Bálint egész nap el volt foglalva, segített apjának az összetört autók karosszériájának javításában. Elég rendesen törtek mostanában a kocsik. Kinek véletlenül, kinek rutintalanságából adódóan, kinek nagyképűségéből kifolyólag. Bálint szerette ezt a munkát. Örült, amikor látta, hogy keze által visszanyerik eredeti formájukat a járgányok és már csak kétszer-háromszor kell lefújni őket festékkel és száguldozhatnak velük újra a tulajdonosaik.
Szombaton szokott a legtöbbet apja műhelyében tartózkodni, mert ilyenkor nem kellett suliba mennie és tanulnia sem, hiszen csak vasárnap délután szokta elővenni a tanulni valót. Jól elfáradt estére, viszont fáradtsága ellenére is pezsgett a vére, vágyott már egy jó bulira. Sok barátja volt gyermekkorától kezdve. Nem hagytak volna ki egyetlen szombat estét sem buli nélkül. A kisváros legjobb étterme két részre volt osztva, egyik részt étkezésre használták, a másik felében presszó üzemelt. Szerettek itt összejönni, tudták, hogy sok fiatal jár ide, és mindig akad „szemezgetni” való lányka is. Ezen a szombaton is telt ház volt a vendéglátóhelyen. Egy végzős érettségiző osztály tartotta itt a bankettjét. Lány osztály lévén homogén volt a társaság, csak néhányuknak akadt fiú kísérője. A többség azonban egyedül szórakozott. Sokuknak első alkalom volt, hogy egyedül mulathattak, távol a szülőktől. Azt csináltak, amit akartak, hiszen nem voltak felügyelet alatt. A lányok nevettek, kacagtak, táncoltak és egyfolytában vihogtak. Poharukat gyakran töltögették tele és egymást túllicitálva hörpintgették fel a számukra eddig ismeretlen és tiltott alkoholos italokat.
Éjfél után kezdett leülni a hangulat. Szedelőzködtek a fáradtabbak és akik kicsit többet ittak a kelleténél. Volt, akiért a papa jött autóval, eddig kapott csak kimenőt a leányzó. Három lány azonban kitartott, pedig már alig álltak a lábukon. Ekkor jött el Bálint és a haverjainak az ideje. Kinézték a számukra szimpatikus bakfist és elkezdtek szóba elegyedni velük. Bókoltak és dicsérték őket, hogy milyen jól néznek ki és milyen csinosak. Közben kikérdezték őket, hogy mikor és kivel mennek majd haza. Némelyikük már azt is elfelejtette, hogy hogyan hívják, nem hogy azt tudta volna, hogy talál haza. Bálintnak a picit molett testalkatú Belli tetszett meg, felajánlotta neki, hogy vele lesz addig, amíg indul a legkorábbi autóbusz a közeli kis faluba, ahol a lány lakott. Az „érett” lány pedig örült, hogy nem marad egyedül az éjszakában. Tetszett neki a fiú udvarlása is, nem volt még része ilyesmiben. Betuszkolódtak Bálint barátjának furgonjába mind a hatan és elindultak úti céljuk felé.
Alig pislákolt a Hold, amikor kiszálltak az ifjúsági ház előtt. Bálint tudta a járást és azt is tudta, hogy sokszor nyitva felejtik a kis ablakot az épület hátsó részén. Bakot tartott a lánynak és biztatta, hogy beugorhat bátran, mert az ablak alatt van egy puha műbőr ülőalkalmatosság, amolyan kanapé féleség. Aztán ő is utána mászott az ablakon át és benn termett a helyiségben.
Kényelembe helyezték magukat és heves társalgásba kezdtek. Beszéltek mindenről, ami a fiatalokat érdekli. Kifogyva a szóból mélyen egymás szemébe néztek. A fiú kezébe fogta a lány arcát majd gyengéden szájon csókolta. A lány visszaadta a csókot. Annyira tetszett nekik ez a mámoros érzés, hogy alig bírták abbahagyni a csókcsatát. Hosszú percekig csókolóztak, élvezték ezt a kellemes állapotot. Amikor már muszáj volt levegőt venniük, csak akkor vették ki egymás szájából a nyelvüket. Izgalmi állapotuk egyre fokozódott, bizsergett minden porcikájuk, érezték, hogy tovább szeretnének lépni. Bálint benyúlt a lány blúza alá és gyengéden simogatni kezdte gömbölyű melleit. Belli minden porcikája remegett ettől a kéjes érzéstől, amit a fiú keze okozott. A lány végigsimított a fiú nadrágján és egyből megérezte duzzadó férfiasságát. Sohasem volt még hasonló helyzetben, nem tudta, mit kell tennie. A fiú segített neki, megfogta a kezét és irányította. Közben a fiú keze is egyre lejjebb csúszott a lány hasán, lassan elérte a szeméremdombját.
– Bálint, nem lehet, hagy abba, most vannak a nehéz napjaim! – kiáltotta a lány.
– De én úgy szeretném megsimogatni! – felelte Bálint.
– Ilyenkor nem szabad! – ütött a fiú kezére Belli. A fiú nem erőszakoskodott, kivette a kezét a lány bugyijából, nem akarta megalázni őt.
Vágyuk hőfoka egyre magasabbra emelkedett. Bálint a lány fölé hajolt és párzó mozdulatokat végzett. Intim testrészeik ugyan nem érintkeztek, mégis mindketten felajzott állapotba kerültek és csak a zihálásukat lehetett hallani.
Lassan derengeni kezdett odakint. A korán kelő énekesmadarak elkezdték hajnali koncertjüket. Belli a mosdóban rendbe tette külsejét és az órájára pillantott. Nem sokára indulni fog az autóbusza, így hát szedelőzködni kezdtek. A fiú ismét bakot tartott, amire felmászva Belli ügyesen kiugrott az ablakon. Majd követte őt a fiú is. Szótlanul ballagtak a buszmegállóig, még egymás vezetéknevét sem kérdezték meg. Érezték, hogy soha többet nem fognak találkozni és csak egy szép emlék marad életük első igazán pajzán éjszakájából.
Kedves Magdi!
Fiatalkorban sok meggondolatlan dolgon átesik az ember, és szerencsére néha vannak „szerencsés” körülmények, amelyek megakadályozzák, hogy később megbánja az ember a tettét.
Köszönöm, hogy elolvastad írásomat. Melinda
Kedves Melinda!
Azért nem végződött rosszul ez a.pajzán éjszaka.
Szeretettel gratulálok
Magdi🌺🥀
Kedves Rita! Bizony elég veszélyes „játék” volt ezen az éjszakán. Szerencsére jól végződött. Köszönöm, hogy nálam jártál. Melinda
Veszélyes „játék” volt, rosszabbul is végződhetett volna.
Szeretettel: Rita🌷
Kedves Péter!
Köszönöm hozzászólásod és gratulációd „real-storym”-hoz. Igyekeztem a jó ízlés határain belül maradni. Most már tudom, hogy sikerült.
Színes, jó stílusú, kedvesen pajzán „real-story ” ! Gratulálok !