NÁPOLY (NAPOLI)

NÁPOLY (NAPOLI)

Könyvemben fontos bemutatni a csodálatos Nápolyt és környékét is.
Nápoly (olaszul:Napoli, nápolyi nyelven Napule) Dél-olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye. A városban található a Nápolyi Főegyházmegye érseki széke. A város lakossága csaknem egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. A környező településekkel együtt lakossága 3,1 millió fő, ezzel második Olaszország legnagyobb városi agglomerációinak körében (Milánó után).
Félúton fekszik a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei között, a Nápolyi-öböl északi partján. A legendák szerint az első kolóniát az argonauták alapították Phalerum név alatt. A történeti emlékek viszont arra mutatnak, hogy a kolóniát Parthenopé névvel a Rodosz szigetéről érkező görög tengerészek alapították Megaride (ma Castel dell’ Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Nevét – szintén legendák alapján – Akhelóosz görög folyóisten három szirén lánya egyikének, Parthenopénak köszönheti. A legendák szerint Parthenopé, miután énekével nem sikerült elcsábítani Odüsszeuszt, Megaride szigeténél öngyilkos lett.
Miután a város kicsinek bizonyult, attól keletre, a tengerparton egy új várost építettek Neapoliszt (latinul Neapolis, jelentése új város), Perthenopét pedig átnevezték Paleopolisznak (azaz régi városnak).
Az évszázadok során a város többször is uralkodót cserélt (rómaiak, bizánciak, normannok, Anjouk, spanyolok, osztrákok, Bourbonok), majd 1860-ban a Garibaldi által egyesített Olaszország része lett. A város környékének gazdag történelme és kulturális élete van. Híres népszokásairól és konyhájáról (a pizza szülőhazája).
A nápolyi nyelv (napulitano), Itália egyik leggazdagabb és legszínesebb regionális nyelve, amely sok jellemzőjében eltér a hivatalos olasz nyelvtől. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági
teljesítménye révén Nápolyt Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják.
FEKVÉSE
Nápoly a hasonló nevű öböl északi partján fekszik, a Campaniai-síkság délkeleti részén. Délkeletei városrészei a Vezúv lejtőjére kapaszkodnak fel, északkelet és keleti irányban a síkság irányában a síkságra terjeszkedik, amelynek enyhe lejtőit a Capodimonte-domb 163 méteres magaslata szakítja meg. Észak-északnyugati irányban a Campi Flegrei határát is képező dombvonulat határolja: a Camaldoli-domb (457 méter) és a
Monte Sant’ Angelo (167 méter).
A történelmi belvárostól nyugatra egy dombvonulat húzódok, amely kettészeli a mai várost. A domb alatt két alagút teszi lehetővé az összeköttetést a belváros és Nápoly külső negyedei között (Bagnoli, Posillipo). Bagnoli tulajdonképpen már a Pozzuoli-öböl partján fekszik. Ugyanitt a tengerparthoz közel található a Nápolyhoz tartozó Nisida sziget.
GEOLÓGIÁJA
A Nápolyi-öböl partja tulajdonképpen egy 30 kilométer átmérőjű egykori szupervulkán kalderája. A város félúton fekszik két aktív vulkáni terület,a Vezúv és a Campi Flegrei között. A terület geológiája következtében gyakoriak a földrengések. A Vezúv gyakori kitörései a történelem során többször is veszélyeztették a várost. Ugyanakkor az aktív vulkanizmusnak köszönhetően a városban számos termálvizű forrás található. Nápoly vastag tufarétegre települt, amelyeket az évszázadok során építőanyagként használtak fel.

ÉGHAJLAT
Tipikus mediterrán éghajlata van: enyhe telekkel és forró nyarakkal. Júliusban 37, augusztusban 40 Celsius fokot is mértek. A legtöbb csapadék novemberben és decemberben, valamint március-áprilisban hullik. Az enyhe éghajlat, valamint a változatos földrajzi fekvés következtében már a római korban a császárok kedvelt üdülőhelye volt.
A RÓMAIAK FENNHATÓSÁGA ALATT

