GALAMBOK A KASTÉLYTETŐN

Összes megtekintés: 68 

Kedves Oszkár Barátom!

Nagy örömömre szolgált, hogy postán megküldted nekem „A galambok a kastélytetőn” című új könyvedet. Gyorsan kiolvastam, mert az ilyen kötetet, amelyben számos ismert tény van, nem is lehet könnyen letenni,
Nos a Te memóriád is jól működik minden bizonnyal, mert különben nem tudtad volna ennyi mindent összehozni / nevek, tények, történések stb/.
Biztosan sokat dolgoztál a könyveden, de a végeredmény megérte a fáradtságot!
Viszont a könyvedet Neked is meg kellett írnod az utókor számára. Miszerint okuljanak és tanuljanak belőle!
Csak az elismerés hangján tudok könyvedről írni, szólni. Ugyanis én is végig mentem ezen az úton öt-hat évvel ezelőtt!
Írod, hogy minden kritikát elfogadsz. Nos, úgy vélem, hogy ezt most, sajnálatodra, mellőznöm szükséges.
Egy gazdag, küzdelmes életutat jártál végig, amelynek szerencsére igazából még nincs vége!
Aki ennyi időt eltöltött a népművelésben, közművelődésben az tudja csak igazán értékelni a munkádat. Nagyszerű korrajz az, amit bemutatsz munkádban.
Géza bátyámtól, aki 1933-ban született, tehát kortársad, tudom ezeket a történéseket, amit leírtál. Neki szerencséje volt, mert még éppen nem tudták leventeként messze földre elvinni a „hazát védeni”.
Sok mindent megtudhattam könyvedből Rólad, amit eddig még nem ismertem. Persze jó pár dolgot említettél még a szombathelyi főiskolás évek során /1968-71./
Örömmel fedeztem fel könyvedben a főiskolás kirándulós képünket. Ez nekem is megvolt annak idején, de valahová „jól eltettem.” Majd egyszer előkerül.
Az valószínűleg Velemben készült.
Tényleg nagyon küzdelmes és szép évek voltak azok. Simon Gizit én mindig nagyon szerettem és szeretem most is. Mint ahogyan Téged tisztellek és becsüllek! Nagyon sajnálom, hogy Gizi végül is nem lett a feleségem. Nem sok hiányzott, de Gizi nem akart férjhez menni. És ezt be is tartotta egész életében és ezért tiszteletet érdemel!
Rád a főiskolás években, mint igen tapasztalt és bölcs emberre, vezetőre tekintettünk, mi sokkal fiatalabbakként.
Jó lenne mindenképpen összejönnünk szeptember végén, vagy október elején Veled és Gizivel.
Mint legutóbb is tettük, de annak sajnos már majdnem öt esztendeje.
Könyvedből kisugárzik a család szeretet, szüleid, a testvérek, gyermekeid,az unokáid, dédunokáid szeretete.
Azt kívánom, hogy még sokáig élvezzék a Te összetartó, kohéziós erődet!
Viszont egy dologra nem emlékszem könyvedből. Mintha nem olvastam volna a kiváló Skoda gépkocsidról, ami már old taimernek számít. Meg van még?
Simon Gizi is biztosan nagyon örült könyvednek. Olyan mély barázdákkal írsz az 1945 előtti és utáni szegény zsellér és cseléd sorsról, hogy Illyés Gyula „Puszták népe” című szociográfiai műve jut asz eszembe.
Te is használsz ilyen szociográfiai elemeket. E nélkül nem tudtad volna így leírni a történéseket, a korhű eseményeket.
Azt sem tudtam például, hogy szíjártónak tanultál.
Sok-sok mindent megtudhattam memoár kötetnek is beillő munkádból.
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam elmenni a könyvbemutatódra, mert én is hozzá tudta, volna szólni a méltatásodhoz!
De majd akkor legközelebb még személyesen megbeszéljük a dolgok menetét.
Még egyszer szívből gratulálok megjelent könyvedhez! További jó munkát kívánok a folytatásához!
Második könyvemből még szerencsére maradt két példány, címe:.Szárszói gyökerek ,győri törzsek, fehérvári ágak. Egyik természetesen a Tiéd!
A harmadik könyvem is megjelent idén májusban, címe: Égi ösvényeken, Miénk a határ.
Most elkezdtem írni A kétéltű ember visszatér című sci-fi ifjúsági regényemet.
Tehát nem vagyunk a munka híján. Közben még lapot is szerkesztek /Fejér Megyei Polgárőr Híradó, immár 1997 óta/. És rendszeresen írok az országos Polgárőr Magazinba, és még néha a Fejér Megyei Hírlapba is. Ezen kívül , mivel felkértek rá, rendszeresen írok publicisztikát a Szabolcs Híradóba /pusztaszabolcsi városi havilap./
Tehát a soron következő találkozónkat majd megbeszéljük, hogy hol legyen. Szerinted?
Gizit is meg kell majd kérdezni.
Sok szeretettel, barátsággal üdvözöllek: Jocó
Székesfehérvár, 2017. augusztus 23.

( Megjelent szombathelyi főiskolai évfolyamtársam, TÓTH OSZKÁR ny. letenyei. művelődési központ igazgató barátom új könyve (immár a harmadik!) Galambok a kastélytetőn címmel.)

“GALAMBOK A KASTÉLYTETŐN” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!