Petőfi Zoltánról

Összes megtekintés: 62 

Kis áhítattal mentünk el mindig a Batthyány utca16. számú ház előtt. Bár ezt is átépítették az irodalom szerint, de tudtuk, hogy itt lakott Petőfi Sándor 1848. késő őszétől. Decemberben is, fia születésekor.

Petőfi Zoltánról

„ Született Zoltán fiam deczember 15. 1848. déli 12 órakor, Debreczenben, a Harminczad utczában, Ormós szabó házában, az utczára nyíló kapu melletti szobában, pénteki napon.”- írta Petőfi Sándor, a büszke apa. ( Jelenleg Batthyány u. 16. számú ház )

„ Nemsokára megkereszteltettem Zoltánnak. Keresztapja Arany János, a világ legnagyobb költője a világ legbecsületesebb embere, keresztanyja Arany Jánosné, amily egyszerű asszony, oly jó feleség és anya.”
A keresztelés napja december 16. A keresztelő Lázár Miklós káplány..

„ Nekem meglehet, hogy távoznom kell, s nem tudom, mikor ?…Napam is haza fog menni, mert tennap úgy összevesztünk, hogy csaknem pofozásra került a dolog… Feleségem tehát egyedül maradhat itt gyermekével, s egyik oly tehetetlen, mint a másik, és nem lesz senkiök egész Debreczenben.”

„1849-dik évi január 10-kén csakugyan szerencsésen megérkeztünk Debreczenbe.-írta Vachotné. Az előre megrendelt lakást…mind mi, mind Vörösmartyék, azonnal elfoglaltuk… a Csapó utcában. „

Debrecen, február 14., 1849.
Feleségem és fiam: ”Itt laknak Vörösmartyéknál, mind a kettő egészséges.”
(Debrecen Csapó utca 16 számú házban Kardoséknál)

„ Apám a tél folytán egyszer Pestről Debreczenbe szökött, s ott látta Zoltánt s határtalan gyönyöre telt benne. „

Szinésszé lettem, írta Zoltán.
„1867. április 20-án az ige testté lőn, s mi után eddig szüntelen epedtem, annak életbe léptetésére elhagytam Pestet s utamat Biharnak vevém.”
„ Jelenleg a debreceni állandó szinházhoz vagyok szerződtetve havonkénti 33 forint fizetéssel.”

Szarvasi füzetek, 4.
Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája

„…Nem korhelykedek, számtalan írnivalóm nem is adna rá időt, az egészségem tökéletes volna, de köhögök kissé, meg vagyok hülve, s ennek oka: csizmáim tökéletesen elrongyolódtak, s a fej a talptól már tökéletesen elvált, s így a debreczeni óriás sár és víz szüntelen vizességben tartja lábamat…”

1868. március 24.

Egressy Ákos így írta le Petőfi Zoltánnal való találkozását:
„ A gyönyörűen felserdült Zoltánnal tizennyolc év mulva találkoztam ismét Debreczenben. A korán árvaságra jutott szerencsétlen fiú ez időben, mint Szabó szinigazgató társulatának tagja, a debreczeni szinházhoz volt szerződve, igen csekély fizetéssel. Megtudtam, hogy betegen, elhagyatva fekszik a lakásán. Siettem meglátogatni, hogy lehetőleg segítségére lehessek… Egy Csapó-utczai kis bérszobában, ágyban fekve találtam.”

Egressy Ákos : Petőfi Sándor életéből
Petőfi –könyvtár XII. füzet

Maga Zoltán is így ír magáról: „Mindnkitől elhagyatva”

“Petőfi Zoltánról” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!