Szivárvány kapuja !

Összes megtekintés: 34 

Robert betöltötte a huszadik évét,tíz éves kora óta idegen embereknél nevelkedett,elvégezte az általános iskolát ami kötelező.Fogadott szülei közölték vele,nézzen valami mesterség után,mert ők nem képesek tovább iskoláztatni őtet. Sokszor csak ült magában azon gondolkodva vajon mi lesz a következő lépés az életében amit neki kellene határozni,szinte félt rá gondolni.
Mikor az Állam odaadta őtet ennek a családnak nevelésre,idegenkedett mindentöl kis csomagjában talált egy klarimet et,azon gondolkodott vajon kié lehetett, talán az apámé akit nem ismertem. Többször nézegette, úgy nézett ki mint egy divatos furulya két darabból állott amit össze lehetett csavarni ezüsst szinű billentyűkkel. Megszokta néha beefújt tetszett a mély melankólikus hangja, egyre jobban megszerette.Valamikor régen volt egy furulyája hasonló ehhez.Valaki hallotta ötet fújdogálni, ajánlotta,hogy segiteni fog jobban megismerni ezt a különös hangszert.
Robert San Francisco külvárosába lakott ahol volt egy kis park aminek az egyik végében a lakóház hátsó részének az ablakaibol különleges szép zene szólt.Egy nap Robert leült a fal mellé az ablak alat nem tudott betelni azzal amit hallott. Tudta,hogy az a hangszer vonós de nem hegedű valami más lehet, gondolta az én klarinétemnek a hangja hasonló.Egyszercsak az ablakon egy fiatal lány nézett ki mondván :-Éreztem,hogy valaki hallgazódzik, tetszik a chellom hangja ? Robert hirtelen nem tudta mit mondjon,ő ezt a hangszer nevet még nem hallotta.- Nem ismerem de szeretném megismerni olyan szép a hangja,azt vette észre a lány eltünt, majd egy pár parc múlván ott állt előtte
-Elfáradtam a gyakorlásba, jól esik egy kicsit beszélgetni,gondolom szereted a zenét ? Robert, igen én is játszom a klarinéten mi a neved ? Shantel nem vagyok valami boldog itt akiknél lakom nem az én szüleim szeretnék ha már nem lennék itten de a pénz amit kapnak értem az államtol az jól jön nekik -Robert szinte hihetetlen,hogy milyen irónikus a mi kettőnk helyzete,én is hasonló helyzetben vagyok.-shantel : Én még csa tizenhat éves vagyok azt mondják kiskorú nem mehetek magam sehová. -Robert : nekem van egy ötletem,elszökünk otthonról forgalmas helyen zenélnénk,az emberek jószivűek sok pénzt kereshetnénk minden nap.Tudok egy helyet,az IMCA hotel ahol tíz dollárért aludhatnánk minden éjjel,külőn lakosztály férfiak és nők részére. Shantel nek tetszett az ötlet,de félt.Robert bíztatta,bennem megbízhatsz a világért se bántanálak sőt megvédnélek bárkitöl. Egy szép reggelen,Robert és Shantel elhagyták otthonukat,úgy mentek el,hogy senki ne vegye észre. Egy bizonyos helyen találkoztak, egy kis parkban padon ülve megbeszéltek mindent és kezdték összehangolni a két hangszert.Shantel sokkal jobban ismeretes volt a zenébe kiválasztottak a kottákbol pár dalt amiket fognak kátszani és hamarosan azt vették észra emberek gyülekeztek kötülöttük,a cselló tokja nyitva voltelőttük a földon,pénzeket dobáltak bele a járókelők.örültek, látták,hogy ez menni fog.-Shantel : Azt szeretném mondani neked,te vagy az idősebb most már látom jól döntöttél,bízok benned,vigyázzál rám.Attól félek keresni fognak bennünket, nem szeretném ha bajba kerülnénk.-Robert : Azt fogjulk mondani mindenkinek te vagy a kis testvérem,és én úgy is érzek,mert megszerettelek. Meglátod nem kell sok idő,ahhoz,hogy egy szebb életet éljünk.
