Elégedettség

Összes megtekintés: 62 

Teri néni immár túlhaladta a nyolcvanat, de még – ahogy mondani szokta – hála Istennek jól van. Mindig mosolyog, mindenkihez van egy kedves szava, ezért szívesen beszélgetnek vele. Jó, jó, a beszélgetés azért kicsit túlzás, mert többnyire Teri néni a hallgatóság. Miután szépen sorra és rendre ki-ki elpanaszolja neki az itt fáj, ott fáj, a micsoda időjárás van és a férjem már megint.., aztán csak-csak megkérdezik őt is.

– Terikém aztán te is mondj már valamit magadról!
– Mit mondjak kedveském?
– Hogy vagy?
– Hála Istennek jól.
– Mit szólsz ehhez a rettenetes nagy dráguláshoz?
– Amennyit én költök, meg aztán oda is figyelek arra, hogy mit veszek.
– Na, de mégis. Tudom, hogy nagyon alacsony a nyugdíjad, hiszen sok időt elvett a hat gyerek az életedből, így kevés lett a munkaviszonyod.
– Ez a kis kecske megadja nekem a tejet. Abból meg nagyon sok mindent tudok készíteni. Megterem a kertben a gyümölcs, zöldség, a tyúkok is tojnak rendesen. Gyere kedves adok neked is szívesen. Milyen jó, hogy szóba hoztad, látod magamtól eszembe se jutott volna. Most már potyog a dió, abból is vigyél! Nézd meg milyen szép a tök, a kelkáposzta, na csak szedd és vidd, úgy se tudom mind eltenni!
– Na, de a fűtés, azt már ne mondd nekem, hogy ingyen van!
– Nincs ingyen kedveském semmi se, de tudod, hogy szeretem a konyhám, ott mikor főzöcskézek – mert azt nagyon szeretek – jó meleg lesz. Megtartottam a kályhát is, ha nagyon hidegre fordul az idő, rádobok egy két hasáb fát. Úgy szeretem nézni, ahogy táncolnak a lángnyelvek, már a látványtól is melegem lesz.
– A szobában nem fűtesz?
– Nem nagyon. Beengedem a konyhából a meleget, éjszakára pedig jobb a hűvösben aludni, legalább kipihenten, frissen ébredek.
– Na, de a gyógyszerek, azok aztán igazán drágák, miből tudod kifizetni őket?
– Nem nagyon szedek gyógyszert, amit meg mégis, azt felírja recepre az orvos. Tudod kedves a csalán nő a nélkül is, hogy ültetném, mikor még zsenge gyűjtök belőle és megszárítom, ugyanígy teszek a kamillával is, ami a réten terem, a házak előtti hársfákról is csippentek virágot. Nagyon finom és ízes teát készítek belőlük. Ezek a természet ajándékai, ezért meg is becsülöm őket.
– Nem lehet veled mit kezdeni. Örök elégedett vagy, de tudod mit, az Isten tartson meg téged továbbra is ilyennek.

“Elégedettség” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves Babu!

    Köszönöm a látogatásod és a kedves hozzászólásod. Igen, lehetnek vágyaink, de akkor vagyunk elégedettek, ha beérjük azzal, ami van.

    Szeretettel: Rita🍁🍄🌾

  2. Kedves Rita!
    Igy szép az élet ,ha megelégszel kevéssel is!
    Nem zaklatod az élet “non stop” menetét.De vannak vágyaink!!!Szükségletünk!
    Kedves törtenetedet szeretettel olvastam!
    “Semmit nem kérek tőled többé, teremtőm, megelégszem eddigi jóságoddal”
    Petofi Sandor:A hóhér kötele.
    Gratulálok szeretettel…Babu😍😍😍

  3. Teri néni története nagyon tetszik, magam is hasonlóképpen szeretek gondolkodni, habár nem mindig sikerül.
    Ha figyelemmel követed az Öröm az ürömben olvasói leveleket a folytatásos történetek rovatban, meglátod, miről beszélek!
    Írásodhoz sok szeretettel gratulálok!

