Szentkirály történeti kronológiája

Szentkirály történeti kronológiája

1060-70-es évekig használt temető helyére később település épült, mely elég nagy kiterjedésű volt. Az itt épült templom legkorábbi alapfalai a mai református templom alatt találhatók. Az épület a tatárjárás idején vagy utána elpusztult, jó száz évig a faluban is megszűnt az élet.
1354-ben találkozunk először Szentkirály nevével, egy Nagy Lajos király által kiállított oklevélben.
1354. március 30.-án kelt I. Lajos király adománylevelében Szentkirály és Mindenszentekegyháza (Később Borbás szállás) birtokokat a kun Becser és fia Péter kapta meg
1438-ból származó oklevélben Bozványi István főispán birtokai között sorolják fel Szentkirályt.
1488. május 22.-ei jelentésben az áll, hogy a több községet felölelő határjárásban Szentkirályról László és János kunok voltak jelen, akik valószínűleg az ide letelepedő kunok utódai voltak, mivel birtokukban volt a Nagy Lajos királytól, 1356-ban kiállított adománylevél, melyet II. Ulászló 1493. január 27-én újra hitelesen átírt és megerősített nekik.
1490-ben Szentkirály szállás néven említik a falut, mivel a letelepedők valószínűleg csak időlegesen, téli lakóhelyként használták a felújított templom köré épített házakat.
1493-ban II. Ulászló pallosjogot adományozott az itt élő nemeseknek.
1541 után Szentkirály kun földesurai nevével nem találkozunk, de a falu nem néptelenedett el teljesen. Birtokjogát a kecskeméti Palicskó család, majd a gazdag kecskeméti kereskedő Szegedi Márton szerezte meg.
1546-ban 230-240 fő a lakosság száma. (más adat szerint 41 család él itt.)
1559-ben 36 család él Szentkirályon.
1562-től szultáni hász birtok volt.
1562-ben 51 a családok száma.
1580-ban 58 család van már Szentkirályon.
1583-ban és 1586-ban a település báránydézsmáját Sukán Pál vette bérbe.
1588. január 13-án I. Rudolf király által kiadott oklevélben a szentkirályi birtokrészt Kubinyi László kamarai tanácsnoknak adományozta.
1590-ben már 400 fő körül volt a lakosság száma. (Más adatok szerint 66 család él itt)
1594-től 1599-ig a török segéderőként hazánkban tartozó tatár hadak elnéptelenítették szinte az egész Duna-Tisza közét
1614. Szentkirály Lázár deák szerkesztett térképén is látható.
1626-ban és 1627-ben már Szegedi Gáspár és Borus Demeter nevén a terület.
1630-as évekre Szentkirály teljesen elnéptelenedett. A lakosság a pusztába, vagy Kecskemétre költözött.
1641.Először találjuk az összehívott bíróságban a szentkirályi bírák nevét. A bíróságban Horváth Balázs és Horváth Márton voltak jelen.
1647. április összehívott tárgyaláson Kasza Ferenc és Sánta Károly képviselte Szentkirályt.
1654. Június 29.-énSzél András és Kattocsi Máté voltak a szentkirályi bírák.
1655. június 20.-án Nagykőrösön Nagy András és Kovács Mátyáa nevét olvashatjuk a a bíróság jegyzőkönyvében. (A török hódoltság alatt szokásban volt, hogy súlyosabb perekben összehívott – concovalt – bíróság itélkezett. Egy volt Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten. A három város törvényszékének nevezték ezt a bíróságot
1657. június 7.-én ülésező bíróságban Székely Máté és Nagy Miklós vettek részt, mint bírák.
1683-ban a török erők megindultak Bécs ellen, és többek között Szentkirálytól is élelmet, szekeret, szénát, pénzt, fát követeltek a sikeres ostromhoz.
1686-ban viszont már az osztrák császár zsoldosai hajtották el a környék összes lábasjószágát
1686 után a 43 virágzó kun községből csupán 4 maradt meg. Ekkor néptelenedett el el a Kecskeméttel határos Szentkirály, mert az itt élők Kecskemétre menekültek. A népességében megerősödött város pedig hozzáfogott a néptelen puszták kibérléséhez és megszerzéséhez.
1692-ben elnéptelenedett a falu, mert a lakosok Kecskemétre költöztek és a szájhagyomány szerint az ősi templomuk oltárképét is magukkal vitték, melyen Szt. István képe volt.
1692 májusában találkozunk utoljára a szentkirályi bírák nevével a kecskeméti bíróságtételen.. Ezen Szabó János és Szentkirályi Pál voltak jelen.
