Élet és halál

Csató József/2018. október 06.

Mindenszentekkor és a halottak napján elhunyt családtagjainkra, hozzátartozóinkra, barátainkra és ismerőseinkre emlékezünk.
Járjuk a temetői parcellákat október utolsó napjaiban és november elején.
Kezünkben virágcsokrok, mécsesek és gyertyák.
A sírokra helyezzük az emlékezés virágait és meggyújtjuk a mécseseket és a gyertyákat. Az őszi alkonyban messziire világítanak.
Gyermekkoromban nagyon szerettem ezeket a fényeket, amikor szüleimmel kimentünk a balatonszárszói temetőbe.
Ma természetesen már egészen mást érzek.
Akkor egészen mást jelentett nekem a halál, az elmúlás.
De most, amikor már nagyon sok családtagomra, rokonomra, barátomra kell emlékeznem,sajnos mást érzek.
A fájdalmat elmúlásuk miatt.
Élet és halál, két egymástól elválaszthatatlan lét. Az örök körforgás az orbis terrarumon, a földkerekségen.
Mindannyian részesei vagyunk ennek a körforgásnak.
Már a rómaiak megmondták: „Mors certa, hora incerta!”, azaz A halál biztos, órája bizonytalan.
Igen azzal tisztában kell lennünk, hogy egyszer majd mi is elmúlunk. De jó, hogy azt nem tudhatjuk, hogy kinek-kinek ez mikor következik majd be.
Most az emlékezés perceire, óráira koncentrálunk. Mert nekünk élőknek szükséges megemlékeznünk az égi ösvényekre távozottakról.
Évről évre, mindaddig amíg mi még bírjuk ezt a manapság igazán nem könnyű életet.
Azután majd egyszer talán találkozni fogunk elhunyt szeretteinkkel és barátainkkal odaát!

CSATÓ JÓZSEF

“Élet és halál” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Józsi!
    Hát igen ,nekem ilyenkor tudatosul bennem, hogy sokkal
    többen vannak a temetőben, mint az élő szeretteim. Ez ami
    nagyon fájó ,ahogy mondod ,egyszer majd mi is elműlunk!
    szeretettel Lujzi

  2. Érdeklődéssel olvastam soraid. Igen, minél többen mentek el, annál nehezebb. Az jó, ha vannak fiatalok a családban – gyerekek, unokák – akik még vidámságot, örömet hozhatnak az életünkbe.

    Szeretettel: Rita🌷

Szólj hozzá!