A program bevált,elég sok pénz jött be minden nap, boldogok voltak. Egy nap arra lettek figyelmesek,középkorú ember figyeli őket,először nem gondolták,hogy valami komoly dolog lesz belőle de az ember ott volt másnap és a harmad nap mikor összepekoltak az ember odajött hozzájuk mondván, szeretnélek megvendégelni benneteket egy vacsorával és beszélgetni egy pozicióról.
Robert és Shantel megkönnyebbűltek. Miután elfogyasztották a vacsorájukat az úr bemutatkozott, Paul Tailer néven ajánlot egy szerződést hoteljének a kávézójában egy évre étkzéssel szállással együtvéve.A fiatalok megörűltek az ajánlatnak amiről álmodni se mertek volna. Mr. Tailer csináltatott egyenruhát nekik. Egy kis porond volt a kávéző egyik részében ahol játszottak hat nap egy héten,a hotel aljába volt egy üres szoba két ággyal amit furcsának találtak,de más lehetőséget nem találtak.Kérték a managert tegyen egy függönyt a két ágy között amit megtettek s úgy nézett ki mindenben nekik kedveztek A fizetés több mint reméltek.Egy este már ágyban feküdtek,Robert kérdezi milyen név az a Shantel ? Én úgy tudom francia anyám az lehetett,kár,hogy nem ismertem őtet. Robert : Shantel megengeded,hogy megcsókóljalak mielőtt elalszol ? És az így ment minden este békességbe,szeretetbe. Robert megszerette a lányt,szégyenlős volt,félt neki azt mondani.Néha megölelte őtet és kis puszit nyomott az arcára. Shantel érezte,hogy a fiú szereti őtet,mindent megtenne érte.Telt az idő egyik nap mikor szabadnapjuk volt a parkban sétáltak,fa alat volt egy pad ahol megpihentek. Robert gondolta most, vagy soha. Szeretlek téged már régóta, Shantel,tudom érzem,vártam,hogy mondani fogod.Robert magához húzta őtet erősen dobogott a szive megcsókólta amit a lány viszonzott. Robert : én úgy szeretlek téged szeretném ha örökre együtt maradnánk,nem tudom mi fog történni ha a szerződésünk lejár, gondolom ha jobban képeznénk magunkat több lenne az esélyünk a jövővel kapcsolatosan.Shantel érdeklődött és megtudta van közelben egy zeneiskola ami nagyon jutányos. Egy héten egy nap jártak oda hamarosan érezték a nagy külömbséget,legfőképpen Shantelra felfigyeltek,mondták tartson ki mellette komoly jövője lehet.Egy este shantel bekúszott Robert ágyába ölelték egymást mind a ketten szűzek voltak és soha nem felejtik el azt az estét. Attol kezdve együtt aludtak minden este.
Bokdogok voltak,újjabb fejlemények a láthatáron, Shantel ösztöndíjat kapott a zene akadémiára.Robertet befogadták egy neves zenekarban.Úgy nézett ki az életük más itányba fog alakulni ami nem akartak mert szerették egymást.Tengerparton gondolataikkal küszködve ültek egy padon, Robert átölelte szerelmét, mondván nem akarlak elveszíteni szeretném ha megázasodnánk keresünk egy lakást a közelben amit berendezhetsz a kedved szerint,tudom boldogok leszünk. Minket a sorsunk ironiája hozott össze amit soha nem reméltem volna,szeretni foglak életem végéig vagy még azon is túl, mert te vagy akit igazán szeretni lehet,remékve,hogy lesz egy pár gyerekünk egy fiú meg egy lány akiket mi fogunk nevelni,boldog családi életet teremteni. Shantelnek a boldogságtol egy kis könny gördűlt ki a szeméből,néztek fel az égre ahol hatalmas szivárvány képződött boldogságukat megpecsételve,
Ágoston Tibor

“Szivárvány kapuja !” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!