Angyalok védelmében

Ez szó szerint igaz, ismét tapasztaltam. Hálaimát mondtam égi segítőknek és a földieknek is egyaránt.
A minap, augusztus 28-án, pénteken, Ágoston, Mózes napján délelőtt 10-re mentem a Pesti úti Idősek Otthonába a szokott verses irodalmi összejövetelre. Öröm oda-vissza, a hangulat bensőséges, hisz már évek óta odajárok. Megszoktuk, megszerettük egymást.

Az otthon a kastélyparkban van, gyönyörű természeti környezetben. Mostanában nem állok be kocsival az udvarba, mert nincs hely, ezért a közelben lévő fogorvosi rendelő és tüdőgondozónál szoktam leparkírozni. A két létesítményt fás, bokros rész választja el egymástól.

A II. emeleti előadóterem már berendezve, készen várja az érkezőket. Márta, a csoport vezetője, aki valóságos földi angyal, épp most tolja be a kerekes-székeseket. Kezdés után én folytatom vallásos szellemi vezetők könyvéből, kis részek felolvasásával. Majd jönnek a versek, írások, hozzászólások.
Az utóbbi idő legkedveltebb témái: Müller Péter könyveiből való felolvasások. Azt hiszem, lassan kiérdemeljük azt is, hogy legyen nevünk: „Müller Péter írásait kedvelők csoportja”!
Ma, az Örömkönyv kapcsán sok szó esett a vezető szellemünkről, írja: „ő ott volt akkor is, amikor születésünk előtt a jellemünket megformáltuk és sorsunkat megválasztottuk. Sőt, az ő segítségével csináltuk ezt az egész „rendező pályaudvart”!
És a vezetőszellemünk most is itt van mellettünk, a földi életünkben, és nem engedi, hogy választott sorsunkból kilépjünk. Ezt érezzük néha külső sorompóknak”!

Hamar eltelik az egy óra s megy mindenki a saját útján tovább.
Már a kapun kilépve átnézek a kocsi-parkhoz, látom, minden rendben, ott vár a kis Suzukim, így nyugodtan közelítek. Odaérve feltűnik, hogy a kerekeknél nagy fahusángok vannak, gondoltam, szórakozott valaki.
Beraktam a könyveket a csomagtartóba, majd elkezdtem a fadarabok eltávolítását. Pár méterre mögöttem állt egy autó, benne ült a vezetője, aki egykedvűen nézte ténykedésemet. Átmentem a jobb oldalra is, onnan is kiszabadítottam a kerekeket, mire elindult az autó hátrafelé! Odaugrottam, hogy visszatartsam, de akkor már ott volt a férfi is az álló kocsiból! „Mit csinál” kiabálta vészjelzően! Megállítottuk. Biztos sokan működtünk közre, a láthatatlan világból is. Nyilvánvaló volt, hogy nem húztam be a kéziféket! De hogy történhetett ez? – álltam ledermedve, – amikor a nélkül soha nem szállok ki? Megszokott, precíz mozdulatom!
Minden ízemben remegtem, s közben köszönetet rebegtem s a férfi kioktatott jó nagy hanggal, hogy kell megállítani az autót s azzal fejezte be, hogy „jó védőangyala van”! Igennel válaszoltam!

Beszálltam, irányjelző balra és elindultam, de olyan állapotban voltam, hogy hamarosan megálltam lenyugodni. Azóta sem tudtam, pedig 3 éjszaka is eltelt: lehetetlen feldolgozni, hogy történhetett ez velem? Rögtön eszembe jutott! Oda érkezésemkor megálltam, behúztam, kiszálltam, de láttam, hogy két méterrel arrébb több az árnyék, ezért visszaszálltam és oda gurultam. Ott, akkor lehetett a pillanatnyi elmezavar, amikor nem húztam be, már az jutott eszembe, hogy el ne késsek!
Tovább folytatva a gondolatsort, képzeletben látom magam előtt a történéseket: ott tartózkodik két úttisztító munkás a kis kocsijukkal, pihenőt tartanak. Tehát elindult hátrafelé az autóm, ők észrevehették és próbálták visszatolni, azután a bokros részen egyikük begyűjtött négy nagy fadarabot, melyeket a kerekekhez raktak. Habár sárga mellény volt rajtuk, földi angyalok voltak. Az Isten áldja meg őket, az ő saját védőangyalaikkal együtt.
Akkor pedig, amikor én szabad utat adtam a kerekeknek, milyen szerencse, hogy ott ült a kocsi vezetője! Az én erőm mit sem érhet egyedül! Maga alá gyűrt volna a saját autóm, vagy miután tudok hátrafelé is menni a csomagtartóba kapaszkodva, neki ütközött volna a hátsó kocsinak, belőlem, „préselt virágot” csinálva! Ezt már így, az öröm íratja velem, hogy megúsztam!
Hálám és köszönetem szálljon mindazok felé földön és láthatatlanba, akik segítettek. Úgy érzem, sokan voltak és vannak is. Azt pedig már régen érzem, hogy az Őrző Angyalaimnak sok bajuk van velem, csoda, hogy még bírják!

