AMALFI

AMALFI

Amalfi kisváros (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében található. A város az Amalfi-Cava de’ Tirreni főegyházmegye érseki székvárosa,
A várost valószínűleg Nagy Konstantin császár katonái alapították, 320-ban. A középkorban az Amalfi Köztársaság fővárosa volt és egyben az egyik legfontosabb földközi tengeri kikötő, Salerno vetélytársa. A nagy hajózási tapasztalatnak köszönhetően az amalfiak megalkották a Tabula Amalphitanát, a világ első hajózási törvénykönyvét, amellyel a rivális tengeri hatalmak elismerését is kivívták. Kereskedői raktárakat tartottak fenn Alexandriában, Antiokheiában és Jeruzsálemben, az utóbbi helyen 1048-ban általuk alapított Szent János kórházból eredeztetik a johanniták rendjét.
A papírgyártó műhelyeiről és limoncellójáról világszerte híres település ma az Olaszországba látgató turisták egyik kedvenc célpontja. Itt született Flavio Gioia, a mágnestű (iránytű) európai feltalálója is.

Természeti szépségei szépségei és gazdag történelmi, kulturális öröksége miatt a környező településekkel együtt 1997 óta az UNESCO Világörökségének része.
FÖLDRAJZA
FEKVÉSE
Amalfi városa a Sorrentói-félsziget délkeleti részén fekszik a Salernói öböl partján, a Monte Cerreto (1315 méter) lábánál, Salerno városától nyugatra. a település meredek sziklafalak közé, a Canneto (régi nevén Chiarito) patak által létrehozott völgybe települt, amely a Lattari-hegység mészkővonulatának déli lejtőiről ered.
Partja mentén a tenger hirtelen 400 méterig mélyül. Alacsony fekvése miatt (átlagmagassága hat méter a tengerszint felett) többször is cunami áldozatává vált.
A Canneto völgyén felfelé haladva található a Valle delle Ferriere Természeti Rezervátum, amely a Woodwardia racidans harmadkori „élő kövület” egyetlen élőhelye.
ÉGHAJLATA

Tipikus mediterrán éghajlata van: enyhe telekkel és forró nyarakkal. Az átlaghőmérséklete szeptemberben is 30 Celsius fok. A legtöbb csapadék november-decemberben, valamint március-áprilisban hullik.
NÉPESSÉGE ÉS GAZDASÁGA

Amalfi folyamatosan csökkenő lakosságának nagy része a közigazgatásban és a turizmusban dolgozik. A város jövedelmének döntő hányada a turisztikai szolgáltatásokból, kisebb mértékben a halászatból származik. Ipari üzemek nincsenek a városban, csak kis műhelyek, amelyekben a helyi különlegességeket (merített papír, limoncello (likőr) állítják elő az ide látogató turisták számára.
NEVEZETESSÉGEI
A Piazza del Duomo és környéke
A Cattedrale Sant’ Andrea (Szent András katedrális) a város legimpozánsabb épülete. Tulajdonképpen egy épületegyüttes részét képezi egy másik templommal, a kriptával, a monumentális lépcsővel, az előcsarnokkal, a harangtoronnyal, valamint a kolostorral együtt.
A katedrális épületegyüttesének része a kripta, amely a kolostoron keresztül érhető el, a 13. században épült Szent András földi maradványainak elhelyezésére.
A város főterének (Piazza del Duomo) oldalán található a Sant’ Andrea-díszkút, amely 1760-ban épült barokk stílusban. A kút talapzatát a helyiek mindig friss virággal díszítik, így köszönve meg védőszentjüknek, hogy 1544-ben megmentette a várost a szaracén kalózok
fosztogatásától.
A TENGERPART
Amalfi tengerparti sétányának a neve Corso Republica Marina, amely mentén található a Palazzo del Municipio, a városháza is, ahol a híres Tavole Amalfitanét (amalfi táblák, latinosan Tabula Amalphitana) őrzik.
A korzó nyugati végében található a Piazza Flavio Gioia,amely közvetlenül összeköttetésben áll a Piazza del Duomoval. A téren található a névadó, Flavio Gioia bronzszobra, aki 1302-ben született a városban és akinek nevéhez fűződik az iránytű második felfedezése.
Az íránytűt tulajdonképpen a 7. században fedezték fel kínai utazók, akik aztán továbbadták tudásukat az araboknak. Mivel Amalfi kereskedői szoros kapcsolatban álltak az arab világgal, így ők voltak az elsők a nyugati világban, akik az eszközt használhatták utazásaik alkalmából.
A tengerparton, a Piazza Flavio Gioiától nyugatra állnak az egykori hajógyár, avagy arzenál épületegyüttesének maradványai: két boltíves építmény. Ezek Európa legrégebbi hajógyárai közé tartoznak.
MÚZEUMOK

