Szilvaszedés

Az öreg ül a ház előtti padon. Az idő hideg , az öreg bekecsben, meleg cipőben , kucsmában pihent. Látszott rajta, hogy beteges. Köhögése felszakadozott, fura hangon köhögött. Nem céltalanul ült ki a padra. Leszólított embereket, hogy segítsenek a szilvát felszedni, mert mind tönkremegy, nagyon fontos, hogy ki legyen főzve, hiszen nekik a szilvapálinka a gyógyszer. Gyuri bácsi beteges, azt mondja, hogy ő már a jövő évi szilvaszedést nem éri meg. Bár ő keveset ivott, csak reggel egy kupicával. Nem úgy mint testvére.
Ketten éltek . Egyikük sem nősült meg. A régi parasztházat rendben tartották. Főleg az öreg Gyuri bácsi, aki kinn ült a padon. Ő volt a fiatalabb. Nyolcvan elmúlt. Jani bácsi már lassan kilencven. Minden házimunka Gyuri bácsié, főz, mos, takarít. Bátya Jani bácsi, meg éli az életét. Szívja pipáját, ha beszél, akkor sem veszi ki a szájából.
Még mindig van a menyecskékhez néhány jó szava. Reggel, kiengedi a tyúkokat, leste a szomszédasszonyt, aztán megitta pálinkáját, megette tojásos szalonnáját, még egy pálinka, és jöhet a szabad élet délig. Öccse Gyuri bácsi főzött.
– Gyuri! Fel kéne szedni a szilvát, lassan ki kellene főzetni, én nem tudom, szólj valakinek, hogy segítsen.
Hát ezért ült kinn Gyuri bácsi a padon. Rövid időn belül akadt is egy falubeli férfi, aki felajánlotta, hogy felesbe felszedik az asszonnyal.
Aztán délután megjelent az asszony, szilvát szedni . Jani bácsi a délutáni pihenő helyett mondván, segíti az asszonyt. Kiment a kertbe.
– Ki ez a fehérnép? Kérdezte öccsét?
– A Balogh gyerek felesége!
– Jani bácsi kiballagott a szilvafához.
Nézte az asszonyt amint hajladozott, szoknyája alá látott. Nem bírt magával, beszólt az asszonynak.
– Jaj de fehér a combod kedves, kedvem lenne megfogni, megsimogatni!
Az asszony a tele vödör szilvát, Jani bácsira öntötte. Nagyon meglepődött az öreg .
– Jaj kedvesem, nem rosszból mondtam, hanem jóból. Milyen formás vagy, milyen szép.
– Ne udvaroljon Jani bácsi, mert elmegyek, nem szedem fel a szilvát.
– Én már láttam, amit akartam, hát én megyek.
Jani bácsi azzal megpederte bajuszát, bement a házba, töltött magának még egy pálinkát és lefeküdt pihenni. Neki ennyi is elég volt, ki kell pihennie a szilvaszedést.

“Szilvaszedés” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves történet. Ismertem ilyen kis öreget én is.
    Szeretettel időztem.
    M.

  2. Bizonyára sokaknak imponáló a potens bácsika pajzán megjegyzése, de én biztosan a fejére borítottam volna a szilváját. 😀

  3. Jani bácsi fiatal korában “huncut” ember lehetett. 😉 Jót derültem történeteden kedves Rózsám.
    Szeretettel gratulálok: Kata

  4. Jópofa kis történet volt. Erre mondják, hogy a “vén kecske is megnyalja a sót”.

    Szeretettel: Rita🌺🌸🌼

Szólj hozzá!