Nem jut eszembe

Összes megtekintés: 304 

Leülsz a televízió elé és , bámulod a képernyőt, tudatosan kiválasztod azt a műsort amit megakarsz nézni, szórakozol, művelődsz csak éppen kiakarsz szállni a napi rohanós, fejfájós számodra érthetetlen, értékelhetetlen életedből, melyet rád erőltetnek saját elveid , nézeteid, amit megtanítottak számodra, de úgy látszik már lejárt a szavatosságuk, és ha nem fogadod el az újat, akkor talán megtűrnek, de nagyon várják, tűnj már el mert valójában zavaró tényező vagy, ha megszólalsz ésszel érthető, kézzel fogható tárgyilagos tények kerülnek a felszínre, amiről sokan nem tudtak és ezzel megzavarod a már kész tervet és a múltra való visszanézés idegesítő tud lenni, néha próbálják meseszerűvé tenni mondanivalódat, de ilyenkor elkezded lefújni a port a történelmi igazságokról például Jávor Pál eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv aki Aradon született 1902. január 31-én, járt Érden ugyanis az egyik filmet melyben játszott az érdi Szapáry kastélyban forgatták, az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, az aradi Főreálban tanult ,az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának elvégzése után budapesti és vidéki színházakban lépett fel és a magyar néma filmgyártás vele végződött 1929-ben „Csak egy kislány van a világon” című filmmel , és a magyar hangosfilm pedig vele indult útjára a Kék bálvány férfi főszerepével 1931-ben és ugyan ebben az évben Hyppolit a lakájban is szerepelt ezzel aztán elindult élete a siker útján, több mint hetven filmben játszott 1944-ben a németek, Sopronkőhídára viszik, és németországi deportálása után 1945-ben a Magyar Színházban 1946-ban a Művész Színházban játszik majd Aradra megy, a meghurcoltatása nagyon megviselte és még abban az évben1946-ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Amerikai Egyesült Államokba kivándorol, ahol kisebb filmszerepeket kapott 1950-ben és 1951-ben nagy a honvágya 1956-ban Izraelben vendégszerepelt, aztán 1957-ben haza tér a Petőfi Színházban majd a Jókai Színházban játszik, és 1959-ben a János kórházban hunyt el és Budapesten a Farkasréti temetőben a sírja, szóval járt Érden csak nem jut eszembe a film címe, arra viszont jól emlékszem, hogy Csuka Zoltán a József Attila díjas költő és műfordító megkapta a Jugoszláv PEN Club díjat és a Nemzetközi műfordítói életműdíjat is jut eszembe jelentek meg versei az Aradon megjelenő Genius és Új Genius című lapban melyet Franyó Zoltán szerkesztett 1933-tól Érden folytatta munkásságát, Csuka Zoltán, és Kovács János a Művelődés romániai magyar közművelődés havi folyóiratának főszerkesztőjének a szerkesztésében megjelent egy antológia 1975-ben Genius – Új Genius 1924-1925 antológia címmel, az aradi Ioan Slavici könyvesboltban volt a könyv bemutatója az utcán is sorok álltak, hogy Franyó Zoltán és Kovács János dedikálják a könyvet melyben Csuka Zoltánnak a következő verse szerepelt: Hites sorok a gyermekhez , Kovács János a Művelődés romániai magyar közművelődés havi folyóirat főszerkesztőjének a lánya képzőművész és Érden lakik, az érdi nyári képzőművészeti tábor állandó résztvevő alkotója Kovács Johanna egyedi műveire a kiállításokon odafigyelnek, akárcsak annak idején Csuka Zoltán is odafigyelt a képzőművészekre, de erről és Csuka Zoltánról életéről, munkásságáról Harmat Béla tudna sokat mesélni akinek költői munkásságát figyelemmel kísérte a József Attila díjas költő, 1984-ben Tiéd a táj címmel egy antológia jelent meg Harmat Béla szerkesztésében, akit érdekelt az érdi kultúra az irodalmi élet, hát igen, szó ami szó, neki jutott eszébe az elődök igyekezetének, tárgyi szellemi örökségének, a szülőföld szeretetének a tudatosítása, továbbvitele, a Balázs Dénes által nemcsak megálmodott, de létrehozott Magyar Földrajzi Múzeum jó kézbe került Kubassek János igazgató nemcsak egy tudományos műhelyt de gyönyörű szoborparkot valósított meg Domonos Béla szobrász együttműködésével, dr. Tállai Katalin létrehozta a Poly-Art Alapítványt 1995-ben, hogy az Érd en és a vonzáskörzetben élő irodalmat, képzőművészetet kedvelő és pártoló embereket összefogja, alkotásra ösztökélje, azóta is működik a Poly-Art Somfai István Tanár Úrnak köszönhetően, Mód Lajosné 2007-ben létrehozta az IRKA irodalmi-kulturális közösséget, melyet 2009-től Daróci Lajosné irányit, majd az Érdi IRKA irodalmi-kulturális folyóirat Habos László kezdeményezésére létrejött aztán 2012-től Irka irodalmi díjat adományoznak, igazi pezsgő kulturális élet indult be, Bálint Imre kezdeményezésére létrejött a Képzőművészek Érdi Közössége (KÉK) Ábel András a helyi történelmi értékek és legendák nagyismerőjének a fiatalok között lettek követői, a tennivaló az előttünk álló feladatok tömkelege nehezedik a lakóhelyüket szerető emberek vállára, de mindezt nem tehernek hanem nemes szép feladatnak fogják fel, akárcsak Ficzay Dénes Arad nagy ismerője, akinek írásai, aradi sétái igyekeztek közelebb hozni az ifjúság számára Arad város rejtett, kevésbé ismert értékeit, Érd kincseit meg kell őrizni, a tehetség született adottság, Eőry Emil eldöntötte szobrász lesz és festő, szándéka mellett konokul kitartott, és kitartását szobrai hirdetik Érd közterein, Büki Attila költő régóta él Érden a város több vers ihletője és könyvei is vannak melyek kimondottan Érdről szólnak, nem jut eszembe annyi minden, de annyi minden, színek kavalkádjából Kéri Mihály érdi Munkácsy Mihály-díjas festőművész mellette a fiatal érdi Hudák Mariann varázslatos festményei, a kutyavári rom, a minaret, Bogner Mária Margit vizitációs nővér sírján lévő bronzszobrához melyet Domonkos Béla szobrász készített zarándokok járnak, Fajkusz József fényképei már nem létező dolgokat örökítenek meg, Donkóné Simon Judit elsősorban erdélyi írókat, költőket hívott meg Érdre, Bíró András számtalan könyvében idézi meg Érdet, annyi de annyi minden nem jut eszembe, csak nézem a fejem fölött úszó felhőket, láttom az elmúlt éveket, a sok megtörtént és a számtalan álomfelhőben maradt, meg nem valósult, de azért még megvalósulható feladatokat, mert az álmok előbb vagy utóbb de célba érnek ,vannak terveink és lesznek, nem a valóságtól elrugaszkodottak, utópisztikusak, megállni nem fogunk, elégedetten visszanézhettünk, de hátradőlni nem szabad mert az egyenlő a feladással, annyi de annyi minden nem jut eszembe, amint pihentem kicsit, újból nekiveselkedem és leírom ami éppen akkor nem jutott eszembe.

Feketegyarmati Sándor

“Nem jut eszembe” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!