Ilyen az arca szopás után, a megelégedettség érzése ilyenre festi a selyem bőrét, vagy ha összehúzza szemöldökét, és valami, számunkra ismeretlen bántás nyomán apró szája sírásra görbül, akkor is ez a Jóisten-keverte szín lobog az arcán.
Az édesanyjával gyakran jönnek vendégségbe, (de inkább haza), olyankor ünneplőbe öltözik az időnk. Okos szemeivel már figyel, ránk ragyogtatja mélykék tekintetét. A színes, fényes tárgyakat, vagy az ablakon benéző kék eget percekig, vagy annál is hosszabb ideig bámulja.
De inkább figyeli, nagyon összpontosított figyelemmel.
A nagyapja hasán összekunkorodik embriónak, fejecskéje egyik oldalra lóg, míg lábával felhúzza magát kérdőjel formába, úgy alszik. Eszik, alszik, s ha ébren van, békésen szemlélődik, vagy csak elmereng. Persze van, hogy nyöszörög, el-elsírja magát, ilyenkor a cumi, vagy egy kedves szó, érintés megvigasztalja. A legjobban viszont ölben, akár az én ölemben, érzi magát. Ilyenkor ránk borul a békesség. Flóra a megtestesült béke és szeretet. A Jóisten ajándéka, a legdrágább, amit kaphattunk.
Bielefeld, 2017 február 13.
Kedves Brigitta!
Ez a csöpp Flóra jól választott, szeretet-ajándékként érkezett Hozzátok.
Szereti nézni az eget? Hát persze, Ő onnan jött és Ő még látja a sok kis angyalkát, akik itt vannak Vele a földi világban is, akiket csak Ő lát, mi nem. Csodás dolgokat mondana, ha tudna beszélni. Vigyázzatok rá.
Szeretettel: Viola (f)(f)(f)