1700-as évektől a pusztákat a városi lakosok között dézsma és egyéb szolgáltatások fejében a városi tanács osztotta ki. Szentkirály fele-fele részben a Vay és az Ottlik családok birtokában volt. A mai Alsószentkirálynak nevezett rész hosszú évekig a Vay család, és azok leszármazottai kezébe tartozott. Felsőszentkirály pedig az Ottlik családé volt, melynek egynegyede átkerült a Bónis család tulajdonába a század közepén.
1701-ben határjárás volt Szentkirályon. (A határjárásra a kocséri határvita adott okot)
1784-ben A szentkirályi erdő bérlőinek száma 107, a telelőké 47. A Vay féle erdő bérlőinek száma 195, az élő földet bérlőkéé 53, a telelő földeké 144.
1785-ös összeírás 111 római katolikus hiten lévő szentkirályi lakost említ,
1812-ben a Vay – Flathy rész 216 bérlő kezén volt, az erdőt külön 238 bérlő használta. Az Ottlik – Bónis részt 192 bérlő használta, az erdőrészt 117.
1826-ban készült II.József földmérése, összeírása alapján az alábbi személyek tulajdonát képezte Szentkirály: Vay – Flathy rész 468-ad rész 9245 kh, Ottlik rész 38-ad rész 6930 kh, Bónis rész 1/8-ad rész 2310 kh.
1800-ban 7 család lakott a pusztában.
1807-ben 81 család szerepel az adólajtstromban.
1809. 166 család él a pusztában.
1824-ben 573 személy él itt.
1830-tól kezdődően folyamatos a kitelepülés, de csak azok a gazdák lakhatnak kint, akiknek saját földjük van a tanyán.
1831és 1846 közötti időszakban folyamatosan került Borbás, Szentkirály, Alpár és a város körüli nagy puszták a város birtokába.
1835-ben 379 személyt tartanak nyilván.
1844-ben 494 személy szerepel a nyilvántartásban.
1844-ben fognak hozzá Szentkirály földjeinek felosztásához. A kiosztás 20 -30 holdanként történt. Szentkirály 17 655 holdját 555 gazda vette meg.
1845-ben már 494 személy élt Szentkirályon.
1850-as évekig alig volt iskola és tanítás Szentkirályon.
1850-51-es népszámlálás adatai szerint Szentkirályon 349 háztartásban 804 férfi, és 762 nő élt.
1853 végén Hass Mihály cs. és kir. főigazgató meglátogatja a katolikus iskolákat.
Hass Mihály jelentést tesz a helytartótanácsnak.
1855-ben a Városi Tanács bizottságot jelöl ki. A bizottság javaslata alapján 1855. szeptember 3.-án kimondja, hogy a Szentkirály, Borbás és Alpár puszták váltságdíjából fennmaradt 354, 677 prft kamatait évenként az az iskolaügyre fordítja.
1878-tól kezdődően. a központi iskola nem a jelenlegi, községben levő iskola volt, hanem a Jászúti iskola.
1881-ben már 451 házban 2043 személy élt.
1881-ben az alsószentkirályi iskola épület -mely egyúttal templomul is szolgált, s amelyben a tanítói lakás is volt – egy hosszú, alacsony, nádas tetejű – a rendesnél szélesebb – épület volt, belülről gerendázott tölggyel. Hatalmas négy tégla oszlop tartotta a hosszában elhelyezett két nagy fenyőgerendát.
Felső Szentkirályon 1885-ben építik meg az első iskolát
1885. év utolsó napján meghalt Kaiser Julián szentferencz rendi atya aki Kecskeméten, a r.kath. kolostorába vonult nyugalomba, hol, az ottani templom alá temettetett 1886. jan. 2.-án.
1869. Szentkirály lakossága 2244 fő.
1870-ig pap hiány miatt a tanítók végezték az énekvezetést és az előimátkozást.
1844 őszelő 21. napján épült a Kuti ház a darálóval együtt, aminek egy része kocsma volt és a város tulajdonában volt. Az építést Bagi György molnár mester végezte, majd később Csikai molnár és bognár volt itt. A Kuti féle darálóban, „malomban” volt egy gerendába vésett írás, melynek a szövege a következő volt: „Szabad Kecskemét városa ezen malmot építtette Bagó György molnár mester által, hogy használhassák minden lakosok. 1844 őszelő hó 24-dik napján.”
1880. 2043 fő lakik Szentkirályon.
1881-ben a népszámlálás 451 házat és 2403 személyt vett nyílvántartásba.
1891-ben 503 házban 2699 fő lakott Szentkirályon.
