Az ásó, kapa és a nagy harang

Megosztás Nyomtatás 224 megtekintés 8 hozzászólás Kategória: Beküldött prózák Szerző:

Amikor megtörtént a temetés, lélek törten, a hogyan tovább bizonytalanságába zuhannak az itt maradtak. Sokan életük végéig hűségük, tiszteletük, szerelmük bizonyításában élik egyre keserűbb életüket. A többség az elvesztett társ jó tulajdonságait őrizi annak tudatában, hogy párja se lehet annak. Arra sem gondolnak, hogy az eskü
hűsége közös életükre szól. Évekig titkolják maguk előtt is a hiányzó társ új kapcsolattal való pótlását. Az élet annyi nehézségét egyedül vállalják fel, a gyermeknevelést, megélhetési gondokat annak tudatában, hogy ezt meggyőződéssel kell tenniük. Többen csalódtak az új kapcsolatban, míg vannak, akik szerencsésen alakítják új közös életüket. A múltbelit tisztelni, a jelent s a jövőt élni kell! A megkeseredett életek hasonló sorsokat gerjeszthetnek a családban. Ezért nagy felelősség egy új kapcsolatba lépni. Bizakodó, derűs éveket kívánok szeretettel!

“Az ásó, kapa és a nagy harang” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Kitti!

    Most látom megtisztelő figyelmedet, véleményedet.
    Köszönöm szépen!💐🌷🌹🌻🌺

  3. Érdeklődéssel és tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita:]

  6. Kedves Éva!

    Köszönöm nagy tapasztalatú gondolataidat.

    Több szem ,többet lát.

    Szeretettel:Laci (f)

  7. Bölcs szavak! Sokan nézik irigykedve a tipikus idilli képet: idős papa, mama kézen fogva. Vajon mi lehet a titka? És hány olyan párt ismerek magam is, hol az egyik halálát a másik csupán néhány héttel élte túl. Gyönyörű lehet békében, együtt megöregedni. (Nyilván, mindkettőnek tenni kell érte.) Szeretettel: Éva

  8. Kedves Laci!
    Teljesen egyetértek a gondolataiddal. Megfontolt, komoly írás. (f)

Szólj hozzá!