Az időszámításunk előtti 4. században a szamniszok sikeres hadjáratot folytattak a mai Campani területén és miután legyőzték az őslakos oszkokat, fennhatóságuk alá kerítették Cümé, Capua, Puteoli, valamint Hercunaleum városait is.
A szamniszokkal való állandó harcban északon új hatalom nőtt fel, Róma, amely egyre nagyobb területet foglalt el a félszigeten.
A rómaiak is felismerték Neapolisz stratégiai jelentőségét a szamniszok elleni háborúk során, de azt is tudták, hogy a város védvonalait nehezen tudnák áttörni, emiatt inkább diplomáciai úton próbálták a város szövetségét megszerezni. Mindez végül oda vezetett, hogy időszámításunk előtt 328-ban Neapolisz elfogadta Róma feltételeit és civitas foederata lett, ami által biztosítva volt önállósága a birodalom keretein belül. A város élére római consul került.
Róma lassan megváltozatta a szövetséges városok, így a görög városok jogállását is, és ezzel egy időben latinosították el a városok nevét is, így lett Neápoliszból Neapolis.
Neapolis és környéke történetében Augustus kora hozott nagy változást. Az egyeduralom megszerzése után nem sokkal a császár meglátogatta Capri szigetét (latinul Capreaet), s annyira megtetszett neki, hogy Neapolis városának felajánlotta érte cserébe Ischiát, amelynek gazdagságát a nápolyiak is jól ismerték, hisz nem is olyan régen még az övéké volt Augustus korában Neapolis falai között megfordult minden számottevő római író és költő, így Vergilius is, aki eposzában, az Aeneisben nem egy költői részlet színhelyéül választotta ezt a vidéket. Állítólag síremléke ma is turisták egyik kedvenc célpontja. Neapolis kellemes éghajlatának köszönhetően üdülőközpontként is ismert volt, erről Vergilius feljegyzései is tanúskodnak. A mai Posillipo negyed nevét az egykori Villa Pauszülüpon (latinosan Pausylipon) után kapta, amelynek görög jelentése szabadulás és megpihenés a gondoktól.
Augustus utóda, Tiberius császár korában gyakorlatilag Neapolis volt a Római Birodalom központja, ugyanis a császár tíz évet töltött el Capri szigetén felépített palotájában, sőt a halál is a közelben, Misenumban érte.
Ebben az időszakban Neapolis virágzó város volt: Horatius „felix Neapolis”-nak, azaz „boldog városnak” nevezte. Matrialis pedig „docta Parthenope”-nak, azaz „tudós Parthenopénak”.
Nero is ellátogatott a városba, és maga adta elő saját szerzeményű dalait, ráadásul görögül, a görög közönségnek.
A Flaviusok idején készült el a Neapolist Rómával összekötő út, a Via Domitiana, ugyankkor alagutat (Crypta Neapolitana) is ástak a Posilippiói-domb alatt, hogy összekössék a várost Puteolival. Ebben az időben bővült a kikötő is, számos termálfürdőt és vízvezetéket is építettek.
A város fellendült gazdasági életét a 62-es földrengés, majd a Vezúv 79-es kitörése döntötte romba és ezt követően Neapolis szerepe jelentősen lecsökkent.
A legendák úgy tartják, hogy Szent Péter és Szent Pál is megfordult a városban prédikálni. A Római Birodalom vége felé Neapolisban jelentős ókeresztény közösség élt, ennek tanúi a katakombák, valamint a számos bazilika. Szent Januáriuszt, akit 305-ben fejeztek le a városban, az 5. századtól kezdve – hivatalos temetése óta – a város védőszentjeként tisztelik.
A 4. századtól kezdve Neapolisról kevés említés történik.
NÁPOLY ÉS A MAGYAROK

