Patak

Összes megtekintés: 13 

Az emberi sorsot leginkább egy patakhoz tudnám hasonlítani. Amely egy erdőben szalad a fák ölelésében.
A patakból később folyó lesz, amely beletorkollik a tengerbe, óceánba. A végtelen mélységgel egyesülve.
Felesleges saját sorsunkat gátolni vagy megmásítani,
mert el van rendelve és visszatér önmagához. A víz sem tud föld lenni. Ha keverednek sár lesz belőle.
De a víz újra tisztára mossa önmagát. És az marad, ami volt.
A patak melletti fák legyen környezeted, amiben élsz. Akik közt élsz. Ha az állatok isznak a patak hűs vizéből, szomjukat oltják és felfrissülnek tőle. Közben folyik tovább. Ha valakivel beszélsz, töltsd fel saját pozitív tölteteiddel. Tapasztalataidból meríts tanácsot. De ne a negatív tettet emeld ki, hanem azt a pozitív hozzáállást ahogy cselekedni kellene. Elsőre képmutatás, másodjára, hibáink felismerése.
Ha rossz gondolatok közt hánykolódsz, ne vetítsd ki a másikra. Abból rossz szájíz lesz.
Ha a patakba hull egy falevél, könnyen viszi magával, egy úton haladnak. Az ágakon, gyökereken is könnyen átfolyik. Mert halad. Sorsod párjául ne az ellentétet, a legszebbet, legjobbat, okosabbat válaszd. Hanem azt, kinek hasonló a rálátása a világra. Rokon lelkek vagyok.
Ne keljen versenyezni soha. Közös úton járni, könnyedén tartani a másikat, de valahol egy ponton találkozni. Ahogy a patak az óceánon keresztül találkozik a végtelenséggel.

“Patak” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Versenyezni? Ó, már kisgyerek korom óta utáltam versenyezni mindig. Abban a rendszerben ( de a mostaniban is így van, csak talán enyhébben) csupa versenyszellem uralkodott mindenhol.
    A pozitív kisugárzás persze fontos. Mindig és mindenhol. De hát akadnak fura helyzetek, és az ember nem tukmálja a tapasztalatait másokra, csak ha kérik azt. Egyébként az egész hangulata írásodnak természetközeli és igazán kedves. 🌞🌟🌈🌏

Szólj hozzá!