ODÜSSZEIA

Az Odüsszeia Homérosznak tulajdonított a Kr.e. VIII. századi eposz, az Iliász folytatása. Ithaka királyának, Odüsszeusznak kalandos hazatérését és viszontagságos kalandjait meséli e Trója ostroma után.
Odüsszeusz korának ideálját testesíti meg: okos, kíváncsi, művelt, találékony, emellett erős, bátor és jó harcos.

AZ ELBESZÉLÉS

Az Odüsszeia, akárcsak az Iliász, egy 24 fejezetre tagolt,12110 hexameterből álló eposz. Negyven napot ölel fel jelen időben, az események többi részét az elbeszélésekből és utalásokból ismerheti meg az olvasó.
A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliászban még nem hangsúlyos szereplő, Odüsszeusz személyes sorsában.
Homérosz, a költő – az Iliászhoz hasonlóan – itt is érvényre juttatja az „in medias res” (a dolgok közepébe) technikát, hiszen Trója pusztulása óta Odüsszeusszal, a családjával és a többiekkel történtekről csupán később értesülünk, de már nem elszórt utalásokból, hanem Odüsszeusz és az eseményeket átélt bajtársak első személyű visszatekintő elbeszéléseiből.
Az események felidézésének kétféle technikája az eposzok lényegi különbségén alapszik: a háborút az egyén oldaláról szemügyre vevő történet törvényszerűen szubjektívebb és líraibb elbeszélést igényel, és ennek csak az egyes személyű elbeszélések lendülete képes megfelelni.
Még egy igen jelentős különbség mutatkozik már rögtön az eposzok indításánál: míg az Iliász azt hangsúlyozza, hogy egyetlen embernek mindjárt az első énekben kirobbanó haragja milyen következményekkel jár a közösségre nézve, addig az Odüsszeiában a látszólag végleg elveszett egyénért indul meg a harc: az ötödik énekig színre sem lépő Odüsszeuszért Pallasz Athéné megmozgatja az istenek gyülekezetét és a hős otthon maradt fiát.

AZ EPOSZ CSELEKMÉNYE

Az istenek gyülekezetében elhangzott első retrospektív elbeszéléséből tudjuk meg, hogy Trója elfoglalása után tíz évvel Odüsszeusz még mindig nem tért haza Ithaka szigetére, ahol pedig a házát idegenek dúlják, s feleségét, Pénelopét feleségül kérik abban a hiszemben, hogy Odüsszeusz már rég halott. Fia, Télemakhosz apja keresése közben további retrospektív elbeszélésekből hall a háború eseményeiről.
A sok kalandon átment főhős ezalatt Kalüpszo nimfánál él egy eldugott szigeten, Ógügién, egész addig, amíg a nimfa az istenek parancsára útnak nem bocsátja. Odüsszeusz már közel van hazájához, amikor Poszeidón isten haragjából hatalmas vihart zúdít, s ez elsodorja a phaikok mesés szigetére.
A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz király leánya, a „hókarú” Nauszikaa veszi oltalmába, majd maga a király. Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszéléséi technika, hiszen itt mondja el Odüsszeusz kalandjait Trója pusztulásáról, , a kikónokkal folytatott harcot, látogatásukat Ailolosznál, a szelek királyánál, az óriás laisztrügónokat, a varázslóné Kirkét, leszállását az Alvilágba, az emberevő szörnyeteget, a Szküllát és a félelmes örvényt, a Kharübdiszt, végül pedig azt, hogyan ették meg a társai az ő szigorú tilalma ellenére Héliosz napisten marháit, amiért valamennyiüknek el kellett veszni, csak Odüsszeusz találhatott oltalmat Kalüpszo szigetén.
Alkinoosz gazdag ajándékokkal küldi haza Odüsszeuszt, aki előbb öreg koldus képében ismerkedik az otthoni viszonyokkal, az őt hazaváró hűséges kondással, Eumaiosszal, az urát a koldus képében is felismerő öreg dajkával, Eurükleiával, feleségével, fiával, Télemakhosszal, s a hazatértére nem számító, a koldussal embertelenül bánó kérőkkel.
Pénelopé Athéné sugallatára íjászversenyt rendez, s annak ígéri kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba is talál. Erre a kérők közül senki sem képes, csak Odüsszeusznak sikerül. Ekkor megismerteti magát a kérőkkel, s fia és Eumaiosz segítségével valamennyiüket megöli.
A kérők rokonai vérbosszúra készülnek, de Athéné végül békességet szerez.

