A NŐ ha egyedül…

Összes megtekintés: 222 

Ténymegállapítós, lélekfelszabadító írás ( az első, és valószínűleg az egyetlen… ) május első vasárnapja alkalmából visszamenőlegesen március nyolc-ra…
Kizárólag egyedülálló NŐK-nek…
….célcsoport: harmincasok, negyvenesek…a XXI.században…

A nő, ha egyedül…
Régi közhelyek? Mily’ igazak… Mire gondolok? A fő igazságtételre, amelyhez sokan eljutunk egyszer az életben: senkire nem számíthatsz magadon kívül, senkire. Az van, és az lesz, amit megteremtesz, amiért TE megküzdöttél, amit magad elvégeztél. Punktum, mondjon bárki bármit. Nem panasz, nem szemrehányás a világnak, egyszerű tényállás, és méltatás… a Női nem méltatása minden felett, anyák napjához közeledvén…
Kicsit segítenek, igen… ő, meg néha még valaki, vannak néhányan, köszönet értük, nekik, de legfőképpen első sorban, és meghatározó mértékben, önön magad vagy a saját támaszod. Harminc után negyven körül ötven alatt…”kisnagy” gyerek(ek)kel, „kisnagykamasszal”, munkahelyi kihívásokkal, elvárásokkal, és minden egyébbel. Mesélj! Te hogy élsz?
Egyedül leszel minden helyzetben, minden nehézségben. Magadnak teremted meg a boldogságod, örömöd, és vívod meg a csatáidat, küzdesz meg a démonjaiddal, gyengeségeiddel, és tartod kordában erősségeidet ( ha szükséges). De a sikereid a sajátjaid lesznek, az már biztos…( na persze a kudarcok is, nincs mese.. )
Mert a Nő, az olyan…
…hogy akkor is, mindig és újra és újra. Mert ilyen a teremtése, ilyen a genetikája, az eredete, a predesztinációja, evvel jön a világra, kódolva vagyon. Nem mindenkinél egyformán, persze, nem. Vannak, akik visszafogottabbak, simulékonyabbak, sérülékenyek, beletörődők és érzékenyek, kevesebb bennük a viking vér..
Vannak, akiknek sikerül a lehetetlennek tűnő, és nem maradnak egyedül. Mindig van kéznél egy férj, egy barát, egy hímnemű. Vannak, akik jókor voltak jó helyen, jól választottak, vagy őket választották jól, és ezt felismerték. Akiknek szerencséjük volt, megcsípte őket szerelmes méreggel a darázs, és egy életre „megfertőződtek” egyvalaki felé. Akik nem változtak meg az évek alatt, vagy együtt változtak egyfelé, egyformán. A kölcsönösen toleránsak, belátók, és szeretni tudók, akiknek megadatik egy „ igazi”. Hordják a gyűrűt, egy gyűrűt mind felett. Akik együtt bandukolnak az aranylakodalom felé. Mert biztos vannak ( valahol elbújva) akik meghallanak, akiknek számítasz, és nem „cserélnek” le, ha már ….
…. akiknek kellően fontos, amit mondasz, és talán még értik is azt…„Sprechen Sie Ungarisch??” „ Parlez-vous hongrois? „…akiknél örökké tart a holtodiglan holtomiglan…zúgnak a harangok, a fehértől a feketéig…
…de … sokan nincsenek így…
És akkor jönnek a kihívások, hajajaj, csak úgy jönnek sorban. Példának okáért, és több más mindennapi teendő mellett, közlekedni kell, mondjuk autót vezetni( opcionális) és azt szervizeltetni, nem árt tisztában lenni vele, mit jeleznek a kis lámpácskák a műszerfalon, mikor és mit kell tankolni, hogy nyílik a tanksapka, hogy kell összehangolni a telefon applikációit az autó számítógépével, téli gumit cseréltetni, hány colosak a kerekek, műszakiztatni, mire való a lambdaszonda vagy a karburátor. Tájékozódni, követni a gps utasításait, türelemmel újratervezni, felismerni a közlekedési táblákat, betartani a szabályokat és kikukkantani hátha van valami jó leárazás a Louis Vuitton kirakatában. Reflexeket csiszolni és bájosan mosolyogni, ha egyesek nyomják a dudát a körforgalomban… hello hello…neked is szép napot, kedves idegen!
…a Nő… aki egyedül… mesterembereket hív, villanyt szereltet, konyhabútort cseréltet, nappalit fest ( vagy festet), teraszt burkoltat, parkettaszegélyt vásárol, konnektorokat meg csaptelepet. Szétszed, és összerak, kreatívan oldja meg a megoldhatatlant, és szembenéz a szakemberekkel, magyaráz, nem hagyja magát. Nem hagyja, hogy szőkének nézzék. Akkor sem, ha az… És nem azért mert okosabb mindenkinél a világon, ó, nem… de igyekszik, és kérdez, tanul. Küzd, és fejlődik…
….a Nő, ha egyedül… megállja a helyét, mert kénytelen… mert mint említettem volt, önön magára számíthat igazán.. mert muszáj… mert így alakult. Mert nem veszhet el az életben… soha…felelősséggel tartozik, önmagáért, a családjáért, a gyerekeiért, a szüleiért, ha muszáj… ….mellesleg nem tökéletes, messze nem… sír, és bosszankodik.. tanácstalan,mert nem úgy megy… mert nem mindig sikerül, elsőre biztos, hogy nem.. eltéved párszor, mert a férfi (általában) jobban tájékozódik, máshogy memorizál, legalábbis a nagytöbbség.
A férfi erősebb, fizikuma alkata,felépítése, karja ereje, logikai gondolkodása más, számszerű, algebrai, „sallangmentes”…legalábbis a nagytöbbségnek…
De ha a nő, egyedül… hát egyedül… és felemeli a fejét, és véghezviszi …
…mert elszánt, és kitartó…nem ismer lehetetlent, nincs más választása… mert egy harcos.. nagy harcos…őserő, és ANYA…. nem áll odébb ha nehézsége, visszautasítása, akadálya adódik, nem adja fel, és nem mond le a sikerről, a boldogságáról, a céljairól.. mert emocionálisan felfűtött, tele van ösztrogénnel, megrakja szénnel a kazánt, dübörög a motor…
Lobog és szeret, lángol és tüzel, néha éget… leforráz, és megijeszt… de ereje a túléléshez kell, ANYAként, NŐként így formálta az evolúció…
…a Nő… ha egyedül….…hát akkor egyedül ( is) …. 

“A NŐ ha egyedül…” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!