Összes megtekintés: 136
Elvadult kertek
45 éve, erkély nélküli panellakás negyedik emelete, körülötte emeletes házak, minden csupa beton, ami éjszakánként ontotta magából a forróságot. Zöld csak facsemete formájában, mert a városnak ez a része nádas volt. Neve nem is lehetett más, mint
Sárberek.
Innen indultam el sokszor a környéken levő szőlőket, kertecskéket csodálni, milyen jó is lenne ilyen nekünk is, a” betonból” ide menekülnék.
Férjem nem kedvelte a kerti munkát, jobban szeretett olvasni, ódzkodott is tőle, mikor megtudta, miben töröm a fejem.
Gyönyörű szőlőskertek között bóklászva találtam rá álmom kertjére. Vértesszőlőshöz
tartozik, a falutól vasút, illetve a sztráda válassza el. Körbe öleli a Vértes és a Gerecse hegyvonulata. Nem hinné az ember, olyan magasan fekszik, belátni a környező településeket: Tatát, Bajt, Vértesszőlős temploma, háttérben a gyönyörű hegyek, majd Tatabánya a Turulmadárral. Ennek a látványnak férjem sem tudott ellenállni.
Így lett nekünk is szőlőskertünk, picike meseházikó, faragott kapuval, kerítéssel, tornáccal. Sokáig leltük örömünket benne.
Körülöttünk idős emberek művelték szépen, de egyre nehezebben. Bottal, sőt a szomszéd néni még járókerettel is kijárt. Nem hittem el, ennyire lehet ragaszkodni
ahhoz, ami oly nagy teher már! Most már tudom.
Sok idős gazda ereje fogytán egyszer csak nem bírták, elvadult a kert, vele együtt a házikó. Elszegényedett, lecsúszott emberek, /főleg cigányok/ sok ilyen kis házacskát elfoglaltak, vagy potom pénzért megvásároltak.
Ezen a gyönyörű kilátással rendelkező hegyoldalt 700 bejelentett szegény ember lakja. /jobbnál-jobb gépkocsival/ Dolgozni közülük kevesen akarnak, pedig munka nálunk van bőven, munkaerőhiánnyal küszködik a város.
Szomorúan nézem, hogy megy tönkre a férjem által faragott gyönyörű kapu, faragott tornác.
A gyümölcsfák száraz kóróként várják, majd kivágja valaki, csakhogy az munka, könnyebb a szomszéd áramszámláját növelni egy hősugárzóval.
Így küszködöm én 77 évesen, amíg csak bírom, aztán ezt is elfoglalják, tönkreteszik
gondoltam.
Ma megkönnyebbült a lelkem, egy kedves pár beleszeretett a meseházikóba, s egy hónap múlva birtokba vehetik. Leljék örömüket benne!
2021.03. 14. Serfőző Marica
Kedves Marica! Átéreztem, amiről írtál. Ha az ember
megválik bármitől is, sokáig űrt érez.
Szeretettel időztem, szép napokat kívánva.
M.
Szép történet, örülök, hogy mégiscsak új gazdára lel a kert, Zsuzsa.
Kedves Rita!
Igaz, nagyon sajnálom, de tudomásul kell venni, már nem megy.Csak akkor érdemes megtartani, ha rendbe tudod tenni.
Szomorú inkább azért vagyok, mert az a gyönyörű szőlődomb nyakigérő gyommal van tele. Nem becsülik a földet!
Ölellek szeretettel:
Marica
Kedves Marica!
Megértéssel és tetszéssel olvastam az írásod. Én is nagyon szeretem a kertet. Nem kell, hogy nagy legyen, csak ahogy mondani szoktam, legalább egy szobányi kis kertecske legyen, ahová ki lehet menni, ki lehet ülni, örülni lehet a jó levegőnek. Nekem is van egy kis hétvégi házas kertecském, amit kiadtam, most nyáron fogom visszakapni, amit már nagyon várok, hiszen egy harmadik emeleti lakásban élni egy ilyen virusos helyzetben, mikor nincs is hová menni nem igazi élet. Kertes házban nőttem fel, aztán már 45 éve lakótelepen élek, ami bizonyos szempontból nem volt rossz, különösen, amig dolgoztam és ott volt a család is, de most már nagyon vágyom egy kis intim szférára, szabad levegőre, nézni a virágokat, ahogy nyilnak és úgy lefeküdni, hogy nem hallom a fölöttem lakókat.
Szeretettel: Rita🌹
Köszönöm Icuka!
Férjem most már 6 éve lesz, hogy a felhőket faragja.
Idáig egyedül műveltem, de elfáradtam.
Annak örülök, hogy rendes emberekre találtam,
így megnyugszik a lelkem.
Ölellek szeretettel:
Marica
Kedves Marica!
Szomorú szívvel olvastalak. A meseházikó új gazdára talál, de nektek a pároddal hosszú évek megterhelő munkája volt benne. Tudom, hogy nincs más választásotok, de ha te megkönnyebbültél, annak nagyon örülök.
Jó egészséget kívánok, sok szeretettel: Icu🌹