánknak.
    Köszönöm az olvasást és kedves szavaidat.(l)Kata

  10. Kedves Kata!

    Nagy élmény volt olvasni, mennyi szépség rejtőzik megyénkben.
    Szeretettel dratulalok írásodhoz,
    Magdi

  11. Kedves Kata!

    Érdeklődéssel, tetszéssel és örömmel olvastam kedves beszámolód a kirándulásról. Bizony Öveges professzor felejthetetlen ember, annyira kedves és lelkes volt.

    Szeretettel: Rita(f)

  12. Kedves Kata! Igazán nagy élmény lehetett ez a kirándulás, melyen általad mi is részt vehettünk! Szeretettel: Éva

Szólj hozzá!