A Nápolyi Királyság első korszaka az Anjou-kori Magyar Királyság történetével is összefonódik, különösen attól az időtől kezdve, hogy a Magyar Királyság trónjára is Anjou-királyok kerültek. Az Anjouk örökösödési rendje szerint a nápolyi trón Károly Róbert magyar királyt illette volna, fiatal kora és magyarországi ügyei miatt azonban nagybátyja, Bölcs Róbert lett a szicíliai – valójában nápolyi- király. Miután Bölcs Róbert egyetlen fia még atyja életében úgy halt meg, hogy két leányt hagyott hátra, Károly Róbert felelevenítette trónigényét most már nem saját, hanem fia számára. A magyar-nápolyi hatalom egyesítését sem Nápolyban, sem a pápai udvarban nem támogatták Károly Róbert 1333-ban személyesen vitte Nápolyba fiát, a hatéves Andrást, akit eljegyeztek Johannával, Bölcs Róbert idősebbik unokájával. Károly Róbert ugyan nem érte el, hogy fiát királlyá koronázzák, de abban bízott, hogy Bölcs Róbert halála után András fog trónra lépni, mivel addig Európában leányok uralkodására nem volt példa.
Az 1343-ban meghalt nápolyi Bölcs Róbert végrendeletében, csak unokáját, Johannát tette meg örökösévé. Amikor a pápa hosszas habozás után hozzájárult András szicíliai királlyá koronázásához, Johanna hívei a királynő tudtával a herceget megölték. A gyilkosokat ugyan kivégezték, I.Lajos magyar király azonban hiába kérte a pápától, hogy Johannát fossza meg a koronájától, ő most sem kívánta egyesíteni az Anjouk magyar és nápolyi ágát.
Nagy Lajos 1347-ben személyesen indított hadjáratot Nápoly ellen. Magyar és német zsoldosai csak gyenge ellenállásba ütköztek, I.Johanna francia birtokaira menekült, hogy csapatokat toborozzon. Lajos a hódolatára érkező Anjou hercegeket elfogatta, riválisát, Károlyt kivégeztette, 1348-ban bevonult Nápolyba, felvette a „Szicília és Jeruzsálem királya” címet.
Ekkortól származik az a mondás, hogy három tenger is mosta a magyar birodalom határait!
Nagy Lajos a Nápolyt is elérő pestisjárvány miatt néhány hónap múlva hazatért. A hátrahagyott csapatok a hódítást nem tudták megtartani.
1349-ben a járvány elérte Magyarországot. Pestisben halt meg a királyné, Nagy Lajos első felesége is. 1350-ben a magyar királyisereg elindult a második nápolyi hadjáratra. A fővárost elfoglalták, de a magyar uralmat ezúttal sem sikerült megszilárdítani Nagy Lajos lemondott nápolyi és szicíliai királyságáról, 1352-ben fegyverszünetet kötött Johannával.

EGYESÍTÉS AZ OLASZ KIRÁLYSÁGGAL

1860-ban Szicília elfoglalása után, Giuseppe Garibaldi 3500 katonájával átkelt a Messinai-szoroson a királyság területére. A vidéki parasztság soraiban, már Olaszország Atyja-ként emlegették, miután észak-olaszországi cselekedeteinek híre ide is elért. A Bourbon királyi hadsereg nagy része átállt Garibaldi oldalára, így az útja során alig ütközött ellenállásba. 1860. szeptember 7-én vasúton bevonult Nápolyba, ahol hősként ünnepelték. A volturnói ütközetben a királypárti csapatok alulmaradtak Garibaldi csapataival szemben. 1860. október 25-én Garibaldi már az egyesített Olasz Királyság uralkodójaként üdvözölte II. Viktor Emánuel szárd-piemonti királyt, és átadta neki hódításait: Szicíliát, az Appennini-félsziget déli részét, valamint a nápolyi flottát.
NÁPOLY, AZ EGYESÜLT OLASZORSZÁG VÁROSA

Nápoly és a környező területek Campania tartomány néven kapcsolódtak be az 1870-ben létrejött, az Alpoktól Szicíliáig terjedő egységes Itália életébe, amely a kapitalista fejlődés korában a többi európai országhoz képest talán még fokozottabb ütemben igyekezett behozni századok elmaradását. A félszigeten megszűntek a vámhatárok. Ez és az egységes olasz nemzeti piac kialakulása önmagában is nagyban segítette a fejlődést, minden azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a hűbéri maradványok és a délen túltengő nagybirtok következtében is hátrányosabb helyzetben lévő déli tartományok, így Campania is sikerrel versenyezhessen a korábban is fejlett Északkal.
Míg az északi tartományok ipara az egyik legfejlettebb volt egész Európában, a déli tartományokban a szegénység sohasem látott mértékben megnőtt. Emiatt az olasz államok egyesítése inkább mélyítette a szakadékot a különböző régiók fejlettségi szintje között. Így Nápoly is tipikus, dél-olaszországi nagyváros lett, amelyet a szegénységgel, bűnözéssel hoztak összefüggésbe. Ráadásul a várost 1884-ben katasztrofális kolerajárvány sújtotta.
Erre vezethető vissza, hogy már a századfordulón törvényhozási úton igyekeztek elősegíteni az elmaradott tartományok fejlődését.
A II, világháború után, az 1950-es években, majd utána is a római kormány a Cassa per il Mezzogiorno pénzügyi programban rengeteg pénzforrást átcsoportosított a déli tartományok fejlesztésére, azonban ezek nagyrészt a feketegazdaságba kerültek és az előirányzott projektek sosem valósulhattak meg. A nápolyi maffiaszerű bűnszervezet, a camorra befolyása nemcsak a gazdasági, hanem a politikai életre is rányomta a bélyegét .A város jelenlegi független baloldali (Értékek Olaszországa) fő)polgármestere, Luigi de Magistris aki 2011 óta vezeti a nagyvárost, sokat tesz Nápoly fejlesztésért.
1994-ben a G7 államok itt tartották éves gyűlésüket, 1995-ben a történelmi városközpontot az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.
A NÁPOLYI NYELV

