A szüzesség mint erkölcsi és társadalmi érték

Összes megtekintés: 86 

A szüzesség mint erkölcsi érték
A vallások lényege az istenhit. A hit az élet lényegbe vágó feltétele. Ez adja a reményt, a bizalmat, az akaraterőt tevékenységünkhöz. Az isten/ek/  – egyistenhit, és sokistenhit –  a vallások eszközei, az emberek támaszai. Halhatatlanok és mindenhatók. Tiszteljük őket és tiszteletünket különféle szertartásokkal fejezzük ki. Ezeket a vallásos emberek gyakorolják és bíznak erejében. A vallásos embereket könnyebb irányítani, megfélemlíteni vagy jutalmat ígérve rábírni sokféle nehézség elviselésére. Ennek ára bizonyos szabályok, “parancsok” megtartása. Ezeket a szabályokat a vallások elkötelezett tudós papjai dolgozták ki és foglalták imakönyvekbe, Bibliába, Koránba. Az emberek ezeket megismerik könyvekből, hitoktatásból és prédikációkból.
A keresztény vallások ismert szabályrendszere a Tíz parancsolat. Az első három Istenhez kapcsolódó emberi magatartást, a többi hét az emberek egymáshoz való kapcsolatát szabályozza. Ezáltal védi a világi hatalmat és a tulajdont, az erkölcsi magatartást. A 6. parancsolat így szól. Ne paráználkodjál! A szüzesség értékét védi, tiszteli.

A szexuális aktus – mint ismeretes – a szaporodás ösztönéből eredően fontos, de élvezet is. Ez utóbbi miatt üzleti célra is alkalmas. / prostitució, emberkereskedelem – bűnözés a kiskorúak megrontása./ Az egyház ezt a fajta szexuális kapcsolatot nevezi paráználkodásnak.
Az egyházi vagyon megőrzésére írta elő a római katolikus egyház a papok nőtlenségét / cölibátus/ önmegtartóztatását fogadalomként. A szüzesség értékelését hangsúlyozza, hogy szentnek tekinti Jézus anyját,Máriát, aki nem földi férfitól szülte isten fiát. / Istennek volt felesége, kitől született, volt anyja? /A középkorban a pápák közül is többen erkölcstelen kapcsolatokat ápoltak. Megnősülni, családot alapítani a katolikus papoknak ma sem megengedett,talán ezért derül fény sok pedofil pap elítélendő magatartására.

Szentnek avattak ugyanakkor több fontos személyt, akinek szüzessége politikai érdek volt. Ilyen magyar szent I.István királyunk fia, Imre herceg, aki fiatalon, és még szűz volt, amikor  meghalt.
Ezzel mutatott példát az akkor alakuló egyház papjainak. Halálával a trónutódlás nagy problémává vált, mert a veszély fennállt, hogy pogány / Vazul és fiai / öröklik a trónt.

A szüzességet a katolikus vallás követői a nők megkövetelt erényének tartották.A nászéjszakán férjük vette el szüzességüket. Volt ugyan kivétel: gazdag urak jobbágyainak lányait fenyegette a gazda joga ” az első éjszaka kihasználása ” – éltek is vele.
Ma már ennek nincs jelentősége, talán nincs is hajadon, aki szüzen köt házasságot. A szüzesség elveszítette erkölcsi és társadalmi értékét.

 

 

“A szüzesség mint erkölcsi és társadalmi érték” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Tibor!

    rengeteget lehetne még mondani e témáról, és értek is hozzá, mert a doktori disszertációmat éppen szent Imre hercegről és a vele kapcsolatos szüzességről, a szentté avatásokról írtam, másrészt a főiskolán vallástörténetet is oktattam.
    A vallásra szükség van az egyénnek és a z államnak, az egyháznak,, de nem érdemel több szót,mert a vakbuzgó vallásos hívők talán már ezért is megköveznének.

Szólj hozzá!