1893-ban a város új iskolaépületet emeltetett tanító lakásnak
1896-ban, augusztus 7.-én Kajetán napra virradóra éjfél után egy órakor nyugati irányból jövő jég és szélvihar nagy károkat okozott a faluban. (https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/07/augusztus_7_szent_kajetan_hitvallo)
1899-ben a reformátusok elhatározzák, hogy templomot építenek a megmaradt templom részhez igazítva, a régi templom helyén.
1901-ben 531 házban 3095 személy lakik.
1901. július 7-én tették le a ref. templom alapkövét Kerekes Ferencz városi főmérnök tervei alapján, és december 7-re már el is készült. A templomot 1902. június 2-án avatták fel.
1901 tavaszán, Zaboreczky Ferenc tervei alapján elkezdték a r.kath templom építését és még ez év végén be is fejezték. Felszentelésre 1901. december 14-én került sor. Az új templom védőszentje Szent István lett.
1902. évi augusztus hó 20.-án a r.kath. templom felszentelése céljára bált rendeztek.
1907-ben ültette az útszéli szürke nyárfát Szóráth Ferenc, ami ma is jó állapotban van.
1910. 3164 fős Szentkirály.
1919-ben épült a Györffi major egy része.
1919 áprilisában felkelés volt Szentkirályon (A felkelés élére állt olaszi Liszka Béla. A felkelést még ez évben leverték, olaszi Liszka Béla Szegedre menekült, ahol belép a Nemzeti Hadsereg kötelékébe, majd 1921. május 21.-én leszerel)
1920. Szentkirályon 3183 fő lakik.
1924. június 17. Éjjel kigyulladt a Felsőszentkirályi nyersolajmalom. A malom azóta sem épült fel.
1926-ban épült fel a Jászúti iskola
1927-ben épült a szolnoki úti iskola Klébersberg Kúnó oktatási miniszter ideje alatt.
1928-ban alakult a r.kath. kőr. A r.kath. kőrnek 170 tagja, 136 kötet könyve, rádiója ital mérése volt.
1930-ban már 3417 fő élt Szentkirályon és a pusztákban.
1931 októberétől Felsőszentkirályon Bajáki Gáborné volt a szülésznő. Elődje mint szülésznő (bába asszony) Horvátné volt. Alsószentkirályon Réczi Sándorné volt a szülésznő és az az Alsószentkirályi iskola környékén lakott.
Bajáki Gáborné Felsőszentkirály mellet Kocsérra, Borbásra és Nyárlőrincre járt a szülést levezetni. A helyszínre az érte küldött lovaskocsival, szánnal ment ki; szélben, esőben, hófúvásban egyaránt. körzetében havonként 2- 3 baba született.
A Felsőszentkirályi „Bábaház és orvosi rendelő” a Kuti kocsmával szembe volt a Jászúti iskola mellett. Egész Szentkirályon csak itt volt orvosi rendelő. Az orvosok hetenként egyszer vagy kétszer jöttek le Lakitelekről. Dr. Kis Ágoston orvost Habran János, r. Szentendrei Mihály orvost Béri János szállította lovaskocsival vagy szánnal. Az orvosi rendelő mellett volt rendes várószoba a betegek részére. A gyógyszert Lakitelekről Tóth Juliska szállította gyalog. A háború után közvetlenül dr Bekov járt ki Kecskemétről – majd pedig amikor az orvosi rendelő megépült dr Bekai József lett a község orvosa. Dr Bekai itt is lakott a községben. Sok volt a halva születés, volt olyan család ahol három is halva született egymás után.
1933-ban egy honfoglalás kori leányka sírját tárta fel Szabó Kálmán, a kecskeméti múzeum alapító régésze
1938 körül épült meg a kovácsműhely a Kuti kocsmával szemben.
1940-ben már 3850 volt Szentkirályiak lakossága, melyből 20 iparos és 2 kereskedő foglakozást űzött.
1940-ben összedőlt a Retkes közi iskola, ekkor építették helyette az újat.
1941.3477 fős Szentkirály.
1943 decemberében kezdte el a működését a szentkirályi közigazgatási kirendeltség.
1944. október 31.én szabadult fel Szentkirály. Egy napig állt itt a front, de november 2.-án már túlhaladt a front Nagykőrös felé.
1945 január 1 – 1951. december 31-ig A város Szentkirály elnevezésű területén anyakönyvi kerületi kirendeltség működött. Területén „Lászlófalva” néven 1952. évi január hó 1 napján önálló Tanács alakult.
1945-ben végrehajtott földreform során a szentkirályi erdőföldet osztották ki.
