Mrggondolatlan pillanat !

Május volt,Klári és Zoltán élvezték a tavaszi jó levegőt, orgona és egyébb virág illatok terjedtek a légben a pár hevert a fűben.
-Klára ráhajtotta fejét Zoltán mellére érezte a fiú szive dobogását,mondván : Már ismerjük egymást elég régóta,mit gondolsz kettőnk szerelméről ?
Várok egy ideje türemetlenül szertném tudni,hogy fog a kapcsolatunk alakulni,mi a terved ? Ne vedd rosz néven,hogy ezt megemlítem, mint nőnek
nem olyan könnyű a helyzete. Szüleim is akarják tudni,unszolnak,nem tudom mit mondjak nekik.
-Zoltán : Éppen erről akarok veled beszélni ma, és gondoltam ez a legjobb hely,hogy megvitajuk a helyzetünket. Tudhatod,hogy szeretlek téged akarlak
eljegyezni ha te is úgy gondolod. Soha nem kivánnék magamnak jobb feleséget mint tégedet,tudom hogy boldog lennék veled.
-Klári, : Zoltán nem hiszed el,hogy milyen boldog vagyok,imádlak téged,boldogságomban nem is tudom mit mondjak. Szüleim igérték,hogy fognak szerezni egy
Lakást nekünk ha megházasodunk. Te jó Isten ! Mennyi mindenre kell most majd gondoljak, kell nekem egy pár nap,hogy mindent tisztán átgondoljak.
-Zoltán még nem mondtam el mindent ami talán a legizgalmasabb. Tegnap kaptam egy levelet teljes ösztöndíjat kaptam az Oxford-i egyetemre orvostan
hallgatónak. Orvos leszek,mit szólsz hozzá remélem te is boldog vagy. Ez valami nagy ajándék nekem.
-Klári : Hny évig fog tartani ?
-Zoltán : Nyolc évig, kedvesem hidd el, ez a legnagyobb lépés az életemben.
-Klára : és adig mi lesz velem ?
-Zoltán gondoltam megtartjuk az eljegyzést és a végzetségem után elveszlek feleségül.
-Klári : Miért nem tartjuk meg az esküvőt mielőtt elmész, elvihetnél magaddal, találnánk egy lakást és talán egy állást is részemre, nyolc év az nagyon hosszú idő..
-Zoltán : Kedvesem tudod,hogy szeretlek,megtennék mindent érted,remélem megérted,nekem koncentrálni kell a tanulmányaimon ami nekem a kevés Angol nyelv,
tudásom mellett sok időt fog igényelni. Egy vagy két másik diákkal fogok együtt lakni.Levelezni fogunk,mobilunlkon tartjuk fenn a kapcsolatot.
Klárának mind ezt nem volt könnyű felfogni, valami bizonytalanságot látott benne.Arra gondolt,hogy mi értelme van az eljegyzésnek ?

Zoltán elutazott,nem tartották meg az eljegyzést Klára szülei lebeszélték róla. A nyolc év hosszú idő sok minden történhet annyi idő alatt. A búcsúzás fájdalmas
volt mindkettő részére akik igazán szerették egymást,könnyes szemekkel váltak el. Klára arra gondolt valami titokzatos intelem lehet az életemben.
Egy évig leveleztek mobilon beszélgettek amik mind egyre kevesebszer történtek végül elmaradt minden. Klára ment a maga útján megismerkedett
hozzávaló elvált emberrel akinek volt már egy gyereke,kettőjüknek lett még egy fiú és lány. Küzdöttek az életükkel,nehéz időket éltek, sok betegség és nélkülözés
sok szomorúságot vitt az életükben. Klára sokszor gondolt Zoltánra, jobb lett volna ha várt volna rá,tudta,hogy ő volt aki megszakította a kapcsolatot.
Sok idő telt el, 20- 30 év már minden feledásbe ment. Közben Klára elvált a férjétöl aki alkoholnak adta az életét deliriumba szenvedet rövisesen meghalt.
Gyerekeik felnöttek elszéletdtek a szélrózsa minden irányában. Klárát nyomták az évek beteg lett nyugdíjba ment, sokszor gondolt rá,hogy elveszi az életét
nem akar szenvedni tovább.
Klára egy nap összeesett az utcán, mentők vitték be a kórházba ahol miután megvizsgálták,közölték vele a szive olyan állapotba van, csoda,hogy még életbe van.
Mielőtt elbocsájtották volna, Dr.Horváth Zoltán kezébe került Klára adatlapja amit tanulmányozott és látta rögtön ő tudna segíteni, mert ez az eset nem annyira
komplikált,csak egy átlag orvos szemszögéböl. Dr. Horváth mindíg szeretett különleges eseteken dolgozni.
Dr. Horváth nem fordított különös figyelmet a beteg nevére, Az a tudata,hogy segítsen mindenkin képessége szerint. A műtét sikeresen megtörtént,meg volt elégedve,
Utasítást adott,hogy a beteget egy hétig a kórházban kell tartani. Másnap Dr. Horváth vizitelte betegeit, mikor Klára ágyához ért nézte az adatlapot,mindent renben
talált, kérdezte klárát,hogy érzi magát aki megelégedetten válaszolt, Zoltán hosszan nézte azt az asszonyt valami rámlett neki, de aztán gondolta az nem lehet,
Ez a nő sokkal idősebb.
Másnap kora délelőtti vizit,alkalmábol mikor odaért Klárához meghallgatta a szivét, Klára hallkan súgta Zoltán megismertelek ! Zoltán nem volt meglepve megfogta
Klára kezét akinek könny köszkött a szemében. Klára jobban lett felkelhetet, Zoltán kérte jöjjön a irodájába elbeszégethetnek egy kicsit.
Zoltán mondta felesége angol van két gyerekük akik jelenleg magyarul tanulnak. Klára nem akart sokat mondani látván ezt a sikeres embert boldogságban élnek.
Milyen furcsa az élet, egy téves pillanat mennyi mindent megváltóztathat emberek életében.

Klára Hazakerűlt silány otthonába ahol nem sokáig élt, nem a szive, bánata a nyomorúságos élete, vitte őt halálába.

Ágoszon Tibor