Január

Összes megtekintés: 128 

Megcsapott a langyos levegő, kicsit hűvösebbre számítottam. Kigomboltam a vékony kis őszi-tavaszi dzsekimet, hiszen alatta pullovert és mellényt is magamre vettem. Kicsit túlöltöztem, gondoltam.

Amint sétáltam az úton észrevettem, hogy az orgonák már rügyeznek. Micsoda öröm volt ez hajdanán, viszont most január 4-én?

Talán január volt a leghidegebb hónap még nem is olyan rég. Időnként előfordult, hogy fekete volt a karácsony, de aztán a tél bepótolta a havat és esett, esett, szinte szünet nélkül.

A lejtős utcán, ahol laktam a szülői házban, elkészült a szánkópálya. Az utcában lakó fiúk két részre osztották az utcát, az egyik felén buktatókat építettek, ahol szinte repült a szánkó, a másik felét meghagyták, hogy a kisebbek is élvezhessék a szánkózás örömét.

Erre a pályára időnként esett, néha-néha egy keveset olvadt, de március elejéig megmaradt.

Majd minden ház padlásán, csűrjén, ott állt a szánkó, ami jó esetben karácsony előtt, ritkábban karácsony után elkerült onnan és március elején került vissza. Két-három hónap garantáltan igazi tél volt, hóval, faggyal, hideggel, széllel.

A múlt évben elő se vettem a téli kabátom. Miért? Nem volt rá szükségem. Még a téli cipőmre se. Félcipőben, dzsekiben „vészeltem” át a telet. Összesen kétszer esett a hó, akkor is azt hallottam, hogy rendkívüli az időjárás, meg is bénult minden, de aztán másnap már el is olvadt a hó, így aztán nem volt szükség se hóekékre, se hómunkásokra.

Mára már nincsenek szabályos évszakok. Van, hogy nyáron hűvösebb van, mint télen. A múlt évben a december végig olyan volt, mint ha november lenne, a napot ritkán láttuk, helyette ködös és nyírkos volt az idő, januárban pedig rügyezik az orgona.

 

 

“Január” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedvrs Rita!

    Megváltozott a világ, az időjárás is nagyon, eltűntek a hófuvásos fagyos telek, ami a maga durvaságával is szép volt. Nekem már nem hiányzik, de a tegnapi hóesés nagy pelyhekben esett a hó, látványnak sźép volt, de szerencsére nem esett annyi, hogy lapátolni kelljen.
    Szeretettel olvastam,
    Magdi☃️🌧🌷

  2. Kedves Rita!

    Sajnos, ez az időjárás-változás új helyzet elé állít mindent és mindenkit. Én nagyon hiányolom a havat, véget vetne ennek a szürkeségnek.
    Szeretettel: Kati🌨

  3. Kedves Mária és Ica!

    Köszönöm az olvasást. Természetesen nekem se hiányzik az északi szél hófúvással, a fél méteres hó, de tény, hogy valamikor ilyenek voltak a telek. Nálunk a pince hátul volt a kertben és mikor esett a hó, el kellett lapátolni, hogy le lehessen menni krumpliért, zöldségért, gyümölcsért, savanyúságért, és bizony a félre lapátolt hó nem egy esetben elérte az akár egy méter magasságot is. Ráadásul még nem könnyű műa. lapátok voltak. Ezt az igencsak megerőltető munkát mindig apu végezte el. Ha egyszerre nem esett le túl nagy mennyiség, akkor vessző seprűvel is el lehetett takarítani a járdákról, mert ott aztán kötelező volt. Az is tény, hogy a szánkópálya megmaradt, minden gyerek megszokhatta és megismerhette a telet. Elpusztult a nagy hidegben a sok korokozó, az őszi vetést viszont megvédte a kifagyástól a hópaplan. Más világ volt.

    Szeretettel: Rita🌨⛄️❄️

  4. Kedves Rita! Ha két angol találkozik, pár szót váltanak -nem bőbeszédüek-
    azt pedig az időjárásról. De látom, már mindenütt ez a “megunhatatlan” téma.
    Sajnos összekuszálódtak az évszakok.
    Kellemes hétvégét kívánok.
    Mária

  5. Kedves Kata!

    Amikor írtam, még ez volt a helyzet, azonban, ha időnként szállingózik a hó, az se változtat azon a tényen, hogy bizony a régi telek eltűntek, ahogy a két-három hónapig tartó szánkópályák is.

    Szeretettel: Rita

    🌷

  6. Kedves Rita, olvasom írásodat a szokatlan januári enyhe időjárásról, közben nálunk hatalmas pelyhekben hull a hó. Hatalmas élmény a gyerekeknek, akik az utóbbi években oly ritkán látnak havat. Lehet, a mai hó is elolvad pár nap múlva, de legalább gyönyörködhetünk benne.
    Szeretettel: Kata
    ☃️🌨☃️🌨☃️

Szólj hozzá!