Rejtély

Furcsa dolog történt meg velem a napokban. Egy ismerősömnek, a lányának kisfia született, és a nagymamát jöttek meglátogatni, amikor először láttam. Alig két hetes lehetett.
Nagyon aranyos, formás kisfiú volt. Amikor összetalálkozott a tekintetünk, megdöbbentem!
Mintha nem is az a csöppség nézett volna rám, hanem egy érett, mérlegelni tudó szemlélő nézése, lett volna! Állta a tekintetemet. Még csak nem is pislogott.
Mintha belehatolt volna az agyamba!
Tetőtől talpig megborzongtam! Azelőtt még kétéves kisgyerek is babának számított, és csak gagyogtak neki. Ilyen értelmet, még soha nem láttam, idősebb kisgyerekeknél sem!
Mikor másodszor találkoztunk, látszott, hogy megismert. Rám nevetett. Soká játszottam vele. Amikor eljöttek a mamához, mindig átmentem hozzájuk. Nagyon örült nekem.
Pár hónapos volt, amikor egy hosszú csőre rátettem egy rongyot, és a plafonról a szúnyogot azzal fogtam meg. Tapsoltunk, hogy sikerült. Mikor legközelebb jöttek, pici ujjacskájával megmutatta nekem a csövet, ami a sarokban állt.
Ettől kezdve tudatosan figyeltem. Most tizenöt hónapos. Tegnap megint eljöttek a mamához. Mióta járni tud, most harmadszor találkoztam vele.
Hozzám szaladt, megfogta a kezem, és húzott a mamája felé, és közben kacagott, ahogy mutogatott a mamájára. Beszélni még nem tud, de imádja a számítógépet. Kapott is egy csodálatos kis gépet, ami ábrákkal van tele. Bár mit kérdezünk tőle, megmutatja.
Mint a motolla úgy jár rajta a kis keze! Fürdés után én pelenkáztam be, amíg az anyukája zuhanyozott
Furcsa dolog történt! Ahogy föléje hajoltam, nézegetett, először a szememet figyelte, majd a tekintete a mellemre tévedt. Nézte egy darabig, aztán kinyújtotta kis kezét, és gyöngéden megnyomkodta, és közben kacagott. Látszott rajta, hogy tudja, hogy mi az, de nem az anyukájáé. Hihetetlen volt számomra! Vajon mi járhatott az eszében? Kíváncsi lehetett, hogy vajon az enyémnek is olyan a tapintása, mint az anyukájáénak? És, hogy vajon van-e benne tejcike? Kitudja? Számomra egy örök rejtély marad, hogy egy még szopó, tizenöt hónapos
Örsike, hogy lehet ennyire értelmes!
Értékeld

“Rejtély” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves kis Kitti!

    Néha hátborzongató érzéseket kelt az emberben, amikor egy csöppség szemébe néz!
    Mintha nem is az a csöppség nézne vissza! Valaki más! Valami tapasztalt, bölcs, értelem!
    Fantasztikus érzés!

    Üdv: Szalianna

  2. Kedves Julianna!
    Valóban érdekesek az ilyen találkozások és egyáltalán a szimpátia. Lehet, hogy az ismeretség korábbról származik?
    Szeretettel: Viola (f)

  3. Kedves Julianna!

    Ez nagyon kedves kis történet egy rendkívül értelmes picurkáról. Ki tudja mi minden járhat az okos kis buksijukban! Talán azt gondolja, minden emlőben ugyanaz a tejecske van.
    Örömmel olvastam.
    Üdv.
    Kit

Szólj hozzá!