A nápolyi nyelvváltozat a vulgáris latinból alakult ki, hasonlóan az olasz, francia, spanyol, portugál stb. nyelvekhez. Két Szicíliai Királyságnak Olaszországgal történő egyesítéséig a királyság hivatalos nyelve volt. Az egyesülés után, miután az újonnan megalakult Olaszország hivatalos nyelve a toszkán dialektuson alapuló köznyelv lett, a nápolyi nyelvet lefokozták dialektus szintjére. Az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának ötven százaléka (mintegy 500 000 ember) a nápolyi nyelvet jelölte meg anyanyelvének. jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként. Az UNESCO Nemzetközi Szabványügyi Szervezete ISO 639 szabványszám alatt már elismerte.
KÖZIGAZGATÁS

A város főpolgármestere 2011. május 30-a óta Luigi de Magistris, az Italia dei Valori balközép irányultságú párt színeiben. Nápolyt 10 kerületre osztották, mindegyik külön polgármesterrel és tanáccsal rendelkezik.
LÁTNIVALÓK
NÁPOLY TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA
Nápoly történelmi Központja Európa egyik legnagyobb történelmi városközpontja és egyben Olaszország legsűrűbben lakott pontja, 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Az óváros a mai napig megőrizte régi szerkezetét. A küméi telepesek idejéből származó utcahálózat egy része máig fennmaradt. A város arculatának alakulása végigkövethető az Anjou- és Aragóniai-kori építkezéseken, a Bourbon-ház újításain át, a modern városmegújító mozgalmakig.
– Földalatti Nápoly,
– Nisida,
– Vezúvi villák,

MŰVÉSZETEK

– Ókori emlékek,
– Kora középkori emlékek,
– A gótika kora,
– A reneszánsz,
– A barokk kora,
– A betlehemek,
– A 19-20. század művészete.

MÚZEUMOK
Nápolyban az alábbi múzeumok működnek:
– Museo Principe Diego Aragona Pignatelli Cortes,( Iparművészeti)
– Museo Archelogico Nazionale di Napoli, (Régészeti múzeum)
– Museo Nazionale di Capidimonte, ( A Capodimonte-palota berendezési tárgyai)
– Museo di San Martino, ( A San Martino kolostorban berendezett múzeum)
– MuseoM.A.D.R.E (A modern művészetek múzeuma)
– Museo Artisco Industriale Filippo Palazzi (Iparművészeti múzeum)
– Museo d”Arte della Fondazione Pagliara (Berendezési tárgyak és a 16-18. századi festmények láthatók)
– Museo dell’ Attore Napoliteno (400 nápolyi színész képét mutatja be)
– Museo Civico Castel Nuovo (Várostörténeti múzeum),
– Cittá della Scienza (Interaktív múzeum, elsősorban gyermekek számára)
– Museo Nazionale Ferroviario di Napoli „Pietraska”
– Stazione Zoologica Anton Dohm ( A világ egyik legrégibb akváriuma)
– Museo di Anatomia Umana (Az orvostudomány fejlődése követhető végig)
– Museo di Anatomia Veterinaria (Állatorvosi gyűjtemény)
– Musei di Mineralogia Zoologia, Antropologia e Paleontologia ( A nápolyi II.Federico Egyetem antropológiai, ásványtani, állattani és őslénytani gyűjteményei).

NEMZETI KÖNYVTÁR

Ma csaknem kétmillió kötetet, 20 000 kéziratot, 8000 időszakos kiadványt tartalmaz, ezzel a firenzei és római után Olaszország harmadik legnagyobb könyvtára.