1945. április 3. Földosztás Kecskeméten. Elsőként a borbási Héjjas birtokokat parcellázzák ki.
1948-ban a nagyobb földterületeket kishaszonbérletek formájában hasznosították.
1948. augusztus 20. Rákosi Mátyás meghirdeti a termelőszövetkezeti programot.
(Ősszel meg is alakul az első közös gazdaság Borbáson: a Vörös Csillag TSz.)
1949. 3653-an laknak a községben.
1950 augusztus 20.-án alakult az Úttörő szövetkezet.
1951. december 28-án Kecskemét Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága kihirdeti a belügyminisztérium rendeletét, mely Szentkirály, Ágasegyháza, Városföld, Helvécia és Hetényegyháza önálló községi működéséről szólt. Ebben határozták meg a település új ideiglenes nevét is: Lászlófalva. Ekkor indul meg a falu erőteljesebb létesítése.
1952-ben Kecskemét határának Alsószentkirály és felsőszentkirály nevű részéből községet alakítottak és Lászlófalvának nevezték el. A László előtag Szt. László királyhoz hozható kapcsolatba.
1952. Megépült az új Tanácsháza.
1954. A Lakitelek felé vezető műútról bekötőút épül.
1957-58-ban épült a szövetkezeti bolt.
1959-től volt áram is a faluban.
1960. 3428 fő él a községben.
1961. Felépül a Művelődési Ház. Ebben az évben 514 tanulója van a községnek, ebből 43 végzi a VIII. osztályt, ebből 17 fő jelentkezett ipari tanulónak.
1962-nen a Központi iskolában 6 fő (szükséges létszám 8 fő), Jászúti iskolában 3 fő, Borbási iskolában 3 fő t a Szolnoki úti iskolában 2 fő, a Felsőszentkirályi iskolában 1 fő (szükséges létszám2 fő), a Felsőszékdűlői iskolában 2 fő, az Alsószékdűlői iskolában 1 fő (szükséges létszám 2 fő) tanított. Ekkor az alsótagozatos tanulók száma 94 fő. Összesen 514 tanulója van a községnek, a VIII. osztály 43-an végzik el ebben az évben.
1963-ban lett a településnek Egészségháza és temetője is.
1964-ben fúrták a falu első artézi kútját, ami 91 méteres volt.
1965-ben és 1974-ben Dr. Pálóczi Horváth András végzett ásatásokat a település területén. Ezek során egy kb. 5500 évvel ezelőtti, rézkori település nyomait tárta fel.
1956. Felgyújtják a Tanácsházát.
1970. Szentkirály2874 fős.
1970-es évektől egyre több tanyán élő épít házat a faluban.
1970-ben az artézi kutat 120 méteresre mélyítettek, ekkor indult meg a vízvezeték építése is.
1970- 1975 között épült az óvoda, a gyógyszertár, a gázcseretelep és az új bolt a II. sz. majorban. Új épületbe költözött a posta.
1974-ben a Vágóköri (Öreg) iskola anyagát leadták a levéltárnak
1976-ban adták át a Győrfi-major bekötőútját.
1979-ben bezár az utolsó pusztai, Szolnoki úti iskola
1980-as években 4 új tanterem és ebédlő épült a központi iskolában. A központi iskola bővítése után bezárták az öreg iskolát. Több új, lakosságot kiszolgáló épület is épüt ezekben az években. Ekkor épült az iparcikkbolt, a zöldségbolt, a benzinkút és tüzéptelep is létesült. Ezekben az években újították fel a templomokat is.
1983. Felállítják a hidroglóbuszt.
1987. augusztus 20-án kapta vissza a régi nevét Szentkirály.
1988. Felállították Szt. István szobrát a katolikus templom előtti téren.
1990-ben 2016 fő lakik Szentkirályon.
1990. október 12-én tartotta alakuló ülését a szeptember 30-án megválasztott Szentkirály Községi Önkormányzat képviselő-testülete.
1995-ben 2049 fő lakik Szentkirályon.
1997 augusztus 15-én Szentkirályszabadján megalakult 16, a nevében és hagyományaiban Szent István nevét őrző Kárpát-medencei település szövetsége, a Szent Király Szövetség, melynek Szentkirály is tagja lett.
2000-ben 2026 fő a népesség.

Forrás, irodalom:
Szentkirályiak mesélték.. Édesapám Id. B.Kis János gyűjtése
Senduláné Nagy Mária történeti dolgozata: Lászlófalva története a közoktatás tükrében.
Dr. Balanyi Béla Szentkirály története
Szentkirályi templom története Fénymásolt saját anyag. Szerző ismeretlen.