Az Ónody családokról

Összes megtekintés: 172 

Az 1600-as években az ónodi vár főleg a Rákóczi család birtokában volt. A falu lakói közül kerültek ki a “nemes Ónody katonák”,akik 1628-ban levelet írtak Rákóczi Györgyhöz az ónodi ecclésia ügyében.
“1619-ben csatlakoznak Bethlen Gábor hadaihoz.”/1/ Az elhanyagolt várat 1639 október 10-én éjszaka a szolnoki és egri török csapatok meglepték, a palánkot szétrombolták, a török foglyokat kiszabadították, az épületeket felgyújtották. /2/ Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna Váradra költözött a várba 1630 október elsején. /1/ Ez alkalommal követhette őket több ónodi család. Szalárdy János : Siralmas magyar krónikájában több alkalommal tesz említést az ónodi katonákról, kiket a fejedelem oltalmul maga mellé választott és megsegíték őt./3/ Ezekben az időkben került Váradra Ónody János és felesége Rácz Anna is a Borsod megyei Ónodból. Hogy minden családnak Ónody volt-e a neve, vagy az akkori szokás szerint a származáshelyük szerinti faluról nevezték-e el őket, azt nem tudjuk biztosan. Ónody Jánosnak I. Rákóczi György fejedelem nemesi címet adott, amelyet írásba foglalva Désen kapott meg 1647 augusztus 2.-án. Kihírdették Bihar megyében 1648 június 23-án. Fiai Pál, Miklós, János és Péter is nemesekké lettek. A váradi előnevű Ónody János 1657-ben váradi kapitány volt. 1660-ban a törökök körülzárták Váradot, s azt rövid ostrom után megadásra szólították fel. Augusztus 27-én megegyeztek Ali basával, hogy feladják a várat, ha szabad elvonúlást biztosít az ostromlottaknak. A török vezér beleegyezett az elvonúlásba, de kikötötte, hogy két órán belül el kell hagyni a várost a lakosságnak. Ezen rövid idő alatt nagyon szegényesen menekülhettek. Egy részük Debrecenbe ment, másik részük Szatmáron és Nagybányán talált menedéket. Egyes családok később visszaszivárogtak Váradra, de a nemesség egy része az elnéptelenedett vidéki szállásokon telepedett le,
Az Ónodról elszármazott váradi Ónody János ükunokája, József 1720-ban született. Katonatiszt lett, s a vértesi csatában megsebesülve került Bakonszegre.Ott feleségül vette Nadányi Rebekát. 1786-ban a Bihar megyei Sápon résztulajdonos a földbírtokokból, később oda jön lakni. Az ő ükunokája Ónody Jenő, kinek 12 gyermeke született. Az ő unokái az 1950-es években elkerültek az ország egész területére. A legfiatalabb lakik már csak Sápon. Pillanatnyilag egyedül az ő családjától várható, hogy fennmarad az Ónody név a család utódainál.

Irodalom

1. Ágoston István: Muhi és Ónod irodalmi hagyományai

2. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhegyek Magyarországon
1983. Panoráma kiadó

3. Szalárdy János: Siralmas magyar krónika
Magyar Helikon Bp. 1980.

4. Turul folyóírat XX. kötet. 194. o.
Egy czímerlevél I. Rákóczi Györgytől.
/ Eredetije egy nagyváradi ügyvédnél van./

“Az Ónody családokról” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Már máskor is jártam így, hogy nem megy el a hozzászólásom, vagy később kétszer. Holnap ellenőrzöm, most elment-e mégis? Addig is üdvözletem küldöm szeretettel: Magdolna

  2. Kedves Szilvia!
    Büszke vagyok, hogy a családban van magyar tanár is. Érdemes beírni a nevemet dr-el vagy anélkül is, nem miattam, hanem a sápi témák és a költőinkről, nagyjainkről talált történetek miatt. Az Országos Széchényi könyvtárból, MEK ingyen letölthető könyveim egy rész javasolt irodalom egyes iskolákban. A debreceni Ágenda kiadónál is van több letölthető könyvem. Örülnék, ha a vírus elmúltával találkozhatnánk is, mi sajnos, már nem járunk ki a lakásból.
    Rózsika anyám keresztlánya volt. Üdvözlettel: Magdolna

  3. Tisztelt Ónody Magdolna!
    Engedje meg, hogy itt írjak Önnek, óriási tisztelettel. Én a váncsodi Ónodi Rózsika néni unokája vagyok; Berettyóújfaluban tanítok mint magyartanár. Hatalmas örömmel tölt el, hogy rátalàltam Önre.
    Szeretettel ölelem, Cseke Szilvia

Szólj hozzá!