NÁPOLYI NÉPI HANGSZEREK

A mandolin a nápolyi népzene alaphangszere. A nápolyi mandolin a legrégebbi (a 18. század közepén jelent meg. A zampogna, a dudának a nápolyi változata, a ciaramella pedig egy kétsípú oboaszerű hangszer.

CAMORRA

A camorra a szicíliai Cosa Nostrához hasonlítható maffiaszervezet, amely főleg Nápolyban és a környékén tevékenykedik. A 19. században alakult mg a Bourbon uralkodók titkosrendőrségeként. Szicíliai megfelelőjéhez hasonlóan elsősorban kalóztevékenységet folytatott. Ugyanakkor örökölte a maffia felépítését is: számos egymással háborúzó klánból áll,amelyek között gyakoriak a halálesetekkel járó leszámolások. A nápolyi feketegazdaságot gyakorlatilag a camorra irányítja, de Olaszországin kívül hatalmuk Európa több más országára is kiterjed.

KÖZLEKEDÉS

Nápoly közúton, vasúton és repülővel is könnyen megközelíthető. Nápolyban található Itália egyik legjelentősebb kikötője úgy teher-, mint személyforgalom szempontjából. Rendszeres járatok indulnak Tunéziába, Korzikára, Szardíniára valamint a környező szigetekre. Nápoly növekvő jelentőségű kereskedelmi kikötő. A jachtkikötő a chiarai partok előtt található Mergellinában.
SPORT

Nápolyban több híres sportegyesület működik:
– Az SSC Napoli labdarúgócsapat, amelyet a nápolyiak szívvel- lélekkel támogatnak. A csapat 1987-ben és 1990-ben ért el kimagasló sikereket, amikor az argentin világbajnok Diego Maradona is a csapatban játszott. Ekkor megnyerték a Scudettot (az olasz bajnokságot) és az UEFA-kupát. 2004-re a csapat csődbe ment, majd Napoli Soccer név alatt újjászületett az olasz bajnokság C osztályában. Ma ismét a régi megnevezése alatt játszik az élvonalban és a nemzetközi kupákban. A labdarúgócsapat hazai stadionja a fuorigrottai San Paolo.
– A nápolyi kosárlabdacsapat az Eldo Napoli jelenleg az olasz bajnokság A osztályában játszik Székhelyük a bagnoliban fekvő Palabarbuto Arena.

KONYHAMŰVÉSZET

Nápoly a pizza őshazája. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapította sütödéjét és ma Pizzeria Brandi néven még midig működik. A Melanzane alla parmigiana szintén tipikus nápolyi étel: padlizsán szeletek összesütve mozzarella sajtban, parmezán sajtban, paradicsom szószban.
Híres nápolyi cukrászsütemények: a baba’ (Magyarországon szavarinként ismert), a sciu (csokoládé vagy kávékrémmel megtöltött tészta) és a pastiera (többrétegű rizsből vagy lágyított búzából készült sütemény). Nápolyi különlegesség a Sfogliatella, amely leginkább a croissanthoz hasonlít. A nápolyi konyhából alakult ki az olasz-amerikai konyha.
Nápoly egyébként rengeteg híres embert adott Itáliának. Itt most csak két nevet említek meg: a híres operaénekes (hőstenor( Enrico Carusot és a népszerű Bud Spencer filmszínészt.

 

 

 

 

 

“NÁPOLY (NAPOLI)” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Igazán részletes és alapos leírás. Én éltem és dolgoztam Nápolyban, mégsem tudok ennyi mindent róla. Nápoly csodaszép, különösen ha turistaként látja az ember, és azt is kényelmesen , nem pedig 1-2 nap alatt letudva. Ott élni a mindennapokban már kissé kaotikus. De azt mondják, ha megismered, megszereted. Már Róma mellett élek sok éve, de mindig szívesen megyek Nápolyba. Aztán azt is mondják, Nápolyban semmin sem kell csodálkozni… És hát a nápolyi dialektus… órákig lehetne mesélni róla éppen úgy, mint a nápolyi konyháról, vagy belefeledkezni a csodás panorámába Posilippo-n, felmenni a funeraleval Vomero-ba. Annyi minden van Nápolyban. Felidézted bennem az emlékeket, s ha elmúlik ez a virushelyzet, biztosan megint elmegyek. Gratulálok az irásodhoz.

Szólj hozzá!