A HOSSZÚUDVAR

Összes megtekintés: 239 

Gyermekkoromban egy „titokzatos ház” volt a szomszédban..A házat mindenki „Hosszúudvarként” ismerte.Nagy, szürke kapuja soha nem volt bezárva,.A szomszédok nem ismerték a házban lakókat,akik mintha egy nagy családban éltek volna…Nem kíváncsiskodtak,nem pletykáltak,csendben,szerényén éltek,nem törődve a szomszéd házakban élő emberekkel.. gyerekek azonban nagyon kíváncsiak voltunk, kik laknak a házban?Ezért néha a málna és ribizlibokrok mögül átkukucskáltunk a Hosszúudvarba,testvéreim még az eperfára is felmásztak,hátha valami érdekes történik?.Iskolából jőve is belestünk a nyitott kapun,de senkit nem láttunk! Találgattuk vajon miért hívják a házat Hosszúudvarnak? Egyik nap megoldódott a „rejtély”!.A titkos házban lakó kedves öreg néni,Ilus mama látogatóba jött és mesélt a Hosszúudvarról,ahol Ő is lakott. Elmondta,hogy sok lakás van az udvaron sorban egymás mellett,a kaputól az udvar végéig,Innen kapta a nevét A lakások mid szoba-konyhások voltak,csak a háziúrnak volt kétszobás lakása,ami magasabb volt a többi lakásnál. Hófehér ajtaja,három lépcsője és kétoldali korlátja volt- A bácsi igen kedves,gyerekszerető öregúr volt,aki,ha gyereket látott „barackot”nyomott a feje búbjára majd cukorkát varázsolt a zsebéből. Ilus mama megismertetett Teri nénivel éd két gyermekével. A kisfiú és a kislány sokszor átjöttek játszani,uzsonnázni,és nagyon jó barátok lettünk!.Ilus mamát mindenki ismerte és szerette!.Mesélte, hogy a Hosszúudvar lakóinak élete megszokott,mindennapi,de mégis különös! Bár lakóit csak egy-egy ajtó választotta el egymástól/a fal közös volt!/,barátságban,jó szomszédként éltek,megosztva egymással örömüket ,bánatukat. A Hosszúudvar valóságos kis sziget volt a „cifra”,”dölyfös” családi házak gyűrűjében,elválasztva nagy kertekkel, rácsos kerítésekkel,és mérgesen ugató”négylábúakkal”.Így éldegéltek,dolgoztak,nevettek,sírtak a Hosszúudvar lakói.
A háború kitörése gyökeresen megváltoztatta az emberek életét…A férfiakat besorolták katonának,sokan elmenekülten,sog ártatlan embert elhurcoltak…Apát is behívták katonai szolgálatra A kolozsvári Főpostát áthelyezték Budapestre és Jászberénybe,a hivatalnokokkal. Mivel Jászberényben rokonaink éltek,Anya ott folytatta munkáját. Így a háborút ott vészeltük át!.Apáról kósza hírek érkeztek,de a háború végén Kolozsvárról üzent,hogy várja a Családot.!.Haza érve szomorúan láttuk,hogy sok minden megváltozott… A Hosszúudvar lakóit nem találtuk! A szoba-konyhás lakásokba sokgyerekes családok költöztek,akik nem elegyedtek szóba az udvaron lakó szomszédokkal sem,néha részeg hangoskodás,gyereksírás verte fel az egykor csendes udvart. Már egyáltalán nem voltunk kíváncsiak az idegenné vált Hosszúudvarra és az új lakókra! Ilus mama át-átjött,mindig könnyes szemekkel,gyászolva a háborúban elveszett férjét és három fiát…
Az évek észrevétlen gyorsasággal elrepültek felettünk,,,felnőttekké váltunk…

A HOSSZÚUDVAR története csak egy kiragadott emlék gyermekkoromból,de arra gondoltam elmesélem történetét,lakóinak békés,egymást szerető,segítő,tisztelő és ritka emberi értékekkel gazdag életét.

Budapest 2010 június 15.

Györke Seres Klára

“A HOSSZÚUDVAR” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Keves Klára.
    Nagyon tetszett ez a kis karcolat.
    Valamikor gyermekkoromban én is jártam egy ilyen" hosszúudvaros" házban ,ahol lakott egy nagyon jó barátnöm.Nagyon érdekes látvány.Sok szines kép.
    Szeretettel gratulálok ehhez a kedves ,emléket felelevenitö (l) irásodhoz.
    Tisztelettel….Babu

Szólj hozzá!