  4. Kedves Éva!

    Köszönöm, hogy nálam jártál. Azért a gyűjtés nem olyan bonyolult. A kamillával tévedni se lehet. Leszeded a virágot és megszárítod. Ennyi! A csalán hasonlóan egyszerű. A lényeg, hogy ne poros helyen szedje az ember és ne ott, ahol vegyszer érte. A hárssal még én se próbálkoztam – pedig nem olcsó a tea, mármint a virág, amit megvásárol az ember – ráadásul itt, ahol élek viszonylag sok hársfa van. Vannak olyan ismerőseim, akik az akácot is gyűjtik – azt is megszárítják – valamint a bodzát. Ezek mind-mind ingyen vannak.

    Szeretettel: Rita🌷🌼🌺

  5. Kedves Rita! Én mindig arra vágytam, hogy olyan szomszédom legyen, ki a természetet járja, és tőle elleshetem hogyan kell ezeket a kincseket begyűjteni. Bár van gomba könyvem, gyógynövényes, magamtól nem merem ezeket leszedni. Teri néni mellé szívesen költöztem volna. Az ő korosztálya tudja, hogyan kell az Isten füveskertjét használni és nem nagy igényű. Boldog ember! Szeretettel olvastalak: Éva🌿☘️🍀🌳

  6. Kedves Rózsa!

    Köszönöm az olvasást. Áldásul vannak az ilyen Terikék, azonban mi is lehetünk ilyenek, csak rajtunk múlik.

    Szeretettel: Rita🍁🌾🌷

  7. Kedves Kata!

    Bizony, nem az “egyszerű” falusi nénik szoktak kiállni kéregetni, ők legfeljebb a kis portékájukat kínálják baráti áron, de szomszédoknak, ismerősöknek ingyen is adnak belőle. Az ilyen Terikék vannak kevesebben, de mindenki szereti őket, a szeretet viszont nagyon fontos az életben.

    Szeretettel: Rita🌺🌸🌼

  8. Kedves Vicus!

    Élvezd ki a saját korod! Ne akard siettetni az időt, az magától is elrohan. Örülök, hogy nálam jártál, megtisztelő számomra, hogy olvasod a kis zöngeményeim. Szívesen szólok hozzá mások történeteihez, különösen, ha nincs sértődés belőle. Az ember fiatalon minden “tud” és mindent irányítani akar, aztán rájön arra, hogy nélküle – az ő véleménye és intézkedése nélkül is – mennek a dolgok, ráadásul esetleg még jobban is, mint ahogy azt ő gondolta, vagy szerette volna. Szoktam mondani, hogy csak azon nem lehet segíteni, aki maga se tudja, hogy mit akar. Aki tudja azt lehet támogatni, biztatni, bátorítani, segíteni a megvalósításban. Diktálni azonban nem szabad senkinek sem.

    Szeretettel: Rita🌷🌹🌼

  9. Kedves Rita, szívet melengető történetedet örömmel olvastam.
    Terike még a jég hátán is megélne. Az Ő korosztálya megtanulta, hogy a kert adja a mindennapi élelmet, fűben-fában pedig mindenféle orvosság rejtőzik.
    Sokan tanulhatnának tőle, az örökös elégedetlenség helyett. Sajnos mindenfelé csak azt lehet hallani.
    Szeretettel: Kata

  10. Nagyon kedves történet volt Rita, nagyon jó vagy párbeszédekben! ( nekem ez a gyengém 😄 )
    .. annyira szeretnék néha ilyen közegben élni, ilyen emberek között, és ebben a korban..🤩
    Köszönöm, hogy írtál a cikkemhez, nagyon örülök ha van vélemény a felvetéseimre..😊
    Szeretettel üdvözöllek, Vicus🍄🌜🌻

Szólj hozzá!