Hármasban…..

Régen volt , nagyon régen, még az óperenciás mesék idejében, mikor egy presszó teraszán kávémat fogyasztottam, nem messze onnan két csitri lány nagy vitában voltak.
Egyszer csak az egyik felállt elköszönt. Hirtelen eleredt az eső mindenki beljebb húzódott.
Megteltek az asztalok . Egyetlen üres asztal volt, ahová egyszerre érkeztünk.
A lány: – úgy tudom én értem ide előbb, de csak foglaljon helyet én önt látásból ismerem.
Gondoltam: kis szívem én soha eddig nem láttalak, hacsak az álmodban nem jelentem meg.
Helyet foglaltam, kértem egy másik kávét, mondom : Ha már ismer engedje meg, hogy bemutatkozzam, a nevem Tibor.
– Jutka vagyok Rajna Jutka, ide járok a barátnőmmel néha, ami nekem kedvező mert a túloldalon lakom.
Hosszan elbeszélgettünk amiből úgy éreztem ez a lány tetszik nekem. Valami volt a viselkedésében, öltözetében, és a beszéd modora, ami imponált nekem.
Kértem, hogy ha találkozhatnánk egy komolyabb randevúra valahol, erre ő:
– Megmondom őszintén, rám nagyon vigyáznak a szüleim és csak úgy mehetek valahová a barátnőimen kívül ha a sheparon jön velem.
Ez meglepett, azon morfondíroztam magamban, ki lehet ez a lány ?
Kis idő után elbúcsúztunk, szemeiben láttam a ragyogó fényt a mosolya elvarázsolt, szerettem volna megölelni, de csak kezet fogtunk.
Több alkalommal találkoztunk ezen a helyen mikor egy nap Jutka közölte, hogy már egy pár alkalommal említett engemet a szüleinek és lesz neki egy kis parti ahová szeretne meghívni engemet. Fiatal barátok lányok, fiúk lesznek.
Ettől tartózkodtam, olyan hirtelen jött minden, elég zárkózott személy vagyok, nem gondoltam beleolvadni idegen emberek életébe.
Elfogadtam a meghívást. Jutka egyre jobban tetszett nekem.
Becsengettem az ajtón csokor virág a kezemben Jutka bemutatott szüleinek, akik kedvesek voltak, szemlélgettek engem és sok mindent kérdeztek tőlem. Jött a többi bemutatkozás, két fiú meg négy lány volt a Jutka által adott partiban.
A lányok majd csak levetkőztettek szemeikkel, egy olyan gondolatbeli rostán mentem keresztül, mint akit tetőtől talpig lekádereztek.
Mikor vége lett a partinak elbúcsúztam mindenkitől, szüleinek megköszöntem a meghívást, mondván, hogy még találkozni fogunk, amit nem gondoltam komolyan.

Egy szép nap Jutka mosolyogva jött felém mondta, hogy szeretne meghívni egy opera előadásra. Mondtam én szeretem a komoly zenét, de még soha nem voltam az operában.
Közölte , hogy nem leszünk egyedül, a neni a sheparon jön velem, mint mindig.
A program Wagner : Trisztán és Izolda, ami négy és fél óra hosszú, amire nem voltam felkészülve. Jutka látta rajtam, hogy szenvedek. Az opera egy különleges műfaj amit meg kell szokni, szeretni. Azóta sokat jártunk az operában és egy igazi opera rajongó lettem.
A neni idős 65 év körüli asszony, aki mindig gyanakodva nézett rám, és ki tudja mit mondott rólam Jutka szüleinek?
Korábban fiatalabb éveimben vizi cserkész voltam a hajógyári szigeten volt a táborunk, sok különböző csónakok, Kajakok egész mesterek voltunk a Dunai hajózásban.
Mikor 18 éves lettem kiléptem, gondoltam túl öreg vagyok cserkészkedni.
Később találtam jó áron egy Norvég túra kajakot amit a Vadkacsa csónakházban tároltam a Római parton ami jött egy kis kabinnal és sok hát végeket ott töltöttem kedvező társaimmal.
Említve Jutkának, szerettem volna, ha el tud jönni velem egy kis túrára. Nekik volt a Római parton egy nyári villájuk, ahol a hétvégéket szokták tölteni.
Jutka: A túráról szó sem lehet, de egy pár órára megpróbálok eljönni veled.
Megbeszéltünk egy vasárnapi napot délután két órakor a római parti hajóállomásnál fogom őt várni a kajakommal…
Folytatom…

“Hármasban…..” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Nahát Tibor! Képes voltál befejezni ilyen hirtelen? Már teljesen belendültem. Hát akkor kénytelen vagyok várni a folytatásra.
    Szeretettel: Viola 😐

  2. Drága Tibi.
    Érdekesen kezdődött az "operancián
    is túl " történeted,de várom érdeklödéssel a folytatását.
    Szeretettel…….:]Babu

Szólj hozzá!