Itt be is fejezhetném, de utóiratnak egy pár mondat még ide kívánkozik. Ilyen rossz idegállapotban mentem el tegnap fellépni a Kézfogás Nyárbúcsúztató előadására rekkenő hőségben és csuromvizesen, izzadtan értem oda. Lementek a számok aránylag rendben a gátló körülményekkel együtt. /Három számot táncoltam/. Haza már szédelegve és nagyon fáradtan mentem a kosztümös bőrönddel együtt a hosszú úton átszállásokkal, gyaloglásokkal, lépcsőzésekkel, metróval és busszal. A fellépő ruháim most szárítgatom!
Meddig mehet ez így? Sokasodnak az aggályaim! Három és fél hónap múlva betöltöm a 81-et, ha megérem! Az ilyen korúak már nem nagyon száguldoznak. Jó, ha vánszorogni tudnak, ha még egyáltalán életben vannak.
Fogok-e tudni vezetni és meddig? Engedik-e? Nekem a kocsi nagyon fontos, ugyan csak a közelben járok vele! Unokahúgom megjegyezte, aki egyben a körzeti orvosom is: „csak ne vezess gyorsabban, mint ahogy a védőangyalod követni tud”!
Elő-elő bukkan a betegség elképzelése és a szellemi leépülésé! De muszáj elnyomni magamban a félelemmel tele gondolatokat, hisz engem még várnak a fellépések, ameddig meg van írva!
Köszönöm, hogy elolvastatok.
Köszönöm Őrangyalaim, hogy egyre gyakrabban gondolok Rátok!

Budapest, 2015. augusztus 31.

“Angyalok védelmében” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Viola kedves!
    Vigyázzon Rád továbbra is Őrangyalod – ameddig meg van írva!
    Szeretettel: Szabolcs

  2. KÖSZÖNÖM KEDVES ILDIKÓ!
    Örülök, hogy Te is itt vagy. Megfogadom javaslatodat, bár nem én rendelkezem magam felett.
    Szeretettel: Viola (f)(f)(f)

  3. Kedves Viola!
    Ne féltsd a védőangyalaid! Biztosan Ők is szívesen teljesítik vállalt feladatukat, mint Te a sajátodat!
    Adj még nekik nagyon-nagyon sokáig munkát!
    Szeretettel: Ildikó

  4. NAGYON KÖSZÖNÖM DRÁGA ÁGI!
    Nagy örömöt szereztél, hogy itt vagy.
    Köszönöm szépen a gratulációdat és a jó kívánságaidat. Jól esik.
    Szeretettel kívánok én is Neked minden jót: Viola (f)(l)(f)

  5. Ó drága Violám!

    Még a könnycsepp is kibuggyant a szememből olvasás közben megható, igaz történetedet olvasva. Hála a védőangyalaidnak, hogy gondoskodtak segítségről! Mert hogy ők léteznek!
    Akár hiszik el ezt az emberek, akár nem. Gratulálni tudok életutadhoz, példás tevékenységedhez, sok szép művedhez, írásaidhoz!(f)
    A Jó Isten adjon továbbra is erőt és jó egészséget neked!
    Rád még sokáig nagy szükségük van mindazoknak, akik szeretnek, – szeretünk!(l)
    Remélem, sikerül személyesen is megismerni egymást!(cfc)

    Ölellek sokszor: Ági(l)

  6. Kedves Zsófi és Icus!
    Köszönöm szépen, hogy elolvastatok. Boldoggá tettetek.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola (f)(l)(f)

  7. KÖSZÖNÖM KEDVES ANDREA!
    Nagyon örülök, hogy itt vagy és írtál nekem.
    Ölellek sok szeretettel: Viola (f):](f)

  8. Kedves Viola! Azt hiszem példamutató az, ahogyan élsz és tevékenykedsz! Biztosan ezért óvnak az őrangyalok. Úgy érzem tele vagy tettvággyal és pozitívitással. Nagyon örülök, hogy elolvashattam amit írtál. Sok egészséget kívánok! Andrea

  9. Kedves Valika!
    Nagyon jól esnek szavaid, köszönöm szépen.
    Szeretettel gondolok Rád: Viola (f)(l)(f)

  10. Drága Violám !

    A történeted rendkívül tanulságos.
    Sok tényező van,ami utunkat igazgatja.
    …de be kell látni, reflexeink ellustulnak,fizikai erőnlétünk fogy az idővel.
    Ennek ellenére példaértékű a Te helytállásod,…a közösségért tett erőfeszítéseid.

    Sokáig legyen még örömöd az előadásokban,hiszen a múlt sikereinek ízét"idézi" ezzel a sors!

    Ölellek szeretettel:Vali m.

Szólj hozzá!