AZ ODÜSSZEIA GONDOLATVILÁGA

Az Odüsszeia eszményképe az Iliásszal szemben már nem a csak – kardjával. Hős Akhilleusz, hanem a vitézsége mellett leleményességével is érvényesülő Odüsszeusz. Az ő ötlete volt a faló, amelynek segítségével a görög seregek végül elfoglalták Tróját, s amelynek történetére az eposzban újra és újra utalás történik ( A görögök egy nagy falovat készítettek, amelyet a trójaiak bevontattak a várba, mondván, hogy az istenek engesztelésére készülhetett, a kereken guruló hatalmas szerkezet.)
A falóban elrejtőztek a görög harcosok és az éjszaka leple alatt elfoglalták a várost. Tróját végül tehát a leleményesség foglalta el, és nem a nyers erő. Ez egyben egy új kor küszöbét jelentette: a hősi eszményképek helyett a lassan fejlődő árutermelés, a kereskedelmi vállalkozások, a piachoz való alkalmazkodás stb. egyéni kezdeményezést, szellemi mozgékonyságot is igényelt. Az eposz történetének idején természetesen ez a folyamat még igencsak a kezdetén tartott, de az Odüsszeia eszményei e kor felé mutatnak.
Ugyancsak az újra meginduló hajós vállalkozások, a felfedezések öröme és a „messziről jött ember” ellenőrizhetetlen meséje áll az Odüsszeia földrajzi világképe, illetve Odüsszeusz térképen semmi esetre sem nyomon követhető bolyongása mögött.
Mindezek a jellemzők arra is mutatnak, hogy Homérosz az Iliásztl eltérő közönségnek szánhatta művét. Míg az Iliász tendenciózusan a múltbéli események felé fordul, az Odüsszeia ideálja a korabeli görög valóságban gyökerezett. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett arisztokratikus, mint az Iliászé. Így érthető, hogy a műben itt-ott a korabeli arisztokrácia kritikája is teret nyer, erre az egyik legszebb példa a kérők viselkedésének leírása.
A műben a népi epika varázsos és mesés vonásai (varázslónők, óriások, átváltozások stb) is megjelennek. Az arisztokráciától való távolodással függ össze a költői öntudat első, itt még közvetett megnyilvánulása az európai irodalomban, amely mindjárt két szinten is jelentkezik. Egyrészt az eposzok invokációja ( segítségül hívás, fohászkodás, A szerző) közti különbségben: míg az Iliászban a költő a Múzsát szólítja fel az események elbeszélésére, addig az Odüsszeiában már csupán annyi szerepet szán az istennőnek, hogy neki, a költőnek mesélje el a hős kalandjait, s ezek közvetítése a hallgatóság felé a továbbiakban már az ő feladata. Másrészt az eposz énekesei ( a phaiákok udvarában Démodokosz, Odüsszeusz ithataki palotájában Phémiosz) megkülönböztetett tiszteletben részesülnek, és öntudatuk az udvar bármelyik másik alkalmazottjáénál nagyobb.

ODÜSSZEUSZ KALNDJAI FILMEN

Odüsszeusz bolyongásaiból nagyszerű, kétrészes , színes, kosztümös film készült régebben, amelyet szerencsére én is láttam. A filmvásznon megörökítették a csodálatos, mesés kalandokat. Érdekességként megjegyzendő, hogy az Ezeregyéjszakából ismert Szindbád kalandjai nagy hasonlóságot mutatnak Odüsszeusz egyes felsorolt kalandjaival.
Ugyancsak nemrégen monumentális, színes, kosztümös filmet forgattak Trója címmel, a trójai háborúról.
Mindkét filmet ajánlom olvasóim szíves figyelmébe.

A MAI TRÓJA

A mai Törökország Kis-Ázsiai részén található Trója. Törökországi utazásaim során volt szerencsém kétszer is arra felé kalandozni.
Az egykor csaták színhelyén ma múzeum található. Elkészítették a nagy trójai faló hű másolatát is. A turisták bemehetnek a szerkezet gyomrába, ahol annak idején a görög harcosok elrejtőzködhettek.
Természetesen mi is felmentünk a felső szintre is, ahol az ablakokon keresztül nagyszerű kilátás nyílik a környékre.

CSATÓ JÓZSEF

Szólj hozzá!