42

Összes megtekintés: 246 

Gézának reggel óta tompán lüktetett a feje, mégis megpróbált a munkájára koncentrálni. Épp a frissen befejezett programját futtatta, amin már hónapok óta dolgozott. Ezzel feküdt, ezzel kelt. Nagy volt a nyomás. Egyszer még elölről is kellett kezdenie, mert új szempontok merültek fel az ügyfél részéről. Totálisan át kellett írni az egészet, több hetes munkáját. Majdnem beleőrült, de végre ma reggelre készen lett. Először random adatokkal kezdte a tesztelést. Az eredmény megdöbbentette. Kigúvadt a szeme, meg kellett kapaszkodnia a forgószék karfájában. Megpróbálta más adatokkal is: egyszer, tízszer, sokszor, de az eredmény mindig ugyanaz lett.
Először az ugrott be neki, hogy ez valami vicc… Valami gonosz vicc, a többiek szórakoznak vele megint. De ahogy telt az idő, és senki sem vágta röhögve hátba, és újra átnézve sem talált semmi hibát a programkódban, akkor kezdte kiverni a hideg veríték… Átizzadt az inge, nehezen vette a levegőt. Gyöngyöző homlokát egy gyűrött papírzsebkendővel kezdte törölgetni.
Lopva körbesandított. A többiek faarccal végezték szokásos napi rutinjukat. Programoztak, mint a hét minden napján. Jól van! Szorgos kis kockák vagytok – gondolta Géza. Felnézett a falra, ahol a cég logója büszkén hirdette: Namra-Tech. Költséghatékony informatikai megoldások. A teremben csak a gépek halk zümmögését lehetett hallani. Minden olyan volt, mint máskor, mint egy átlagos munkanap.
Géza, ezt a viszonylagos csendet aznap szörnyen viszolyogtatónak érezte. A kollégák ujjainak finom motozása a billentyűzeten az idegeire ment. Mintha apró fehér kísérleti egerek kaparásznának a ketrecükben. – gondolta.
Nem bírta tovább. Felugrott és kisietett az apró konyhába. Töltött magának egy nagy adag kávét, és egyszuszra lehúzta, csak úgy hidegen, tej és cukor nélkül – pedig tudta, hogy nem tesz jót a gyomorfekélyének. Egy darabig még görnyedten állt, megvárta míg megszűnik a görcs, aztán gondolataiba mélyedve visszasétált a helyére. Leült és újra az eredményt kezdte megbűvölten bámulni.
– 42… 42… – Suttogta halkan. – Az a csirkefogó már akkor tudta, és mindenki azt hitte, hogy ez vicc, hogy ez egy nagy kövér vicc. Baszki…
Hirtelen nem is tudta mit kezdjen az új felfedezéssel. Tudta, hogy igaz, és innentől minden, amit csak tudott, illetve gondolt a valóságról, a darabjaira hullott. Douglas Adams te csirkefogó, te mindvégig tudtad…
Még mindig alig akarta elhinni, hogy kiszámolta és megértette AZ UNIVERZUM LÉNYEGÉT! Hiszen mindenre ez a válasz! 42! Csak ez a szám világított hatalmas zöld számjegyekkel a fejében.
Gézát mámoros boldogsághullám árasztotta el. Úgy érezte, emellett a felfedezés mellett eltörpül a világ minden gondja, mintha mindent egy kolosszális fekete lyuk szippantott volna magába. Az anyja tragikus halála. A válás, hogy Anna elhagyta és elvitte mindenét: a gyerekeket, a lakást, az autót… A munkahelyén az apró szivatásokat, hogy szerencsétlen baleknak nézik…
42! Boldogan, felszabadultan felnevetett. Páran kíváncsian odafordultak, de nem érdekelte.
Hát megvan! Megtalálta a végső választ mindenre, és csak ez számított!
Felállt, arcára felsőbbrendű mosoly költözött, és a Marseillaise-t dúdolva, kimasírozott az irodából. Siettében még a forgószékét is feldöntötte.
– Ezzel meg mi történt? Hova rohant? – kérdezte megdöbbenve Tamás, az egyik backendes.
– Ki tudja – válaszolt Tibi, az SQL guru, miközben megvakarta kopasz fejét. – Elég furcsa volt mostanában. Ti nem vettétek észre?
A többiek kérdőn néztek rájuk, aztán egyikőjük viccesen a halántékához érintette a mutató ujját, és finoman megkopogtatta.
Ezen mindannyian jót derültek, aztán fejüket csóválva visszatértek a munkájukhoz.

“42” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Roppant szerencsés helyzetben vagyok. Kitti már kérdezett, Vica válaszolt, így aztán csak érdeklődéssel olvastam, hogy miért is heuréka a 42-es szám. Ha ennyire szuper, lehet, hogy megjátszom a lottón.

    Szeretettel: Rita💐💐

  2. Na, most nekem ezzel nem mondtál semmit se. 🙁 Lehet, hogy a műveltségem felületes, de fogalmam sincs miről beszélsz.

  3. Szia Kitti ! 😊 nem buggyant meg..😄
    … a 42- es szám válasz az életet, a világmindenséget, meg mindent érintő kérdésekre…
    …. Douglas Adams : Galaxys, Útikalauz stopposoknak 1978- rádiójáték, regényfolyam, és film…

  4. Szia Vicus! Végül is megbuggyant a fószer? Vagy mi itt a lényeg? 🙂 Mert maga a negyvenkettő nem dominál igazán a témában.

  5. .. frappáns, remekül szerkesztett, profi munka… 👌👍 ..
    …. jellegzetes RM- es stílusjegyekkel, témaválasztással, és és egy örökérvényű, meghatározó korszak megidézésével..
    Miért a 42 ?
    “A válasz nagyon egyszerű. Ez egy poén volt. Kellett egy szám, egy közönséges, nem túl nagy szám, és én választottam egyet. Bináris számrendszer, 13-as számrendszer, tibeti szerzetesek… mind teljesen lehetetlen ötletek. Ültem az asztalomnál, bámultam ki a kertbe és arra gondoltam, „a 42 jó lesz”, és legépeltem. Történet vége.” 😃

Szólj hozzá!