A városban három múzeum található.
-Musoo civico. Amalfi történetét mutatja be.
-Museo della carta-a papírkészítés törtnetét és módszereit mutatja be.
– Museo Flavio Gioia – az iránytű második feltalálójának egykori házában rendezték be a tudós életét bemutató kiállítást.

HAGYOMÁNYOK

Limoncello
Sorrento mellett Amalfi a limoncello, a citrom likőrgyártás másik nagy központja, ugyanis a legjobb citromfajták az Amalfi-parton teremnek. A legízesebb citromfajta a sfusato amalfitano, amelyet nemesítéssel állítottak elő.
Amikor Amalfiban jártunk megkóstoltuk a limoncellót, nagyon finom, ízletes, aromás citromos likőr. Vettünk belőle természetes ajándékba is az itthoni rokonainknak, barátainknak.
Papírkészítés
Amalfi fontos szerepet játszott a merített papír, illetve a papírkészítés
elterjedésében, illetve a papírkészítés iparának fenntartásában és továbbfejlesztésében. Technikája Kínából származik és India, illetve az arabok közvetítésével a 10. században jutott el Amalfiba, azóta a város egyik hagyományos iparága.
Az ősi technika a rostok vizes oldata volt. A legelterjedtebb papír-előállítási módszer a merítés lett. Az araboknál honosodott meg a vízkerék, amellyel a rongyzúzó berendezést hajtották. Feltehetően innen származik a papírmalom elnevezés. A papír ipari előállítása miatt az amalfi műhelyek sorra bezártak, csak néhány maradt fenn, ezek is elsősorban az idelátogató turisták számára gyártanak. A papírkészítés művészetét a helyi Papírmúzeum mutatja be.
REGAT(T)A
A regata avagy a tengeri hajók felvonulása az olaszországi egykori tengeri köztársaságok nagy ünnepe. Az első amalfi regattára 1956. július 1-jén került sor Giovanni Gronchi olasz államfő jelentétében.
A versenyben részt vevő hajóknak nyolc evezőse és egy irányítója lehet. Az evezős regatta előtt a hagyományokhoz híven korhű ruhákba öltözött polgárok vonulnak fel, élükön a köztársaságok vezetőivel.
SZENT ANDRÁS ÜNNEPEI
Szent András apostol földi maradványait 1208-ban helyezték el a dóm alatti kriptában. A város védőszentje és egyben a halászok és hajósok védelmezőjéről minden évben kétszer emlékeznek meg: június 27-én és november 30-án. Június 27-én megemlékeznek az 1544-es véres esztendőről, amikor sikerült végleg legyőzni a partot évekig rettegésben tartó, legenda szerint szaracén kalózt.
A másik nagy ünnepe, vértanúsága búcsúja, november 30.
AMALFI A MŰVÉSZETEKBEN
Amalfi már a középkor óta a művészetek fókuszában állt, számos írót, költőt, festőt ihletett meg a vidék szépsége és gazdag hagyományai.
A városban Hans Christian Andersen is megfordult, aki művésztársaihoz hasonlóan az előkelő Kapucinusok Szállodájában lakott. A szálloda lakói voltak még a többi között Henrik Ibsen, valamint Richard Wagner és felesége Cosima Liszt, akik ide jöttek ihletet találni.
MEGKÖZELÍTÉSE
Amalfit menetrendszerű hajójárat köti össze Caprival. Autóval az S163-as úton közelíthető meg, amely Salernónál ágazik le az A3-as autópályából és végig halad az Amalfi-part mentén.

 

 

Szólj hozzá!