Szeptember 6.-án, Tatabányán a Jászai Mari Színház különtermében láttuk az Orpheusz Színpad, A gyufa című előadását. Elbűvölő, színes, érdekes élménygazdag volt. Ráadásul a megtaláltnak vélt gyufa is eltűnt.
Azt követően meglepetésünkre közönségtalálkozó volt, kvíz kérdésekkel a jubiláló színpad eseményeivel kapcsolatban. A főbb esemény az idei balassagyarmati fesztiválon nyert Arany Orpheusz-díj története volt, és a Príma Primissima díj vágyott reményei. A kellemes beszélgetések közben magam élményeit is elmondhattam. 1973-ban a színpad társulatához terveztem jelentkezni, de akkori feleségem határozottan tiltakozott ellene. Tegnap voltam 73 éves, s lám eljutottam a társulathoz. A beszélgetések után zsíroskenyér-parti volt. Jóízűen ettünk, ittunk, beszélgettünk, majd T. Zsuzsa háziasszonyunk felvetette, aki segítené egyetértő támogatásával a művészeti egyetem diákjait tiltakozásukban, az előre tolt tenyérrel álljon középre fotózásra, melyet elküldünk nekik bátorításul. A szereplők és a közönség egy része által megtörtént a fotózás. Magam nem tudtam az összefüggéseket, ezért kívül maradtam a csoportból. Hamarosan hangosan elköszöntem, s a pillanat csendjét Zsuzsa törte meg:- Lacikám, ugye máskor is eljöttök?- kérdezte hangosan. -Hát persze, éjjel nappal jövünk, -próbáltam zavaromat rendezni. A jóízű étel és hangulat megkeseredett bennem. A születésem napjának élménye elszállt. Éreztem, de aludtam rá egyet, s tudtam, nem jövök ismét az ő előadásukra. Ki tudja, milyen kérdésben kérnek állásfoglalást, felkérésre. Hát kérem, nálam a történtek kihúzták a gyufát.
A Príma Primissima-díjra jelölés időszakában nem teszem közzé írásomat, mert nem kívánnám az esélyeket befolyásolni kesergőm által. Politizálni a színházban is kell – közönség találkozón?
“A gyufa” bejegyzéshez 3 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Egyetértünk.
Szeretettel: Rita💐
Kedves Rita!
Valóban megtörtént, pont ahogy írtam. Kesrűvé vált az a nap, Ráadásul a fényképezésre, tiltakozó kézemelésre sem álltam oda. Nem voltam biztos a történésekben. A valóság, az erőszak sok szinten érvényesülni akart és a károkat otthagyták a dédelgetett ifjak.
Szeretettel:Laci🌸🌼🌻
Kedves Laci!
Ha valós eseményről írtál, akkor én is felháborítónak tartom ezt a hozzáállást, sőt erkölcstelennek is. Egy kis zsíros kenyér és beszélgetés, majd felkérés a művészeti egyetem tüntető diákjainak támogatására. Botrányos, már csak azért is, mert ilyenkor nehéz lehet kivülállónak maradni, nem beállni a körbe, mert ezt olyan cikinek tarthatja az ember, miközben az ő viselkedésük az. Hihetetlen a manipulálásnak ez a módja. Maximálisan egyetértek azzal, hogy többet nem mész el és ahhoz meg gratulálok, hogy nemet tudtál mondani.
Szeretettel: Rita💐