A korsó

Összes megtekintés: 22 

Bihar megye, Kálvinisták országa ahol egy kis falu a többiek között kimagasló. Szorgos emberek azok, munkájukkal
egymást segítve jó barárságban élnek.
Középkorú asszony szomorúan tengette életét, mióta férje meghalt a háborúban. Egyetlen lánya Juliska, akiben minden reménye ha férjhez megy, jobbra fordulhat a helyzetük. Juliska a falu legszebb lánya akit többen kértek már, szegény lány a sok közül nem tudta kit válasszon. Az anyja mondta sokáig ne várjon, ő tanácsolta kit válasszon. Amit egy idő után elfogadott, gondolta talán jobb mint a többi, és főleg tehetősebb mint a többi.
Fiatal Áron gazda ki a birtokát apjátol örökölte kiöltözve ment a lánynézőbe, sok mindent vitt magával ajándékba mondván, hogy mindent megtesz, hogy juliska boldog legyen. Aron jó embernek nézett ki, Juliska idővel megszerette.

Vasárnap volt, hosszan szóltak a harangok, az egész falu népe ott volt. Az új pár sugárzott a boldogságtol és a sok jó kivánságoktól.
Áron úr nagy lakodalmat rendezett, húzták a cigányok, telt asztalok amit szem-száj kivánt minden volt ott.
Jukiska beköltözött Aron házában, szép nagy porta volt, a fiatalasszony boldog volt. Telt az idő gondolta ha gyerekei jönnek azok fogják boldogítani az ő életét.
Eltelt egy év, kettő, juliska nem tudta mit gondoljon, vajon meddig kell várni ? Sokszor megrémülve gondolt rá mit fog csinálni ha nem lehet gyereke,s zomorú lenne egész életébe.
Víz nem volt a házban a falu közepén volt egy ártézi kút mindenki oda járt vízért. Juliskának volt egy szép nagy korsója azzal ment vízért.

Egy nap mikor odaért a kúthoz egy legény állt ott bajuszát pederve.
Legény: Juliskám, már azt hittem nem jössz!
-Juliska : Én nem vagyok a maga Juliskája és jobb ha megy a maga dolgára, mit akar kend tőlem, van nekem uram ki mindent megád nékem, jobb ha elmegy innen.
Legény : Édes juliskám két éve vagy asszony, az urad meddő, nem lesz neked babakendő.
-Juliska : Ne szóljon az én uram dolgába, ha el nem megy, nem tudom mitévő leszek.
Legégy : Szép asszonyom, lelkem, nem akarok én néked rosszat. Van egy kis nyúl itt a bokor aljába elveszett a mamája.
-Juliska : Hát azt még megnéznén, és a kis nyulat hazavinném, kérem mutassa meg nekem, vezessen oda engem.
Legénynek nagy mosoly volt az arcán, bajuszát jól megpederte, menyecskét odavezette.
Juliskának tetszett a legény, amit nem akart tudatni vele, gondolta, had egye a fene őérte…
Mikor odaértek a bokor mögéje, a legény felkapta az asszonyt, magához ölelte, csókjaival halmozta, földre fektette, Juliska mindent engedett, a boldogság felejthetetlen lett.

Jóval később volt már mikor a fiatal asszony korsó vízzel ballagott hazafelé, íly boldog még soha nem volt, nem tudta minek köszönhette a boldogságot
Hónapokkal később, nagy öröm volt a háznál, kisbaba született Juliskáéknál. Sorba jöttek a szomszédok gratulálni a ház urának, sok szerencsét és sok gyereket boldogságban nevelkedjenek. Kivéve egy pár vénasszonyt kik mindent tudtak, körbejárva suttogtak.
Áron gazda szerette feleségét, soha nem kételkedett volna benne, büszke volt rá, hogy megszülte az első gyereket.
A menyecske gyakrabban járt a kutra, a család szaporodott mindenki csodájára.

Egy nap azonban szomorú dolog történt, a legény nem volt a kútnál, Juliska várt sokáig, ennél nagyobb bánat nem érhette.
Félelmében eltörte a korsót, késő este, sírva ballagott haza, a legény volt életének a legszebb álma…

Ágoston Tibor

“A korsó” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita !
    Ez a történet valójában igaz,száz meg száz példa van rá ami gondolkodóba
    ejthet bárkit,különösen a nőt, aki vágyódik a család után.
    Szeretettel köszönöm,hogy olvastad
    Tibor

  2. Kedves Tibor!

    Ezt az erkölcsi “magaslatot” inkább nem kommentálnám, de maga a sztori érdekes volt. Vannak olyan emberek, akik tisztának látszó lelkiismerettel képesek átverni másokat.

    Szeretettel: Rita💐

Szólj hozzá!