A következtetés az indukció és a dedukció kontextusában vizsgálandó. A bizonyítást már a verifikáció és a falszifikáció képviseli. Vagyis: az igazolás és a cáfolás. Ha nem jól választja meg valaki a logikát, és dönt jól az indukció és a dedukció között, nem lesz megfelelő a bizonyítás sem. A sejtés már maga következtetés, az egyes potenciálok játéka. A megerősítés egyfajta ismétlés általi bevésődés, verifikáció. Ellenőrizni kell minden esetben a bizonyítást. Több oldalról meg kell nézni helyességét. Következtetni lehet a kijelentések által, azok igazságtartalmának figyelembevételével. A hitelesség egy logikai igazság. Minden következtetés hiteles, ami egy sejtésből ered. Első lépés az adatgyűjtés, majd a sejtés, az általánosítás, és az analógia felállítása. Az indukció egyediből az általános felé menetel. A dedukció meg az általánosból halad az egyes felé. Az indukció következtetés egy tételből egy egyéni eredményre. A deduktív bizonyítás meg állításokból egy új állítás (eredmény) felállítása. A problémamegoldás kontextusában a következtetés validitása a bizonyíték felé halad. A jó következtetésen múlik minden. A bizonyítást ugyanis jó következtetési logika kell, hogy körbeölelje. Egy soron megy át a következtetés: indukció – általánosítás – analógia. Az indukció az egyedi eset, ezt általánosítani kell, és hasonló példát kell felhozni, hogy az általánosítás érthetővé válhasson. Az analógia egy hasonlítási, komparasztikus elem. A téziseket kevesek értik, ha hozok példát, vagyis: analógiát használok, akkor már a hétköznapiság szintjén mindenki megérti a bizonyítást. A dedukció – egyedítés – ekvivalencia sor a dedukció kontextusa. Következtetni minden logikai kontextusban lehetséges. A bizonyítás is a logika kelléke. Csakhogy materiális érvek, és tárgyi bizonyítékok kellenek hozzá. Logikai úton a következtetést alá kell, hogy támassza a bizonyíték.
Kell elsőként a valószínűség meghatározása, amikor százalékos arányokban meghatározható a megoldás, a bizonyítás kulminatív pontja. A logika egyik tárgyköre az analógia felállítása. Valószínűleg az analógia a megértés pillére, hogy hétköznapi nyelven mindenki megértse a tézist. Szakmai nyelvből mindennapi nyelv keletkezik. Az analógia majd általánosításhoz vezet. Így könnyebb vizsgálni a téziseket. A szimbolikus gondolkodás az analógia felállítását segíti. A szimbólum ugyanis egy reális tárgy helyettesítése. Az analógia lehet metafora, vagy szimbólum. A bizonyítást segítik a kollektív szimbólumok. A következtetés analízis, a bizonyítás szintézis kellékeit ölti magára. Muszáj a bizonyítás után megfelelő konklúzióra jutni. Egy direkt bizonyítást megfelelő következtetés indukálja. Valószínű, hogy a sejtés mellé érvek kellenek, hogy megfelelő eredmény keletkezzen, olyan, ami validitás szempontjából is megfelelő. Az összefüggéseknek passzolniuk kell. Minden érvet következtetés követ, mely a bizonyítás, és eredmény sorral folytatódik, és fejeződik be. A megoldás logikai következmény eredménye. A következtetést így mindenképpen logikai eredményesség hatja át.
Kell elsőként a valószínűség meghatározása, amikor százalékos arányokban meghatározható a megoldás, a bizonyítás kulminatív pontja. A logika egyik tárgyköre az analógia felállítása. Valószínűleg az analógia a megértés pillére, hogy hétköznapi nyelven mindenki megértse a tézist. Szakmai nyelvből mindennapi nyelv keletkezik. Az analógia majd általánosításhoz vezet. Így könnyebb vizsgálni a téziseket. A szimbolikus gondolkodás az analógia felállítását segíti. A szimbólum ugyanis egy reális tárgy helyettesítése. Az analógia lehet metafora, vagy szimbólum. A bizonyítást segítik a kollektív szimbólumok. A következtetés analízis, a bizonyítás szintézis kellékeit ölti magára. Muszáj a bizonyítás után megfelelő konklúzióra jutni. Egy direkt bizonyítást megfelelő következtetés indukálja. Valószínű, hogy a sejtés mellé érvek kellenek, hogy megfelelő eredmény keletkezzen, olyan, ami validitás szempontjából is megfelelő. Az összefüggéseknek passzolniuk kell. Minden érvet következtetés követ, mely a bizonyítás, és eredmény sorral folytatódik, és fejeződik be. A megoldás logikai következmény eredménye. A következtetést így mindenképpen logikai eredményesség hatja át.
Székesfehérvár, 2016. január 1.
Elbert Anita